A kiállítás, amely a könyvtár saját anyagára épül és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) gyűjteményéhez tartozó relikviákkal egészül ki, levelek, naplótöredékek, könyvkiadások, saját versek és Andersen-fordítások segítségével idézi fel Szendrey Júlia alakját. Emellett korabeli hírlapok és mellékleteik segítségével a tárlat ízelítőt nyújt a korszak viselet- és társadalomtörténetéből is. Mindehhez a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) hallgatói által készített öt installáció is hozzájárul – derül ki az OSZK közleményéből.
Mint írják, Szendrey Júlia Petőfi Sándor feleségeként kapcsolódott be a pesti irodalmi és társadalmi életbe. A házaspár a nyilvánosság előtt élte életét, Szendrey Júlia osztozott férjével a társadalmi szerepvállalásban. A pár idillinek induló családi életét a szabadságharc dúlta fel, 1849. július 20-án találkoztak utoljára.
Miután Szendrey Júlia sikertelenül próbálta felkutatni férjét, halottá nyilváníttatta, majd még a gyászév lejárta előtt hozzáment Horvát Árpád egyetemi tanárhoz. A házasságot a korabeli közvélemény mélységesen elítélte. Ugyanakkor részleges felmentést biztosított neki, amikor a Három rózsabimbó című versének megjelentetésével visszatért az irodalmi életbe. Írásait, verseit folyóiratokban és divatos, kimondottan nők számára készített kiadványokban, például a Magyar Nők Évkönyvében publikálta.
Az Ezerszer Júlia, arcok és kérdőjelek című kiállítást november 20-tól és március 9-ig lehet megtekinteni a nemzeti könyvtárban.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
