Mindig a hasára hízik? Mutatjuk, miért

Mindig a hasára hízik? Mutatjuk, miért

A hason megjelenő zsírpárnák nemcsak esztétikai problémát okoznak, egyre több tudományos bizonyíték van arra, hogy a hasi típusú elhízás jelentősen növeli néhány súlyos betegség rizikóját is.

Az alma típusúnak is nevezett hasi elhízás a szakemberek szerint veszélyesebb lehet, mint ha az azonos mennyiségű zsírszövet viszonylag egyenletesen oszlik el a testen. Ha valakinek nagy a derékbősége a csípőjéhez viszonyítva, az azt jelenti, hogy az úgynevezett viszcerális zsírszövet (zsigeri zsír) mennyisége nagyobb. Ez a zsírszövet-típus nem a bőr alatt, hanem a belső szervek között, a hasüregben található meg. A zsírszövetből pedig olyan vegyületek kerülhetnek a szervezetünkbe, amelyek károsíthatják a sejteket, szerveket, például a vérereket.

Természetesen az egészségtelen (főként finomított szénhidrátokban gazdag) étrend és a mozgásszegény életmód hozzájárul a túlsúlyhoz, de néhány egyéb tényező is közrejátszhat. A genetikai örökségünk például meghatározza, hogy inkább hasra hízunk, ezért érdemes „megvizsgálni” a szüleink, nagyszüleink alakját. Ha a családtagjaink is pocakosak, még jobban oda kell figyelnünk az egészséges étrendre és a testmozgásra, mert valószínű, hogy mi is hasra fogunk hízni.

Hírdetés

A nemünk is meghatározó lehet: a férfiakra gyakrabban jellemző az alma típusú elhízás, míg a nőknél a körte alkat a gyakoribb

(vagyis a csípőjük, a combjuk és a fenekük lesz nagyobb, ha felszednek néhány kilót). Ennek hormonális okai is vannak, ezért a menopauza idején, amikor csökken az ösztrogén mennyisége azok a hölgyek is elkezdhetnek hasra hízni, akiknek korábban nem kellett aggódniuk emiatt. Az idő előrehaladtával pedig az anyagcsere is lassul, így a testsúly megőrzése is nehezebb feladat lesz.

A kutatások szerint a túl kevés és a túl sok alvás egyaránt növeli a hasi típusú elhízás rizikóját, mint ahogy a stresszes életmód is. Ennek az oka részben még ismeretlen a szakemberek előtt, de az anyagcsere zavara és bizonyos hormonok fokozott termelődése egyaránt arra késztetik a szervezetünket, hogy „spóroljon” az energiával és raktározzon el annyit, amennyit csak tud. Emellett, a stressz és az alváshiány miatt hajlamosabbak leszünk hizlalóbb, szénhidrátokban és zsírokban gazdag ételeket választani.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »