Soltész Miklós kiemelte, azok, akik „árulják a hazát, kiszolgálják a nagyhatalmakat, akik szuverenitásunkat aláássák, azokat a nemzet kiveti és kivetette magából a múltban is”.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédet mond az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Sátoraljaújhelyen 2024. március 15-én. MTI/Czeglédi Zsolt
„Üzenjük Bécsbe, Berlinbe, Brüsszelbe, ha kell, a tengeren túlra is: a magyarok minden birodalom temetésén jelen voltak az elmúlt évezredben” – mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken Sátoraljaújhelyen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának ünnepi megemlékezésén.
Soltész Miklós kiemelte, azok, akik „árulják a hazát, kiszolgálják a nagyhatalmakat, akik szuverenitásunkat aláássák, azokat a nemzet kiveti és kivetette magából a múltban is”.
A hősöket, a bátrakat és a nemzetért dolgozókat pedig évszázadok, évtizedek távlatában is tisztelet övezi, „mi magyarok pedig megmaradunk” – tette hozzá.
Az államtitkár rámutatott, a birodalmi központok a mostani korban is egymásnak uszítanak népeket, nemzeteket és pusztító háborúkat provokálnak ki. Emellett ma is vannak, „akik pénzért, hatalomért, remélt, nyugatról jövő dicséretért árulják a hazát” – fogalmazott.
Soltész Miklós felidézte, az 1848. március 15-én kitört forradalom része volt az akkori Európán végigsöprő hullámnak, amely a kor igazságtalanságain akart változtatni. Hangsúlyozta, a pesti és budai forradalom vértelen volt, ellentétben sok városéval, így például Béccsel szemben is.
A forradalom határozott, kemény, de mégis békésen megvalósítandó követelései nem szabadságharcként és „nem pusztító fegyveres öldöklésként indultak, azt Bécs ármánykodásai, uszító politikája fordította át, változtatta meg” – emelte ki az államtitkár.
Elmondta, nem a magyarok indítottak támadást Bécs ellen, azonban „ők lázították fel a rácokat délen, a románokat Erdélyben ellenünk”. A nemzetiségek felhergelésével évezredes együttélést romboltak szét és hintették el a huszadik századra a még nagyobb gyűlölet magvait – mutatott rá.
Soltész Miklós hangsúlyozta, 1848. március 15-e és 1849. októbere között rengeteg esemény sűrűsödött össze, gyors és azonnali döntéseket kellett hozniuk eleinknek, akik „mind a nemzetet szolgálták szeretettel, kitartással hűséggel”.
Szamosvölgyi Péter (Fidesz-KDNP), Sátoraljaújhely polgármestere ünnepi köszöntőjében úgy fogalmazott, „hősöket teremtett az Isten, hogy csodát tegyenek a hazáért”.
Hozzátette, egyszerre, egy időben a kiváló magyar fiatalok, politikusok, tábornokok mind együtt voltak azért és ahhoz, hogy Magyarországon változások történjenek.
Az emberek áldozatot hoztak és életüket adták „a szabadságért, a hazánkért és Magyarországért” – hangoztatta a polgármester.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
