„A búcsú megléte azt üzeni nekünk, hogy a Jóisten minden embert üdvözíteni akar.” A szentévnek központi eleme a búcsú, mely kapcsán gyakran merülnek fel kérdések a hívekben. Kocsis Imrét, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanárát, az egyházmegye lelkipásztorát kereste meg a leggyakoribb kérdésekkel a Váci Egyházmegye. Hittankönyvi fejezettel felérő interjút ajánlunk.
– Miben más a szentévi búcsú a nem jubileumi években elnyerhető búcsúhoz képest?
– A szentévben az általánosan elnyerhető búcsúk továbbra is érvényben vannak, melyek különböző ünnepekhez kötődnek – búcsút nyerhetünk például január elsején, a keresztények egységéért rendezett imahéten, nagyböjti péntekeken, nagypénteken, nagyszombaton, az irgalmasság vasárnapján, pünkösdkor, Úrnapján, Jézus Szentséges Szívének ünnepén, a november 1. és november 8. közötti napokon, illetve Krisztus Király ünnepén. A Búcsúk Kézikönyvében van meghatározva, hogy egyes ünnepekkor milyen cselekményekkel élhetünk, így például Jézus Szentséges Szívének ünnepén egy engesztelő imádság nyilvános elmondása megfelel a cselekménynek. A szentévben új lehetőségeket kapunk a búcsú elnyerésére, melyek három kategóriába sorolhatók.
– Melyek ezek a kategóriák?
– Az első a zarándoklat azon templomokba, helyszínekre, melyeket a Szentatya vagy a helyi megyéspüspök jelöl ki.
A zarándoklat legbiztosabb formája, ha plébániai, egyházmegyei vagy valamilyen egyéb csoportos szervezésű, lehetőleg gyaloglással egybekötött áhítatos útba kapcsolódunk be. Fontos, hogy a helyszínre megérkezve szentmisén vagy közös imádságon (zsolozsma, keresztút, rózsafüzér, akathisztosz, bűnbánati liturgia) vegyünk részt.
A cselekmények második kategóriájába a Szentatya, illetve a megyéspüspökök által kijelölt templomok, kegyhelyek egyéni vagy közösségi felkeresése tartozik. Ez az áhítatos látogatás nem zarándoklat része; arról van szó, hogy egy búcsúnyerő templomban megfelelő ideig szentségimádást végzek vagy elmélkedem, majd zárásképp elimádkozom egy Miatyánkot, egy Hiszekegyet és egy Mária-imádságot.
Ha valaki akadályoztatva van, mert beteg, fogoly, vagy egy zárt szerzetesrend tagja, akkor, ha lélekben egyesül azokkal, akik egy búcsúnyerő helyen jelen vannak, és szenvedéseit felajánlja Istennek, a fentebb említett (Miatyánk, Hiszekegy, Mária-köszöntés) és egyéb imák elmondása után elnyerheti a teljes búcsút. Ilyen lelki közösség különösen is ajánlott azokban az esetekben, amikor a pápa vagy a megyéspüspök szavait a médián keresztül közvetítik.
A harmadik kategóriába eső cselekmények nem kötődnek búcsúnyerő helyhez. Ha áhítattal veszünk részt népmisszión, lelkigyakorlaton, szeretetcselekedetet vagy bűnbánati aktust hajtunk végre, teljes búcsúban részesülhetünk.
hanem rászánom az időmet a szükséget szenvedőre. A szentévben elnyerhető búcsúkról szóló dokumentum nagyon szépen fogalmaz, ugyanis azt írja, hogy úgy menjek ezekhez a testvérekhez, mintha Krisztust látogatnám.
A bűnbánati aktus lényege: legalább egy napon keresztül (lehetőleg pénteken) tartózkodunk a haszontalan, figyelemelterelő dolgoktól (pl. média, közösségi háló) és a fölösleges fogyasztástól (pl. lemondás alkoholról vagy édességekről, egyéb böjti és önmegtartóztató gyakorlatok az Egyház általános normái és a püspökök iránymutatásai szerint), s egyúttal egy arányos pénzösszeget adományozunk a szegényeknek.
A szabadon vállalt böjt és önmegtartóztatás segít abban, hogy az esetlegesen kötöttséghez vezető élvezeti cikkektől, tevékenységektől mentesítsem magam, lemondva arról, ami zavaró az életemben, ami leköti a figyelmem, és elvonja a lényegesebb dolgoktól.
Bármely kategóriába tartozó cselekményt is választjuk, amellett teljesíteni kell a már ismert feltételeket: szentgyónás, szentáldozás, imádság a pápa szándékára és mentesség a bűnökhöz való ragaszkodástól.
– Mit gondol arról, hogy az idei szentévben új lehetőségek nyíltak a búcsú elnyerésére – gondolva itt például a digitális böjtre? Nem bagatellizálja ez el a búcsút?
– Szerintem pont hogy megfontoltabbá teszi az embert. Szép, ha Jézus Szíve ünnepén elmondom az előírt engesztelő imát, gyónok, áldozok és imádkozok a pápa szándékára, de
(…)
– Kijelenthetjük tehát, hogy a szentévnek tulajdonképpen maga a búcsú a legfontosabb eleme?
– A szentévnek alapvető része a búcsú, de nem szabad pusztán erre lecsupaszítani, hiszen célja még a hitünk megszilárdítása, a reményben való megerősödésünk és a szolidáris cselekedetek gyakorlása. Az ószövetségi időkben ötven évente a rabszolgákat szabadon kellett bocsátani, az eltulajdonított földet visszaadni, az adósságot elengedni, tehát az igazságosságot, az egyenlőséget akarták biztosítani. Ez a hagyomány később lelki szintet kapott, és Jézus már egyértelműen lelki vonatkozásban beszél a szabadulásról (Lk 4,18–19) – ugyanakkor, amikor a pápák a szentévet meghirdetik, mindig figyelmeztetnek arra, hogy a társadalmi vonatkozástól ma se tekintsünk el. (…)
A búcsúról általában és a szentévi búcsúkról bővebben ITT olvashatják Kocsis Imre válaszait.
Forrás: Matusek-Fekete Ágnes/Váci Egyházmegye
Fotó: Lambert Attila
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
