Elkészült a Szent Imre-tankönyvcsalád teljes gimnáziumi tankönyvsora magyar nyelv és irodalom, valamint történelem tantárgyból. December 12-én a budapesti D50 Kulturális Központban mutatták be, milyen koncepció mentén készültek a 9–12. osztályok számára írt tankönyvek, hogyan értelmezik szerzőik azok „katolikus” voltát, és választ kaptunk arra is, mitől jó egy tankönyv.
2018 óta folyik a munka, melynek során a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) megbízásából, a Katolikus Pedagógiai Intézet (KaPI) koordinálásával elkészült egy teljes tankönyvcsalád magyar nyelv és irodalom, valamint történelem tantárgyból 9–12. osztályok számára.
Az egyes kötetek főszerkesztőinek prezentációjával tartott bemutatón részt vett Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Tóth Tamás, az MKPK titkára. A Szent István Társulat kiadásában megjelent tankönyvsorozatot a magyar állam támogatta a Bethlen Gábor Alapon keresztül.
A tankönyvek mellett a tanárok kulcsrakész segédanyagot kapnak. Minden tankönyvhöz ugyanis digitális segédanyag – Digitális Katolikus Tananyagtár tartozik, mely szisztematikusan végiggondolt és összeállított kalauzt ad a tanár kezébe a források és a feladatok felhasználását segítve, tartalmaz feladat- és témazárógyűjteményt, valamint érdekességeket.
Veres András a tankönyveket bemutatva elmondta, a szocializmusban, a bencés gimnáziumban őt is a rendszerideológiától átitatott könyvekből tanították, tanárai mégis meg tudták mutatni, mi az ideológia és mi a valóság, hogyan lássunk a hit szemével. „Ezért a világos látásért nagyon hálás vagyok nekik” – fogalmazott az MKPK elnöke.
Szeretnénk egyetemes emberi értékek mellett bemutatni az irodalmat és a történelmet, szakmailag és módszertanilag igényes tananyagot adni a tanárok kezébe, melyeket nemcsak egyházi iskoláink, hanem az állami intézmények is szívesen használnak – mondta a püspöki konferencia elnöke.
Veres András rámutatott az eredményekre: 2021-ben a 9. osztályos tankönyvből 40 ezer példányt rendeltek, az idei tanévben pedig több mint 100 ezer diák tanul a már forgalomban lévő kilencedikes tankönyvekből.
Beszéde közben a kivetítőn részleteket láthattunk a tankönyvekből. Az egyik szemelvény – a keresztes háborúk tárgyalása – jól rámutat, mit értenek katolikus szemlélet alatt a szerzők. Arra hívják meg a diákokat, hogy nézzenek szembe a múlt vitatható cselekedeteivel, és meghívnak egy vitára, mi az erkölcsi felelősségünk elődeink bűneit látva.
Rámutatott, az Egyház jelenléte társadalmunkban nem hiánypótlás és nem színesítés, az Egyház küldetésének része, hogy az üdvösség és az egész ember szolgálatáben jelen legyen a társadalomban, ezért vállal szolgálatot az egészségügyben, a szociális szférában és az oktatásban. Közfeladatot lát el, vállal át az államtól. Az államnak pedig a kölcsönösség jegyében ezt a szolgálatot fel és el kell ismernie, s az állampolgári jogegyenlőség alapján ugyanúgy finanszíroznia kell, mint a hasonló feladatot ellátó állami intézményeket, legyen szó egészségügyről vagy oktatásról, nem tehet ugyanis különbséget beteg és beteg, gyerek és gyerek között. Az Egyház autonómiájának része, hogy maga határozza meg, milyen módon akarja a maga erkölcsiségét és lelkiségét megjeleníteni, az állam pedig így biztosítja a társadalom tagjai számára a szabad vallásgyakorlást – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
A történelemtankönyvet Kovács Őrs főszerkesztő mutatta be, és folytatta, mit jelent a tankönyvek esetében a katolikusság. „Vállaltan katolikus tankönyveket állítottunk össze, melyben igyekeztünk kerülni minden elfogultságot, és minden irányban való nyitottságot és toleranciát képviselni. A katolikus tanítást bemutatva pedig azt akartuk megmutatni, az Egyház a maga 2000 évével élő, megújulásra kész, rugalmas intézmény.
Jó tankönyvet akartunk megjelentetni, ahol a jó nemcsak a kivitelezésre, minőségre, szakmai frissességre vonatkozik, hanem a jóra, igazságra, tisztességre, emberi méltóságra, felelősségtudatra és szolidaritásra is” – fogalmazott.
A főszerkesztő elmondta, a szerzők szándéka az volt, hogy közel hozzák a múltat a diákokhoz, az árnyalt látás érdekében pedig több irányból közelítenek hozzá, nem akarnak vitatott kérdésekben ex katedra nyilatkozni, hanem ösztönöznek a szabad véleményalkotásra.
A tankönyvek összeállításában követelményként tekintettek arra, hogy az állami kerettantervnek megfeleljenek, a tankönyv érthető és szakmailag igényes legyen, felkészítsen az érettségire, és elősegítse az önálló tanulást.
Kivitelezésében nem akarták a korábbi tankönyv-hagyományt felrúgni, hanem tartalmában és témakezelésében, valamint a tanári kézikönyv által módszertanában kívántak újat hozni.
A történelemtankönyv szerkezetét tekintve a tananyag szervező ereje a kronológia, a szerzők a jelenségalapú megközelítést választották, és ahol csak lehetett, magyar példákkal illusztráltak. A szerzők vallják, a lényeg az ismeretek átadásán túl kezdődik:
S. Pásztor Judit, az irodalomtankönyv főszerkesztője hangsúlyozta, nem véletlen, hogy első helyen áll a tantárgyak között minden nemzet életében az irodalom. Ezért alapkoncepciójuk az volt, hogy az irodalommal való érzelmi azonosulást, a bennünket körülvevő élet és világ megismerését segítsék elő.
Visszatekintve elmondta, a szocializmus előtt minden felekezet önállóan alkotta meg tankönyveit, a szocializmusban az egy elfogadott ideológia hatotta át azokat, a rendszerváltást követően ideológiai semleges tankönyvek közül lehetett választani.
A Szent Imre Tankönyvek élmény- és olvasásközpontúak akarnak lenni, embert akarnak formálni, az irodalommal nevelnek az irodalomra.
A szerzők vallják, hogy az irodalommal való találkozásnak tudatosítania kell, hogy
Ezért nagy felelősség, fejezte ki főszerkesztő, mit emelnek ki, milyen arcát mutatják meg egy alkotó életművének.
A szerzők igyekeztek megláttatni, hogy a műalkotás élet, lét és lélektapasztalat, mely a diák saját életét is befolyásolni képes – ez a cél határozta meg a koncepciót. A keresztény szellemiség a művek megközelítésében és tartalmi szempontokban – egyfajta többletben jelenik meg.
A tankönyvek módszertanát tekintve Pásztor Judit hangsúlyozta, fontosnak tartották, hogy a tantárgy tanítása során párbeszédre ösztönözzenek diák és diák, tanár és diák között. Ezt segíti egyfajta korszakokon átívelő témaválasztás, melyből példaként néhányat fel is sorolt a szerző: ki vagyok én, mi helyem a világban, milyen utat járok a világban.
A tankönyvhöz feladatgyűjtemény tartozik, mely a szövegértést kívánja fejleszteni. A szövegek válogatásában a klasszikus művekhez jelentéspárhuzamok érdekében párbeszédszövegeket válogattak főként kortárs magyar és 20. századi világirodalomból.
Valaczka András, a Patrona Hungariae Iskolaközpont gimnáziumának igazgatója a nyelvtankönyvet mutatta be. Azt hangsúlyozta, nemcsak a nyelvtant, hanem „magát a magyar nyelvet kell tanítanunk”. Ezért feladatok sokasága akarja segíteni a diákot, hogy a chat világában használt szókincsét meghaladja, bővítse.
A szerzők hisznek abban, hogy a nyelv birtokbavétele és ezzel a gondolkodás fejleszthető, árnyalható – ennek szellemében állították össze a tankönyvet.
A szerző szerint saját szellemi működésünkre csodálkozhatunk rá a nyelv által, felhívta a figyelmet a szó jelentőségére.Kiemelte továbbá, a tankönyvben nem általánosságban foglalkoznak a nyelvvel, hanem a magyar nyelvvel.
További példát hozva arra, miként reflektálnak a ma fiataljait meghatározó jelenségekre, Valaczka András utalt arra, hogy ma, amikor a kép és szó összecsapását éljük, és a csata a kép győzelmével látszik végződni, a szerzők a tankönyvben infografikus ábrában foglalják össze a tananyagot, hidat építeve szó és kép között.
Valaczka András szerint a jó oktatás kulcsa a tanár, ezért a tankönyvvel eszközt kell adni a tanár kezébe, mely mozgásterét szélesíti, és segíti abban, ami mára feladatává vált: a tanulási folyamat menedzselését vezesse.
Szerző: Trauttwein Éva
Fotó: Lambert Attila
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
