Pierbattista Pizzaballa OFM bíboros, jeruzsálemi latin pátriárka személyes hangvételű videoüzenetben búcsúzott az április 21-én, húsvéthétfőn elhunyt Ferenc pápától. A Szentatya halálának napján közzétett üzenet átiratát magyar fordításban közöljük.
Húsvétot, a feltámadás napját üljük; tegnap, vasárnap a húsvét szent titkát ünnepeltük. Húsvét nyolcadában vagyunk. Ezen a napon szólította magához a mennyei Atya Szentatyánkat, Ferenc pápát. Ez egészen rendkívüli és jelentőségteljes összefüggés.
Egyek vagyunk az imában ezért a kulcsfontosságú személyért, az egész világ számára központi jelentőségű vallási vezetőért.
Először éppen húsz éve, 2005-ben Buenos Airesben volt lehetőségem találkozni vele, amikor még bíboros volt. Néhány hónappal korábban választottak meg kusztosnak, és odautaztam, hogy meglátogassam a Buenos Aires-i ferences közösséget. Megérkezve udvariassági látogatást kellett tennem a helyi főpásztornál, Buenos Aires érsekénél, aki akkortájt éppen Bergoglio bíboros volt. Egy kicsit ideges voltam, mert az erős forgalom az utamat állta, így késésben voltam.
Nem voltam hozzászokva ahhoz, hogy bíborosokkal találkozzam. Amikor megérkeztem az érseki rezidenciára, nagyon-nagyon sietve és nem túl szabályosan parkoltam le az udvaron. Egy pap várt ránk, klerikusi öltözékben, segített a parkolásban, még ha ez nem is sikerült tökéletesen. Amikor végeztünk, odaadtuk neki az autó kulcsait, hogy ha szükséges, el tudjon állni vele, és így ne akadályozzunk másokat. Ekkor így szólt: „Szálljon csak ki, atya, ne aggódjon; én vagyok a bíboros, önre vártam.”
Kezdettől fogva megértettem tehát, hogy ez az ember, ez a bíboros nem a megszokott protokoll szerint él – más volt, mint amit a bíborosokról korábban gondoltam. Az évek során többször volt alkalmam személyesen, közelebbről is találkozni vele, különösen pápaságának utolsó szakaszában, ebben a rettenetes háborús időszakban, amelyben ma is élünk. Folyamatosan érdeklődött:
Amikor különleges adományokat kapott emberektől, mindig azt kérte, juttassanak ezekből Gáza plébániájának és lakosainak is.
Érdekes volt olyan részleteket is megtudni, amelyekről nyilvánosan nem beszélhetünk: a kapcsolatainkról, arról, hogy mit teszünk vagy mit nem teszünk, milyen irányba haladunk.
Gyakran ismételgette: „a háború vereség”, és sokat munkálkodott a békéért. Pápaságának egy másik fontos pontja a dialógus volt: párbeszéd a különféle vallások és kultúrák között. Ez mindig ott volt pontifikátusának szíve közepén, mindenben, amit tett és gondolt.
Most pedig nekünk kell imádkoznunk érte.
Nyugodjék békében, és imádkozzunk továbbra is érte, lelke üdvösségéért és Isten Egyházáért!
Fordította: Kámán Veronika/Ferences Média
Forrás: ferencesek.hu; lpj.org
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
