Amíg az oktatáspolitika irányítói nem látják be, hogy miben hibáztak, nem is lehet megoldani a problémákat – ez a szakemberek véleménye a lesújtó PISA-eredmények után. A pedagógusok legnagyobb szakszervezete az uniformizálást, és a tanárok, illetve iskolák szakmai önállóságának csorbítását látja a legfőbb problémának.
Nagyobb tananyag, egyentankönyvek és egyeniskolák – az Orbán-kormányok uniformizáló oktatáspolitikát hibáztatja a pedagógusok szakszervezete a lesújtó eredményeket mutató PISA-felmérés eredményeiért.
„A pedagógus nem dönthet szabadon abban, hogy az ott, az osztályában lévő gyerekeket, azoknak a sokfélesége szerint tanítson, mert az az uniformizálás, amit 2010 óta a közoktatás rendszerére próbálnak ráerőltetni, annak most megvan az eredménye” – véli Galló Istvánné.
Hoffmann Rózsa szakállamtitkárként a 2012-es PISA-felmérés után még azt ígérte, a következő években már meglátszanak majd az eredményeken az Orbán-kormány oktatáspolitikai döntései. A mostani kudarc után viszont már úgy nyilatkozott: Magyarország sose lesz jó az ilyen felméréseken, mert a hátrányos helyzetű, szakmunkásképzőbe járó diákok rontják a magyar átlagot. Ugyanakkor szerinte a magyar diákok elsők lennének egy olyan felmérésben, ami műveltségi, bibliai ismereteket mér.
„Szeretnénk megmondani Hoffmann Rózsának, hogy ez mekkora butaság. Szeretnénk megkérni, hogy gondolkozzon. Szeretnénk megkérni, hogy ezt az elitista gőgöt, amivel lebecsüli a hétköznap életben és a munkaerőpiaci tudást, és helyette mindenféle általános műveltséget szeretne a gyerekek fejébe gyömöszölni, szeretnénk, ha ezt az elitista gőgöt egyszer s mindenkorra elfelejtené” – jelentette ki Erőss Gábor, a Párbeszéd oktatáspolitikai szakértője.
Egy oktatáskutató szerint lehet fontos az általános műveltség, de csak ha erre építve alakítják ki a különböző készségeket. „Szerintem már nem is igaz, mert ha belegondolunk, hogy minden harmadik gyerek funkcionális analfabéta, nem gondolom, hogy a műveltség teszten nagyon jól szerepelnének. A másik, hogy ez azért helytelen hozzáállás, mert ha bagatelizáljuk a PISA-eredményt az ugyanaz, mint ha egy beteg nem veszi figyelembe, hogy beteg, akkor nem is fog elkezdeni meggyógyulni. Igenis szembe kell ezzel nézni és mindenkinek látni kell, hogy itt nagyon nagy a baj” – hívta fel a figyelmet Lannert Judit, a T-TUDOK Zrt. oktatáskutatója.
A szakemberek szerint az, hogy a diákok a gyakorlatban nem tudják alkalmazni a megszerzett tudást, azt mutatja, hogy éppen azok a képességeik hiányoznak, amit későbbi munkaadóik elvárnának tőlük. A PISA-teszten a szakiskolások teljesítettek a legrosszabbul, képességeik hiánya a munkaerőpiacon forintokban mérhető.
„Gimnáziumokba és szakközépiskolákba a jobb tanulók mennek eleve, nyilván a munkaerőpiacon is jobban fognak elhelyezkedni. Ha ugyanezt a foglalkozásokon belül nézzük, ugyanazt a szakmát végzi a tanuló, a kereseti előny akkor is 8-10 százalék. Miért? Mert az alapképességeknek inkább birtokában vannak és a munkaerőpiac ezt díjazza. Tehát a szakiskolák, ahol kevésbé tanítják ezeket, el fognak bukni ezen a versenyen” – emelte ki Horn Dániel, az MTA tudományos munkatársa.
A kutatók szerint ugyanerre a sorsra juthatnak a szakközépiskolából szakgimnáziummá átalakított intézmények tanulói is.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
