Paton tartotta második kongresszusát a Szövetség, amely megszüntette a párton belüli platformokat, nevét Magyar Szövetségre változtatta, Forró Krisztiánt pedig megerősítette a pártelnöki tisztségben, egyben a párt köztársaságielnök-jelöltjévé választotta. A régi-új pártelnökkel a kongresszust követően beszélgettünk.
A szeptember 30-ai előrehozott választásokat követően viszonylag hosszú ideig csend honolt a párt háza táján. Értékelték azóta a választási eredményeket?
A Szövetség párt az első országos megmérettetése során 130 183 szavazatot kapott, ami ugyan nem volt elég az 5 százalékos bejutási küszöb átlépéséhez, ám ez a 4,38 százalékos eredmény azt bizonyítja, hogy az etnikai alapú politizálásra igény van, és mi ezt akarjuk folytatni, most már az egyetlen releváns magyar politikai tömörülésként.
A kongresszuson megszüntették a platformokat, illetve módosították az alapszabályt. Mit várnak ezektől az intézkedésektől?
Elsősorban azt várjuk, hogy a párt működőképesebb, rugalmasabb lesz, és strukturális kérdések helyett sokkal inkább a szakmaiságra tudunk fókuszálni. A folyamatot természetesen hosszas egyeztetés előzte meg a párton belül, hiszen olyan megoldást kellett találni, ami mindhárom platform számára elfogadható volt.
Örülök neki, hogy az alapszabály módosításával kompromisszumos javaslat született. Így most már valóban minden adott arra, hogy ne saját belső problémákkal foglalkozzunk, hanem az emberekkel, az őket érintő gondokkal, kérdésekkel.
Azok, akik belülről próbálták bomlasztani a pártot, távoztak, akik a közösségért szeretnének dolgozni, maradtak, így a választási kampányt megelőző időszakot már az egyetértés jellemezte. Ezekre az alapokra kívánunk építeni. A szakmai munkába a párt tagjait, és a párton kívülieket is be akarjuk hozni. Ez is azt jelzi, hogy a Szövetséget még inkább megnyitottuk.
Kiket szeretnének ezzel bevonzani?
Egy támogatói hálózatot szeretnénk a párt körül létrehozni, ahova várjuk azokat is, akik a párttagságnál kevésbé kívánnak elköteleződni, ugyanakkor szeretnének tenni közösségünkért. Úgy érzem, ez egy fontos lépés a felvidéki magyar közösség felé.
Ezt a feladatot, a párt körüli lazább támogatói hálózat felállítását Gyimesi György fogja koordinálni, immár alelnöki minőségben. Gyimesi a Szövetség listáján meggyőző eredményeket hozott. A választást követően az elsők között sürgette az eredmények értékelését és a megfelelő következtetések levonását. Közösségi médiabeli kommunikációja alapján a politikai útkeresés több lehetősége felett is elgondolkodott. A kongresszus előtt három nappal jelezte belépési szándékát a Szövetségbe. Hogy került végül az alelnöki székbe?
Gyimesi György egy több lépésből álló tárgyalássorozatot követően jutott erre az elhatározásra. Jómagam pozitívan értékelem, hogy így döntött, és hogy a Magyar Szövetség soraiban tudhatjuk őt.
Örülnék, ha azok az emberek, akik a felvidéki magyar közösséget akarják segíteni munkájukkal, ezt minél többen a Szövetségen belül tennék meg, hiszen a párt, mint említettem, nyitott minden jószándékú, cselekedni akaró ember előtt.
Erre eddig is lehetőség volt, és a jövőben is lehetőség lesz. Így én csak biztatni tudok mindenkit, hogy keresse a kapcsolódási lehetőséget a párt struktúráival, csatlakozzon hozzánk, együtt, közösen biztosan nagyobb erő vagyunk.
A választások óta felállt Robert Fico negyedik kormánya, időközben ismertté vált a kormányprogram, melyben egy oldalnyi terjedelemben foglalkoznak az összes kisebbség kérdéseivel. Hogyan értékeli a Magyar Szövetség a kormányprogramot?
Az országban élő nemzeti közösségek, illetve a felvidéki magyar közösség megmaradása és fejlődése szempontjából semmilyen konkrétumot nem tartalmaz.
Tulajdonképpen egy oldalnyi, általánosságokat tartalmazó szövegben merül ki a kisebbségi kérdés kezelése. És, ami még elszomorító, hogy a kormányprogram a régióinkról is megfeledkezik, ezeknek a fejlesztését sem vállalja fel.
Az autópálya-hálózat, az út- és vasúthálózat fejlesztése, az ipari lehetőségek kibontakoztatása sem jelenik meg. Így a pártunknak továbbra is kötelessége, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a déli és keleti régiók egy része továbbra is leszakadó régió. Ezen változtatni kell. Látjuk azt, hogy a déli és keleti régió bizonyos kistérségei fokozatosan kiürülnek, falvak, és kisebb, részben városok néptelenednek el. A Szövetség ezen a fronton továbbra is az emberek érdekeit fogja képviselni. Sajnálatos, hogy nem lett parlamenti képviseletünk, mert abból a pozícióból sokkal könnyebb lenne a munkánk, de van négy megyei alelnökünk, 54 megyei képviselőink, 264 polgármesterünk országszerte, regionálisan erős párt vagyunk. Velük együttműködve próbáljuk érvényesíteni elképzeléseinket.
A parlamenti pártok közül egyébként a kormányoldallal vagy az ellenzékkel fogják keresni az együttműködést?
Mi mindig is nyitottak voltunk az együttműködésre. A Magyar Szövetség az állampolgárok érdekét fogja képviselni, a számukra fontos dolgokat szeretnénk előtérbe helyezni. Ahogy azt megyei szinten már megmutattuk, mi mindenkivel együtt tudunk működni, ha az a nemzeti közösségünk érdekeit szolgálja.
Ahogy említette, a Szövetség struktúráiban fontos szerepe van az önkormányzatoknak. Hogyan látja az új kormány önkormányzati politikájának első lépéseit?
Az önkormányzatok állami hatásköröket vállalnak át, gyakran annak megfelelő anyagi fedezet nélkül. Épp ezért elvárjuk, hogy a kormány mielőbb fizesse ki az önkormányzatoknak a kért 500 millió eurót, amely nélkül az önkormányzatok képtelenek lesznek a megszokott minőségben biztosítani lakossági szolgáltatásaikat. Hasonló probléma, hogy például a nyelvhasználati törvény által előírt kötelezettségekhez is hiányzik az anyagi forrás.
A 2023-as, masszív energia-áremelés is nagyban sújtotta az önkormányzati szférát, ezért elvárjuk, hogy ezt a kormány mielőbb kompenzálja az önkormányzatoknak, és természetesen a lakosságnak, illetve a vállalkozásoknak is.
A kongresszus saját államfőjelöltet is állított az ön személyében. Valószínűnek tarthatjuk, hogy 2024-ben még nem lesz magyar köztársasági elnöke Szlovákiának. A jelöltséggel a többségi társadalom érzékenyítése a céljuk?
Egy magyar valószínűleg most még nem lesz Szlovákia köztársasági elnöke, ugyanakkor ez kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a magyar közösséget érintő problémákra felhívjuk a figyelmet. A kormányprogram is megmutatta, a dél- és kelet-szlovákiai régió, a magyarok által lakott területek csak a Szövetségnek fontosak. Szeretnénk a fókuszt és a médiafigyelmet tartósan közösségünk alapkérdéseire irányítani.
Vannak olyan ügyek, amelyek csak nekünk fontosak, és minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy ezekre ráirányítsuk a figyelmet. Ilyen például a kettős állampolgárság kérdése, vagy a Beneš-dekrétumokra hivatkozó földelkobzások, melyek sajnos máig zajlanak.
Az eddigi tapasztalatokból kiindulva, az első fordulóban valószínűleg nem fognak köztársasági elnököt választani. Így annak végeredménye tárgyalási alapot képezhet a második fordulóhoz.
Beszélgetésünk idején szinte még meg sem száradt a kongresszus határozatán a pecsét, mégis, van-e elképzelése arról, milyen típusú elnöki kampányt kíván folytatni? Mikor kezdi el?
Ma. Az első és legfontosabb feladat a 15 ezer állampolgári támogatói aláírás összegyűjtése, ami az indulás előfeltétele. Ezt szeretnénk minél gyorsabban megvalósítani, egyben kérem is támogatóinkat, hogy a Szövetség honlapjáról töltsék le a petíciós ívet, írják alá, kérjék meg rokonaikat, barátaikat, szomszédaikat, ismerőseiket ugyanerre, majd küldjék be a központi iroda címére. Minden aláírás számít.
Az emberekkel való személyes találkozásra szeretném helyezni a hangsúlyt, úgy, ahogy ezt tettem a parlamenti választási kampányban is. Végig fogom látogatni a régiókat, hogy személyesen tájékozódjak az emberek problémáiról, és felkínáljam nekik a Magyar Szövetség megoldásait.
Külpolitikai kérdésekkel is foglalkoztak a kongresszuson?
Igen. Elfogadhatatlan, hogy a Hamász és a palesztinok mellett szervezett nyugat-európai tüntetéseken antiszemita, zsidóellenes jelszavak is megjelentek. A Szövetség ezt határozottan elutasítja. Második évében jár a szomszédunkban zajló háborús konfliktus, amely megannyi áldozatot követelt már, és a kárpátaljai magyar nemzeti közösség mérhetetlen szenvedését hozta. Az orosz–ukrán háború azonban új fázisába érkezett. Most dől el, képes-e az euroatlanti világ tovább finanszírozni Ukrajna működését és magát az ukrán hadsereget. Az elhúzódó konfliktus nem Ukrajnának, nem az ott élőknek kedvez. Ahhoz, hogy Ukrajna ne omoljon teljesen össze, mihamarabbi béketárgyalásokra van szükség nemzetközi részvétellel.
Megjelent a Magyar7 2023/50.számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
