Január 14-én, szerdán Komáromba látogatott Nacsa Lőrinc, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, aki a Selye János Gimnázium aulájában tartott előadást az intézmény végzős diákjai számára. A találkozón az államtitkár átfogó képet adott a magyar kormány nemzetpolitikai törekvéseiről, beszélt a nemzetpolitikai államtitkárság munkájáról, a felvidéki magyarság megmaradásának kulcskérdéseiről, valamint arról is, miként járul hozzá az anyaország a felvidéki magyar oktatás, kultúra, egyházi és közösségi intézményrendszer megerősítéséhez.
Az előadást megelőzően Andrusko Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója köszöntötte a vendéget, röviden ismertetve Nacsa Lőrinc szakmai pályafutását és közéleti szerepvállalását.
Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a jelenlévő diákok mindennapjaiban kézzelfoghatóan is megjelenik a nemzetpolitikai államtitkárság munkája, legyen szó az iskola, a kollégium, az egyházi terek vagy más közösségi intézmények megújításáról.
Az igazgató arra is rámutatott: a felvidéki magyar közösség számára különösen fontos üzenet, hogy Magyarország a nehéz időkben is következetesen kiáll és támogatást nyújt.
Az előadásában Nacsa Lőrinc átfogó képet adott a nemzetpolitikai államtitkárság szerepéről és feladatairól, hangsúlyozva: a nemzetpolitika 2010 óta kiemelt kormányzati terület, amelynek középpontjában a határon túl élő magyar közösségek támogatása áll.
Mint fogalmazott, a magyar nemzet sajátos történelmi helyzete miatt „világnemzetként” él, hiszen a trianoni döntés, a XX. század történelmi megrázkódtatásai és a kivándorlási hullámok következtében magyar közösségek élnek a Kárpát-medencében és a diaszpórában egyaránt.
Kiemelte:
A magyar kormány abból indul ki, hogy „érték az, ha valaki magyar”, ezért minden magyar ember számíthat az anyaország támogatására, függetlenül attól, hol él a világban.
Az államtitkár rámutatott, hogy a nemzetpolitikai államtitkárság feladata kifejezetten a külhoni magyarság ügyeinek képviselete és segítése, mivel a magyarországi szaktárcák elsősorban a belföldi kérdésekkel foglalkoznak.
Nyomatékosította: ha egy határon túli magyar közösség erősödik, az az egész nemzet erejét növeli, míg egy iskola vagy közösségi intézmény megszűnése az egész magyar közösséget gyengíti.
Mint hangsúlyozta:
A magyar nemzethez való tartozás nem földrajzi kérdés, hanem küldetés, amelynek megőrzéséhez tudatos támogatási rendszerre van szükség.
Nacsa Lőrinc részletesen ismertette a legfontosabb nemzetpolitikai programokat. Kiemelte a Szülőföldön magyarul programot, amely – mint mondta – az anyanyelvi oktatás ösztönzését szolgálja, hiszen minden kutatás azt igazolja, hogy az identitás megőrzésének egyik legfontosabb pillére az anyanyelven történő nevelés és tanulás.
Hangsúlyozta továbbá az óvoda- és iskolafejlesztési programok jelentőségét: az elmúlt másfél évtizedben a Kárpát-medencében mintegy 900 magyar óvoda újult meg vagy épült fel, köztük a Felvidéken is.
Mint kiemelte:
Ezek a beruházások nem egy-két évre, hanem évtizedekre határozzák meg egy-egy közösség jövőjét.
Az államtitkár külön szólt a közösségi élet szerepéről is, amelyet a nemzetpolitika második alappillérének nevezett. Felhívta a figyelmet a civil szervezetek, sportegyesületek, néptánccsoportok, ifjúsági és egyházi közösségek támogatására, mivel – mint megjegyezte – az ember alapvető igénye, hogy közösséghez tartozzon.
Ennek kapcsán beszélt a Kőrösi Csoma Sándor Programról is, amelynek keretében ösztöndíjas fiatalok segítik a világ különböző pontjain élő magyar közösségeket. Mint ismertette, a program évente több mint 160 fiatalt juttat el a diaszpóra magyar közösségeihez Észak- és Dél-Amerikától Nyugat-Európán át Ausztráliáig.
Nacsa Lőrinc kitért a gazdaságfejlesztési programokra is, hangsúlyozva: a szülőföldön való boldoguláshoz gazdasági erőre is szükség van. Elmondta, hogy a magyar vállalkozásokat támogató programok, a falugazdász-hálózat és a határon átnyúló gazdasági együttműködések nemcsak munkahelyeket teremtenek, hanem hozzájárulnak a közép-európai gazdasági térség erősödéséhez is. Megjegyezte: a támogatott vállalkozások döntő többsége magyarokat foglalkoztat, ezáltal családok megélhetését biztosítja.
Az államtitkár hangsúlyozta a jószomszédi viszony fontosságát is, rámutatva:
A külhoni magyar közösségek nemcsak kedvezményezettjei, hanem alakítói is ezeknek a kapcsolatoknak.
Mint fogalmazott, a Felvidéken élő magyar fiatalok magatartásukkal, tanulmányi és szakmai eredményeikkel a magyar–szlovák kapcsolatok „nagykövetei” is egyben.
Nacsa Lőrinc kiemelte, hogy
a nemzetpolitika közösségi munka, amelyet nem Budapestről diktálnak, hanem a helyi magyar közösségekkel, intézmény- és egyházi vezetőkkel, civil szervezetekkel együtt formálnak.
A jövő alakítói elsősorban maguk a fiatalok, akik döntéseikkel nemcsak saját életüket, hanem a felvidéki magyarság és az egész magyar nemzet jövőjét is meghatározzák – húzta alá az államtitkár.
Az előadás második felében a diákok kérdéseket tehettek fel az államtitkárnak, aki készségesen és részletesen válaszolt azokra. A Beneš-dekrétumokat és a szlovák kormánypárti törvénymódosítást érintő kérdésfelvetés kapcsán Nacsa Lőrinc hangsúlyozta: a kollektív bűnösség elve a XXI. században emberi jogi és jogállami szempontból is elfogadhatatlan.
A témával összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a „megkérdőjelezhetetlenség” fogalma a magyar jogrendben ismeretlen, a szólásszabadságnak ugyan vannak világos határai – például a totalitárius jelképek tiltása –, az érintett jogszabály értelmezése és gyakorlati alkalmazása azonban jelenleg tisztázatlan, alkotmánybírósági felülvizsgálat alatt áll, és tényleges végrehajtása egyelőre nem történt meg.
Kiemelte ugyanakkor, hogy
Magyarország egyeztetéseket kezdeményezett a szlovák kormánnyal, valamint európai uniós szinten is vizsgálatot kért, és amennyiben a jogszabály alkalmazására kerülne sor, „minden magyar számíthat arra a jogvédelemre”, amelyet az anyaország biztosítani tud.
Mint hangsúlyozta, az elmúlt években számos előrelépés történt a magyar–szlovák kapcsolatokban gazdasági, energetikai és diplomáciai téren, ezeket az eredményeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Hozzátette ugyanakkor: jó és nehéz időkben egyaránt a felvidéki magyarság mögött kell állni, és ebben a kérdésben is ez az államtitkárság következetes álláspontja.
Bartalos Nikolas/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
