Ma, március 25-én 85 esztendős Balás Béla, a Kaposvári Egyházmegye nyugalmazott püspöke, aki a hét egyik felét a taszári plébánián, egykori törzshelyén tölti, a másik felét pedig a zselickislaki idősotthonban. A születésnapos Beton atyát, Bajót és Kaposvár díszpolgárát, aki tavaly ünnepelte pappá szentelésének hatvanadik évfordulóját, tevékeny életének néhány eseményét felvillantva köszöntötték.
Vallomás a Szentírásról – Egy-egy homíliája mindig erről szólt, Isten nyelvét ültette át a gyakorlatba, s tette maivá, modernné, hogy mindenki értse – a fiatalok is –, mire hívta, mit vár tőlünk a Fennvaló, hiszen ifjabb korában különösen értett a fiatalok nyelvén. Arra buzdította őket: „Legyenek a remény és a jókedv emberei! Ne hagyják ezt a társadalmat megposhadni a kritikákban és egymás piszkálásában!” A szerelmeseket meg arra intette: vigyázzanak, nehogy elrontsák a tavaszt.
Szimbólumokkal teli, nagyívű homíliáiban vagy lelkigyakorlatain szerte az országban szüntelenül arra tanította a papokat: „A mindenség nem szakad ketté szentre és profánra, hivatalra és magánéletre. A szó teljes, egészséges értelmében azonos önmagával.” Isten szolgájának „nem a karrierjében, a lakásában vagy a műveltségében, hanem belül történt valami, s ő ennek megfelelően él és viselkedik, bármerre jár. Abszolút őszinte, nem játssza meg önmagát. Következetesen vállal bármi nyomorúságot is, ha éppen ez kell, s nem szédíti meg a taps.”
Ezt vallotta az 52 éves Beton atya 1993-ban is, amikor az azóta szentté avatott II. János Pál pápa az újonnan létrehozott Kaposvári Egyházmegye első főpásztorává tette. Honnan ered e név? Az ’50-es évek elején ismerkedett meg az akkor illegalitásban működő Regnum Marianum közösséggel. Tagjaival járta hazánk elhagyatott, csendes tájait. Az akkor még lakatlan Bükk-fennsíkon, kamaszkora teljében, rendeztek egy óriási futballmeccset. Hátvéd volt a csapatban, ott ragadt rá e név. Számon is kérték rajta az egyik Gyorskocsi utcai kihallgatáson, miért használ „fedőneveket”. Karizmatikus személye, Istentől eredő, komolyan vett hivatása, közösségszervező talentuma szúrta a hatalom szemét. Éveken át figyelték, jelentettek róla – ezt dolgozza fel A tartótiszt című film –, miközben dobálták egyik helyről a másikra. Ennek ellenére hívei körében folyamatosan nőtt a népszerűsége.
Az első plébániám című kötetében kezdő papoknak ad segítséget, felidézve Bajótot, ahol lepusztult környezet várta – még a bor is megsavanyodott a hordóban –, de innen ered egy fontos barátság is: a zsidó származású Szántó Piroskával és Vass Istvánnal. A festőművész 15 stációképpel ajándékozta meg hálából a templomot. Ismert bajóti tájakon, ott élő alakok között követhető nyomon Jézus Krisztus szenvedéstörténete.
33 évvel ezelőtti beiktatásán Isten humorának, a Vatikán legújabb viccének tartotta, hogy a Szentatya őt szemelte ki a kaposvári püspökség élére, ám az ott töltött negyedszázados szolgálat minderre rácáfolt. Regnálása alatt kiteljesedett a katolikus intézményhálózat, templomok, plébániák újultak meg, közösségek, közösségi terek születtek, katolikus idősek otthona létesült, s kispaptoborzó levelei megérintették a fiatalokat – köztük csángó ifjakat is. A már püspökké szentelt Fábry Kornél is egy ilyen „betonos” levélnek köszönheti, hogy a Kaposvári Egyházmegyébe jelentkezett.
Lőrincz Sándor írása teljes terjedelmében ITT olvasható.
Forrás: Kaposvári Egyházmegye/Lőrincz Sándor
Fotó: Kovács Tibor, Kling Márk
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
