Minden átutalást lát a jegybank

Minden átutalást lát a jegybank

Úgy tűnik, csak a pénzügyi felügyeletnek nem szúrt szemet, hogy a Quaestornál hosszú ideig egyfajta piramisjáték folyt. Pedig a piacon közszájon forgott, hogy a cég kitermelhetetlen hozamú, ködös fedezetű kötvényeket bocsát ki. Célellenőrzésekkel hat-nyolc évvel a bukás előtt le lehetett volna állítani az ügyfelek megkárosítását. Ezt a munkát segíthették volna azok a szoftverek, melyek kellő odafigyelés mellett időben jelzik a gyanús eseteket – nyilatkozta Torba Tamás közgazdász.

Ezek a szoftverek kiemelik azokat a tranzakciókat, pénzmozgásokat – a túlzottan nagy készpénzfelvételeket vagy átutalásokat, indokolatlanul magas hozamokat, kiugró részvénytranszfereket –, amelyek fel kell hogy keltsék a hatóság figyelmét. A bizonytalan hátterű vagy túlzottan bonyolult céghálót felépítő, esetleg a frissen létrehozott és nagy pénzzel rendelkező vállalkozások megjelenése is gyanút kell ébresszen a felügyeletben. Annál is inkább, mert a Viber-, illetve a bankok közötti átutalást végző Giro-rendszeren keresztül a jegybank illetékesei azt is láthatják, ha éppen külföldön vagy vidéken tanuló gyermekének utal némi zsebpénzt az ember, nem is beszélve a pénzügyi vállalkozások, brókercégek ügyleteiről. Megvan tehát az az informatikai háttér, amely alkalmas arra, hogy megfelelő odafigyeléssel rámutasson a pénzügyi rendszer gyanús pénzmozgásaira.

A másik, nagy port felvert brókerügyről, a Buda-Cash-esetről szólva a közgazdász elmondta, a cég olyan szerteágazó céghálót épített ki, amelynek számos eleme lehetőséget adott arra, hogy a brókercégként begyűjtött összeget más célokra fordítsa, s így károsítsa meg azokat, akik a cégnél fektették be pénzüket. Így nem csupán brókercégként működött, de üvegipari érdekeltsége is volt, Balaton melletti fejlesztésekbe és a devizakereskedelembe is beszállt. A céghez köthető Hungária Közraktár például be is dőlt, tehát már ott is trükközés folyt. S miután a szerteágazó céghálóban nem csak saját, de idegen – köztük sok ezer kisbefektető által a nagy hozam reményében befizetett – pénzt is kezeltek, mindenképpen indokolt lett volna már évekkel korábban kiemelt figyelmet fordítani a cég tevékenységére.

Egy másik, banki ügyekben jártas szakember arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy miután a brókerbotrányban külföldre is utaltak az ügyfelek pénzéből, ezek a tranzakciók mindenképpen kiemelt kockázatúak voltak, ezeket látnia, sőt figyelnie kellett az arra hivatott felügyeleti szerveknek. Arról is beszélt, hogy a kifejezetten a gyanús pénzmozgások felderítésére kifejlesztett szoftverek jelzik ugyan, ha a szokásos üzletmenettől eltérő tranzakcióra kerül sor, de intézkedni nem tudnak, ahhoz emberi beavatkozásra van szükség.

A szűk keresztmetszet általában a szürkeállomány szokott lenni, azaz hogy a megfelelő szellemi, elemzői kapacitással rendelkező emberhez jut-e el az információ. Még ennél is nagyobb kérdés azonban, hogy az információ birtokosa fel meri-e vállalni, hogy elindítsa az ellenőrzést. A megalapozott gyanú esetén ugyanis nagy létszámmal és azonnal helyszíni ellenőrzést kell elrendelni, hogy mielőbb leállítsák az esetleges törvénytelen folyamatokat. Az is kérdés, hogy miként kezeli azt a helyzetet az illetékes, amikor több jelzés érkezik, de kicsi a rendelkezésre álló vizsgálati csoport, hiszen el kell döntenie, hová szállnak ki ellenőrzésre.

Mindezek kapcsán megkérdeztük a jegybank felügyeleti részlegét, miként folyik náluk az ellenőrzés, mióta működik az ehhez szükséges informatikai rendszer, hogyan jár el gyanús pénzmozgás észlelése esetén, miként szabályozzák a tevékenységet a törvények, és miként tesz eleget a pénzmosás elleni nemzetközi egyezményben foglalt ellenőrzési kötelezettségnek, de lapzártánkig nem kaptunk választ.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 02.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »