Bármennyire is félő, hogy nehéz tél elébe nézünk, az európai országok kénytelenek voltak konkrét intézkedéseket hozni az energiafogyasztás csökkentésére. Az ukrajnai háború miatt eddig soha nem látott helyzet állt elő. A gázcsapok elzárásával kapcsolatos folyamatos moszkvai fenyegetés arra késztette a kontinens államait, hogy csökkentsék függőségüket az orosz energiaimporttól, ugyanakkor pedig spóroljanak meglévő készleteikkel.
Dánia lecsavarja a karácsonyi fényeket
Az ünnepi időszak közeledtével Dániában néhány településen úgy döntöttek, hogy visszavesznek az ilyenkor szokásos pompából. Koppenhágában két héttel később és csak délután 15.00 és este 19.00 óra között kapcsolják be a karácsonyi díszkivilágítást. A fővárosi hatóságok ettől 60 százalékos megtakarítást remélnek az áramfogyasztásban.
Idén a Koppenhága szívében található előkelő szálloda, a Hotel d’Angleterre sem rendez díszes fényjátékot, pedig eddig ez az egyik fénypontja volt a karácsonyi szezonnak.
Finnország a szaunán spórolna
A finnek most is, mint mindig, hosszú és sötét télre készülnek, idén azonban egy kicsivel még hidegebb is lehet. A helsinki kormány ugyanis kampányt indított, hogy alacsonyabb áramfogyasztásra ösztönözze a háztartásokat. Arra kérik a finneket, hogy csavarják lejjebb a termosztátot, zuhanyozzanak rövidebb ideig és – bármennyire is imádják – töltsenek kevesebb időt a szaunában.
“Talán az embereknek nem kellene mindennap bekapcsolniuk a szaunát, hetente egyszer is elegendő lehet” – mondta annak az állami tulajdonú cégnek a szóvivője, amely a finn kormány kommunikációjával van megbízva. Kati Laakso reményei szerint az emberek önként követik majd az ajánlásokat, és megértik a helyzetet.
Helsinkiben a városvezetés a lakosság segítése mellett döntött, mérsékelte az áramadót és támogatást nyújt a rezsiszámlákhoz.
Franciaország: Párizsban hidegebb van az uszodákban
Franciaország intézkedések egész sorát dolgozta ki az energiafogyasztás csökkentése érdekében. Ezek közé tartoznak például a következők:
– A lakásokat és irodákat legfeljebb 19°C-ra lehet fűteni.
– Nincs meleg víz a középületekben.
– Éjszakára kikapcsolják a reklámok világítását.
– Tilos nyitva hagyni a fűtött vagy légkondicionált üzletek ajtajait.
– Csökkentik a hőmérsékletet az uszodákban és az edzőtermekben.
A tervek bejelentésekor Agnès Pannier-Runacher francia energiaügyi minisztere “általános mozgósításra” szólította fel az egész országot annak érdekében, hogy 2 éven belül 10%-kal csökkenjen az energiafogyasztás 2019-hez képest.
Németország: Lámpaoltás és hideg zuhany
Németországot – amely nagymértékben függ az orosz gáztól és olajtól – különösen súlyosan érintette az európai energiaválság, ezért a döntéshozók új energiatakarékossági törvényt alkottak, amely egyebek mellett a kivilágítást is szabályozza.
Berlinben szeptembertől a városháza és az államigazgatás épületeit, a könyvtárakat, a múzeumokat és az összes műemléket csak 16.00 és 22.00 óra között szabad megvilágítani, így késő estétől a Brandenburgi kapu is teljes sötétségbe borul. Éjszakára a reklámtáblák fényeit is ki kell kapcsolni.
Hannoverben a közintézményekben, például az uszodákban, sportcsarnokokban és tornatermekben csak hideg vízben lehet majd zuhanyozni. Az állami intézmények alkalmazottjai az egész országban hideg vízzel tudnak csak kezet mosniuk.
A német városokban korábban kapcsolják le a közvilágítást. A nyilvános szökőkutakat leállítják, a városi medencéket pedig nem fűtik többé gázzal.
Magyarország kilóg a sorból
Budapest szembemegy az EU-val, hogy biztosítsa magának az orosz energiaellátást. Miközben a többi uniós ország igyekszik csökkenteni függőségét az orosz energiaimporttól, Budapest több gázt importál és nyáron új megállapodást is kötött Moszkvával.
Júliusban Orbán Viktor miniszterelnök fogadkozott, hogy Magyarország “biztonságban lesz” és “elegendő” energiával rendelkezik, majd aláírta a szerződést csaknem egymilliárd köbméter többletgáz importálásáról.
Némileg mégis meg kell húzni a nadrágszíjat. Szeptemberben a magyar kormány bejelentette, hogy a középületeket – köztük az iskolákat – legfeljebb 18 °C fokra szabad felfűteni, ami 1 °C fokkal alacsonyabb, mint a legtöbb uniós országban ajánlott maximális hőmérséklet.
Gáz- és villamosenergia-fogyasztásuk csökkentésére is ösztönzik a magyarokat, miután augusztusban véget ért a rezsicsökkentés időszaka, azaz megszűnt az energiaárakra vonatkozó felső határ. Egészen addig Magyarországon volt az egyik legolcsóbb az energia egész Európában, de nem ösztönözte az embereket a takarékosságra.
Olaszország: Akár még a tésztafőzésen is változtatnának
Szeptemberben egy Nobel-díjas olasz fizikus azt javasolta honfitársainak, hogy amint felforrt a víz, azonnal csavarják a minimumra, vagy zárják el alatt a hőt és fedő alatt hagyják tovább puhulni a vízben a tészát. A 74 éves Giorgio Parisi egy videót is megosztott a közösségi médiában a módszerről, amelyről azt állította, hogy legalább 8 percnyi energiafogyasztást lehet megtakarítani vele.
Egy átlagos olasz évente körülbelül 23,5 kg tésztát eszik, így az ötlet, bármennyire is triviális, igazán hasznos lehet. Sokan ennek ellenére kategorikusan elutasítják.
Litvánia: “Oltsd el a villanyt… és oltsd Putyint!”
A volt szovjet tagállam, Litvánia az energiatakarékosságot egyúttal politikai eszköznek is tekinti, amely Ukrajna megsegítését és Vlagyimir Putyin orosz elnök legyőzését célozza.
A Turto Bankas, amely az ország állami tulajdonú ingatlanjait kezeli, “putinOut” elnevezésű kezdeményezést indított. Ennek keretében mintegy 500 ingatlant – főként állami lakásokat – ösztönöznek arra, hogy legalább 10%-kal csökkentsék energiafelhasználásukat.
“Ezzel nemcsak takarékoskodunk, hanem Putyint is bosszanthatjuk. Mindannyian tudjuk, ki a felelős az európai energiaválságért. Oroszország energiaháborút folytat Európa ellen. Ha kevesebb energiát fogyasztunk, közvetlenül árthatunk Putyin rezsimjének és befolyással lehetünk az energiaárakra” – mondta a Turto Bankas vezérigazgatója, Mindaugas Sinkevičius az Euronewsnak.
Litvániában a mindennapi irodai életében is változásokat szeretnének elérni. Szeptemberben kampány indult, amelyben arra kérik a közalkalmazottakat, hogy kevesebb vizet forraljanak, lift helyett a lépcsőt használják és kerüljék az elektromos fűtőtestek használatát. A számítások szerint ezzel akár évi 1,5 millió eurós megtakarítást is el lehetne érni.
Spanyolország: Madrid nem engedi ki a meleget az ajtón
A spanyol parlament augusztusban új energiatakarékossági szabályokat fogadott el. A középületekben nyáron 27 foknál nem lehet hűvösebbre állítani a légkondicionáló berendezéseket, a hidegebb hónapokban pedig 19 foknál nem lehet melegebb. Eredetileg a lakóházakra is ugyanezek a szabályok vonatkoztak volna, de kitört a közfelháborodás, és emiatt azokat kivették a rendelet hatálya alól.
További kormányzati döntés, hogy minden fűtött helyiségnek úgy kell záródnia, hogy ne legyen pazarlás, azaz a meleg levegő ne tudjon kiszökni, a hideg pedig ne tudjon behatolni.
„A COVID idején az éttermeknek tolóajtókra kellett pénzt költeniük, hogy a vírusfertőzés elkerülhető legyen, most meg mindent vissza kell cserélniük” – mondta el Laura Llach, az Euronews spanyol újságírója, miért váltott ki vitát Spanyolország szerte a döntés.
A spanyol közszolgálati média, az RTVE szerint a vállalkozásoknak mindössze a 10 százaléka szereltetett be eddig automata ajtókat, mivel túlságosan drágák, 1500-4700 euróba kerülnek.
A kirakatok világításán is változtatni kell, este 10 után le kell kapcsolni a spanyolországi üzletek fényeit.
Svédország: templomok százai zárnak be
Svédországban bezárják a templomokat és – Finnországhoz hasonlóan – kikapcsolják a szaunákat.
A skandináv ország több részén szeptemberben bezárták a templomokat, vagy ahol nyitva maradtak, ott lekapcsolták a fűtést.
Többen aggódnak, hogy pont egy olyan időszakban zárják be a templomokat, amikor egyre többen fordulnának az egyházakhoz segítségért.
“Hosszú távon a személyzet csökkentése is szükségessé válhat a tagegyházainknál, és jótékonykodási misszióink ellátására is rossz hatással vannak a templombezárások” – mondta Sofia Camnerin, a Svéd Keresztény Tanács főtitkára.
Egyesült Királyság: A kormányválság közepette nem jut energia az energiatakarékosságra
Nagy-Britanniában jelenleg egyáltalán nincs energiatakarékossági kampány.
A The Guardian szerint Liz Truss kérészéletű miniszterelnöksége alatt lefújta a kabinet által fontolóra vett tájékoztató kampányt, mivel az szerinte túlságosan beavatkozna az emberek életébe.
Pedig valószínűleg szükség lenne rá. Becslések szerint jövő áprilistól 10,7 millió brit háztartásnak jelenthet komoly gondot a fűtési költségek kifizetése.
euronews.com
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
