A volt államfő a Kertész Imre Intézetben tartott bemutatón azt mondta, mindig azt kereste, hogy értelmet nyerjen az a sokak által idézett passzus, amely szerint a köztársasági elnöknek a nemzet egységét kell kifejeznie. Reagált arra is, hogy elnöksége alatt sokan „aláírógépnek” nevezték.
Köztársasági elnökként az volt a feladata, hogy a meglévő alkotmányos mozgásterét hogyan tudja jól kitölteni és megtölteni tartalommal – mondta a volt államfő A haza minden előtt – Áder János tíz elnöki éve című interjúkötet bemutatóján a budapesti Kertész Imre Intézetben. Mint fogalmazott, beiktatásától kezdve az a kérdés foglalkoztatta, hogyan lehet olyan alkalmakat keresni, amelyek egyrészt gazdátlanok, másrészt lehetőséget biztosítanak a köztársasági elnöknek arra, hogy értelmet nyerjen az a sokak által idézett alkotmányos passzus, amely szerint az államfői tisztség a nemzet egységét fejezi ki.
Áder János államfőként mintának Mádl Ferenc köztársasági elnöki munkáját tekintette.
A volt köztársasági elnök szerint a rendszerváltás a nyolcvanas évek végén a szakkollégiumi mozgalommal kezdődött. Felidézte, hogy akkoriban nagyon éles viták folytak. Egyebek mellett akkor is, amikor az 1956-os forradalomról, a lengyel válságról vagy bármilyen más aktuálpolitikai kérdésről volt szó. Megjegyezte: minden terítékre került, érdekes és tanulságos témákat szolgáltattak a különböző filozófiai, szociológiai és politológiai elmélkedések. Azt gondolja, hogy az ott lévőknek gyarapodott a tudása és csiszolódott az érvkészlete. Visszaemlékezése szerint kialakult egy világos célrendszer, hogy mit akarnak. Parlamentáris köztársaságot, többpártrendszert és szólásszabadságot szerettek volna.
Mint mondta, ezek az igények, célok ma már evidensek, akkoriban viszont küzdeni kellett értük. Azért, hogy bárki bármikor elmondhassa a véleményét vagy hogy „menjenek haza az oroszok”. Hozzátette: az először szavazók generációja mondhatja azt, hogy „mit vagytok olyan nagyra ezekkel”, de a nyolcvanas években tabunak számítottak az ilyen követelések.
Áder János szerint 1990-ben „alkotmányos honfoglalás” történt, amikor nagyobb fennakadások nélkül át tudtak állni többpárti rendszerre. Kiemelte: Magyarország egyedüli abból a szempontból, hogy 1990 óta nem kellett előre hozott választást kiírni, mert minden kormány kitöltötte a ciklusát. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányzati stabilitás politikai, társadalmi és üzleti szempontból is előny.
Áder János semmilyen indokát nem látta a félprezidenciális vagy prezidenciális rendszerre való átállásnak.
„Amikor ez bizonyos beszélgetésekben időnként felmerült, én mindig ellene voltam. Ugyanígy ellene voltam annak a felvetésnek is, hogy a parlament által választott elnök helyett nép által választott elnök legyen.
Érvelésemet a könyvben is kifejtem” – mondta a korábbi köztársasági elnök.
A könyvbemutatón Áder János beszélt arról is, hogy tíz év alatt 37 törvényt küldött vissza a parlamentnek, nyolcat az Alkotmánybírósághoz. A szintén tíz évig államfőként tevékenykedő Göncz Árpád összesen tíz törvényt küldött vissza politikai vagy alkotmányos kifogással. Áder János viccesen megjegyezte, hogy sokak szemében mégis ő volt az „aláírógép”, miközben Göncz Árpád például a Bokros-csomagot sem küldte vissza. „Végül nagyon súlyos pontokon helyezte hatályon kívül az Alkotmánybíróság a Bokros-csomag rendelkezéseit” – idézte fel a történteket Áder János.
A volt köztársasági elnök a beszédei közül a 2014-ben Auschwitzban elmondott, a Trianon 100 megemlékezésen elhangzott és az Eucharisztikus Kongresszusra írt beszédét emelte ki.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában megjelent könyvben olvasható interjúkat Cseh Ágnes készítette és szerkesztette.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
