Minden zarándokút szent út – Interjú Budai Andrással, a Via Sacra zarándok utazási iroda vezetőjével

Minden zarándokút szent út – Interjú Budai Andrással, a Via Sacra zarándok utazási iroda vezetőjével

A katolikus zarándoklatok terén Magyarországon a Via Sacra zarándok utazási iroda ajánlatában szerepel a legsokszínűbb kínálat. Szerkesztőségünkben Budai Andrással, az iroda vezetőjével beszélgettünk indulásukról, útjaikról, könyveikről, az idei szentévről és jövőbeli terveikről.

Mitől különlegesek? Mi az erősségük más, hasonló irodákhoz képest?

– Nem gondolom, hogy különlegesek vagyunk. 2017-ben nagy lendülettel és sok tervvel indítottuk el az irodát, és – a világjárvány idejét leszámítva – azóta is nagy igény mutatkozik a zarándokútjainkra. Szívvel-lélekkel tesszük a dolgunkat. Amit az erősségünknek gondolok, az az, hogy igyekszünk mindig a legjobb színvonalat nyújtani: útjainkat alaposan megszervezzük, minden részletre odafigyelve, és a zarándokok érdekében sokszor olyan döntéseket is meghozunk, amelyek üzleti szempontból nem a legelőnyösebbek számunkra.

Említene példát erre?

 – Azt szoktam mondani, hogy

Ha jótékonykodásról van szó, lehetőségeinkhez mérten alkalmanként szívesen nyújtunk támogatást. Ha egy nagycsalád jelentkezik egy útra három gyerekkel, igyekszünk segíteni nekik, akkor is, ha nem kérnek kedvezményt. S ugyanígy teszünk akkor is, amikor valaki súlyos betegség miatt kénytelen visszamondani a lefoglalt útját az utolsó pillanatban.  

A hivatásának tekinti ezt a munkát?

– Teljes mértékben. Nem lehet hit és elhivatottság nélkül csinálni ezt. Emberekkel dolgozni nehéz, sok energiába kerül, türelmesnek, megértőnek kell lennünk, és időről időre nekünk is fel kell töltődnünk. De a lelki szemeink előtt mindig ott lebeg a cél, az, amiért dolgozunk, s ez újra és újra erőt ad.

Az utazók igényei szerint alakítják az úti célokat?

– Igen, erre tudatosan odafigyelünk. Nagyon sok a visszatérő zarándoktársunk, aki évről évre bizalmat szavaz nekünk. Hálásak vagyunk ezért. Minden utunk végén kérjük a zarándokoktól, hogy töltsenek ki egy véleménykérő lapot. Ebben megírják a tapasztalataikat, a javaslataikat, s azt is megkérdezzük tőlük, hogy legközelebb hová mennének el szívesen. Idén már harmadik éve szervezzük meg a mexikói zarándoklatot, mert ezt sokan kérték, így most már a világ legnagyobb kegyhelyére, Guadalupéba is rendszeresen útnak indulunk.

  Vannak állandó elemek a programok között?

Mindehhez az adott útra felkért lelkivezető atya is hozzájárul a maga személyiségével, ezért minden zarándokút más és más. De minden helyszínnek is megvan a maga sajátossága. Például a međugorjei zarándokúton a Križevac hegyét megmászni nem ugyanaz, mint Fatimában végigmenni a magyar keresztúton, vagy Rómában, a nagy tömegben, a hosszas várakozás után bejutni a Szent Péter bazilikába.

Apropó: Róma. Az utak megszervezése mellett zarándokútikönyvek megjelentetésébe is belefogtak, pedig a könyvkiadás manapság kockázatos vállalkozás. Mi motiválta Önöket ebben?

Hírdetés

– 2022-ben jelent meg az első zarándokútikönyv, amely a Magyar Kurír szerkesztőségével közösen valósult meg. Úgy gondolom, minél inkább tolódik a világunk az online térbe, annál nagyobb érték egy kézbe vehető könyv. A legutóbbi, immár negyedik kötet megjelenésével pedig már egy valódi sikersorozatról beszélhetünk. Nekem nem voltak kétségeim, hiszen ezek a kiadványok hiánypótlóak a zarándokútikönyvek területén, tartalmuk friss és aktuális, ma nincs párjuk Magyarországon. Ez a sorozat nem turistáknak, hanem kifejezetten zarándokoknak szól, ettől más és különleges.

Lourdes, Fatima és Međugorje után tavaly decemberben látott napvilágot a Róma útikönyv, a 2025-ös szentévhez kapcsolódóan. Változtattak a zarándoklat útvonalán vagy a programokon az ünnepi év miatt?

– Alapvetően nincs nagy változás. Viszont törekedtünk arra, hogy kevésbé legyen sűrű a program, hiszen a szentévben mintegy harminc-negyven millió zarándok keresi fel Rómát, azon a szintén harminc-negyven millió turistán és zarándokon felül, akik egy átlagos évben ellátogatnak az Örök Városba. Így mindenre több időt kell szánni. Az idei esztendőnek mindenképpen különlegessége, hogy nyitva vannak a szent kapuk, amelyeken áthaladva kegyelmekben részesülhetünk. Legközelebb huszonöt év múlva lesz ilyen alkalom.

Sokan jelentkeztek idei római zarándokútra?

– Nagy az érdeklődés. Már tavaly nyár elején jeleztük a plébániáknak, hogy ha közösségeik a szentévben szeretnének elzarándokolni Rómába, minél előbb keressenek meg bennünket. Jelen állás szerint negyven, különböző létszámú csoportot indítunk idén az Örök Városba. Vannak közöttük alapítványi, katonai, egyházmegyei csoportok, sőt külhoni magyarok is. Egyértelműen érezhető a felbuzdulás az elmúlt két-három évhez képest.

Mire lehet számítani a nagy létszámú odalátogató miatt?

– A nagy tömegre minden Rómába induló zarándoknak fel kell készülnie, különösen most. És a zsebtolvajokra – ahogyan eddig is – most is oda kell figyelni, akár sorban állunk, akár tömegközlekedünk.

Jeruzsálemben, a Szent Sír-bazilikánál mindig rengetegen vannak, és a zarándoktársak gyakran nehezen élik meg, hogy órákat kell várni a bejutásra. Erre azt szoktam mondani: nézzük más szempontból. Milyen szomorú lenne, ha a mi kis harminc-negyven fős csapatunkon kívül senkit sem érdekelne Jézus feltámadásának helyszíne! Inkább örüljünk annak, hogy velünk együtt sok ezer keresztény zarándok van itt a világ minden pontjáról, mert Jézus Krisztus örömhíre hozzájuk is eljutott, és az élete sokakat érdekel. Ugyanezt tudom mondani a római zarándokoknak is: örüljünk neki, hogy a szentévben sok millió katolikus zarándok kel útra Rómába, és velük együtt állhatunk majd sorba a szent kapuk előtt.

Ezek szerint részt vesz a zarándokutakon is. Milyen minőségben?

– Elsősorban az iroda vezetése a feladatom. De a főiskolán turizmust, vendéglátást tanultam, aztán elvégeztem az idegenvezető-képzést, sőt még a buszvezetői jogosítványt is megszereztem, éppen azért, hogy probléma esetén „bárhol bevethető egységként” tudjak segíteni, ha szükséges. Volt már példa rá, hogy váratlanul be kellett ugranom a buszvezető vagy az idegenvezető kolléga helyett, hiszen az utat, amit vállaltunk, teljesítenünk kell.

Bárki részt vehet az útjaikon?

– Természetesen.

mert érdekelte például Međugorje, és szeretett volna eljutni oda. Ritka esetben előfordul, hogy más vallásúak is velünk jönnek. Ilyenkor csak annyit szoktunk kérni, hogy tartsák tiszteletben a lelki programokat. De ezeken nem kötelező részt venniük. A végén pedig ők is szép élményekkel térnek haza.

Mik a terveik a következő évekre?

– Mivel számunkra ez elsősorban nem üzleti vállalkozás, így sosem volt hosszú távú üzleti tervünk. Tesszük, amihez értünk, a legjobb tudásunk szerint. Igyekszünk minden évben valami újdonságot is kínálni. Idén májusban például Örményországba is megyünk majd. De évente szervezünk különleges, nem tipikusan zarándokhelyekre induló zarándokkörutakat is. Ilyen például Nápoly és az Amalfi-partvidék, Szicília, Andalúzia. Görögországban pedig Szent Pál nyomában járunk. Színes a paletta, bárki találhat nálunk számára megfelelő úti célt. Minden zarándokút szent út, hiszen nem csak önmagunkért, hanem Jézusért, a Szűzanyáért és a szentekért, illetve az ő közbenjárásukat kérve kelünk útra, a békénkért.

Fotó: Fábián Attila; Lambert Attila

Ujváry-Radics Gabriella/Magyar Kurír

Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2025. február 2-i számában jelent meg.


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »