Két hónap múlva elkezdődnek az érettségi vizsgák az írásbelikkel, májusban pedig már a zöld asztal mellett szóbelizhetnek a diákok. A napokban az oktatási miniszter, Tomáš Drucker belengette, hogy bevezetné a kétszintű matematikaérettségit, a Középiskolások Szövetsége pedig azt szorgalmazza, hogy szlovák nyelvből is legyen „lépcsőzetes” az érettségi, akárcsak az idegen nyelvekből. Andruskó Imrével, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatójával, Nyitra megyei képviselővel, a Magyar Szövetség országos elnökségének tagjával beszélgettünk az érettségi vizsgákról.
Mennyi az annyi?
A matematika érettségi újbóli kötelező bevezetése már-már örökzöld témának számít az utóbbi években. Vajon szükség van rá?
Az oktatási miniszter a napokban sajtótájékoztatóján beszélt a kétszintű matematikaérettségik bevezetéséről. A legutóbbi PISA-felmérések ugyanis azt mutatták, hogy nemcsak a diákok szövegértése volt gyatra, hanem a matematikai feladatok megoldásában is elvéreztek. Emiatt szeretné megreformálni a matematikaérettségit.
Hogy pontosan mit ért alatta, még nem tudni. Vajon azt szeretné-e, hogy mindenki kötelezően érettségizzen ebből a tárgyból, és lenne két szintje, alap- és emelt szint? Vagy pedig azt, hogy akik választott tantárgykénként érettségiznek matematikából, azok választhassanak az alap- vagy emelt szint között? Egyet azonban biztosan tudunk. Ez idén még nem valósul meg, pár éves kifutásra van szükség a bevezetéséhez. Ehhez törvényt és rendeletet is kell módosítani. Magyarországon egyébként matematikából kötelező az érettségi vizsga, aminek két szintje van” – mondta portálunknak.
Személy szerint is támogatná a kötelező matematika érettségit, méghozzá a kétszintűt, hiszen egy humán beállítottságú fiatalnak nem olyan ismeretekre van szüksége, mint annak, aki műszaki főiskolára készül.
Úgy véli, nem ördögtől való, hogy az alapvető pénzügyi ismereteket, a százalékszámítást elsajátítsák a diákok, hiszen ennek a mindennapi életben nagy hasznát veszik, akár később egy kölcsönfelvételnél, vagy annak kiszámításánál, mennyi festéket kell vásárolniuk egy-egy szoba vagy lakás kimázolásához.
Az írásbeli érettségi vizsgákra idén március 12 és 15 között kerül sor. A magyar iskolákban 12-én a magyar nyelvvel kezdenek, 13-án következik az idegen nyelv, amiből gimnáziumokban kötelező az emelt szintű érettségi. Március 14-én van a matematika írásbeli, ami választható. Andruskó Imre szerint az elmúlt évek statisztikái szerint nagyjából az összes érettségiző diák 20 százaléka tesz záróvizsgát matematikából. Március 15-én pedig szlovák nyelvből írásbeliznek a magyar iskolák diákjai. Május 20-án kezdődnek a szóbeli érettségi vizsgák, melyek három hétig tartanak.
Mivel több magyarországi főiskolán és egyetemen emelt szintű érettségit várnak el bizonyos tantárgyakból, ezért a diákoknak február 15-ig, a kormányablakokban be kell jelentkezni emelt szintű érettségire. A felvi.hu weboldalon a Magyarországon továbbtanulni készülők minden fontos információt megtalálnak”
– fűzte hozzá.
Mi az, ami elvárható?
Nagyrészt a koronavírus-járvány és az online oktatás hozománya, hogy tavalytól kötelező hét nappal a szóbeli érettségi vizsgák előtt közölni a diákokkal azt, mire fognak rákérdezni a zöld asztalnál. Egyfajta mankót nyújtva ezzel nekik.
„Jómagam úgy vélem, azt kell keresni, amit a diákok tudnak, és az sem baj, ha tisztában vannak azzal, mire számíthatnak a szóbelin. Az adott tantárgyakat oktató pedagógusok odafigyelnek arra, hogy mindent átvegyenek a diákokkal, amit kell. Így nem éri őket meglepetés az érettségikor. Nagy bajban lennénk, ha hét nappal a szóbeli előtt tudnák meg, mi vár rájuk.
Az érettségi egy fontos mérföldkő, egyfajta rituálé, mint a szalagavató vagy a ballagás. Azt szolgálja, hogy a fiatal érezze, elérkezett élete egy fontos szakaszához. Gyermekként érkezett az iskolába és fiatal felnőttként, tudással felvértezve távozik onnan a nagybetűs életbe. Az a kívánatos, hogy a fiatal jól érezze magát az érettségin, lehetőleg szép emlékként maradjon meg benne”
– fejtette ki a véleményét Andruskó Imre.
Ennek kapcsán megjegyezte, a PISA-eredmények is azt mutatják, hogy a legjobban azok az országok teljesítettek, ahol bizony a gyermekek évekig memorizálnak, ha úgy tetszik, magolnak. Kínában például három és fél ezer jelet kell megtanulniuk a gyerekeknek. Ettől olyanná válik az agyuk, mint a szivacs, s szinte mindent be tudnak fogadni. Tanulás nélkül ma, az internet korában sincs tudás, a tanulást nem lehet megúszni. Nem minden rossz, ami régi. Nem kell mindent egyből elvetni, hanem ötvözni kell az újjal.
Illik tudni történelmünk fontos dátumait, néhány verset legnagyobb költőinktől, de azt is, hogy mikor éltek. Az általános műveltségnek meg kell maradnia, még akkor is, ha a tananyag a jövőben az oktatási reform következtében csökkenni fog és az alapiskolákban nem egy, hanem három év áll majd rendelkezésre annak elsajátításhoz.
A kiemelkedő képességű gyermekek pedig tehetséggondozásban részesülnek, ők jobban terhelhetők lesznek” – tette hozzá.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
