Az elmúlt öt évben összesen 11 milliárdos támogatást kapott a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia.
Vélhetően senkinek sem okozott meglepetést a tény, ami kiderült az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) augusztus végén közzétett adataiból, miszerint kik voltak a legnagyobb nyertesei a látványsportágak 2011 óta létező támogatásának. Maga az adatbázis egészen pontosan, forintra megadja, hogy a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a jégkorong és a vízilabda mennyi támogatást kapott sportegyesületekre lebontva.
Természetesen az öt látványsportág közül toronymagasan a labdarúgás, azon belül az MLSZ kapta a legtöbb pénzt, az utóbbi három évben összesen 31,8 milliárd forintot, ami egyébként több mint a kétszerese annak, amit a másik négy kapott összesen. Holott ha az eredményességet vesszük górcső alá, és az alapján kapnának támogatást a sportágak, bizony a labdarúgásnak a fenti összeg töredéke járna. Csak a miheztartás végett néhány ezt bizonyító adat: kézilabdában a nemzetközi kupákban ott vannak a magyarok a végküzdelmekben; kosárlabdában a Szolnok messzebb jutott nemzetközi szinten, mint bármelyik magyar focicsapat; míg vízilabdában az Eb-n nem csak a nyolcaddöntőig jutottak el a férfiak – pólósaink bronzérmesek lettek –; a hölgyek megnyerték a kontinensviadalt; és jégkorongozóink is ott voltak az elit-világbajnokságon.
Atlatszo.hu / MN-grafika
Ráadásul ma már egy kosár- vagy kézilabda-bajnoki találkozón legalább annyian, de inkább többen vannak a nézőtéren, mint az NB I-es csapatok nagy részének hasonló találkozóin. Ennek ellenére szinte megmagyarázhatatlan módon mégis egy másodosztályú labdarúgócsapat, a Puskás Akadémia, illetve az ezt működtető Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány a támogatások egyértelmű célpontja, amely 2011 óta nem kevesebb mint 11 milliárd 41 098 forintot kapott különböző jogcímeken: utófinanszírozott tárgyieszköz-beruházásra 6,8 milliárd forint, utánpótlás-nevelésre 2 milliárd, előfinanszírozott tárgyieszköz-beruházásra 1,69 milliárd, személyi jellegű ráfordításra 483,6 millió, közreműködői díjként 108 millió, 1 százalékból pedig 81,7 millió forint jutott. A magyarázat talán az lehet, hogy a csapat székhelye Felcsút, mert más ezt a fajta kivételezést semmilyen formában nem támasztja alá.
Főleg annak tükrében érthetetlen a fent említett összeg, hogy például a Magyar Jégkorong Szövetség, a Magyar Kézilabda Szövetség, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Vízilabda Szövetség a 2013/14-es idényben összesen 3,1 milliárdot, a 2014/15-ös évadban 5,3 milliárdot, míg a 2015/16-os idényben 7 milliárdot kapott, míg a felcsúti akadémia ugyanezen három esztendő alatt 5,4 milliárd forintot, azaz éppen harmadannyit, mint a négy másik szövetség és a MOB összesen. Nevezhetnénk több mint furcsának azt is, hogy a felcsúti csapattal szemben valódi történelmi múlttal és komoly szurkolótáborral rendelkező, ráadásul NB I-es egyesületeknek jóval kevesebb támogatás jutott ugyanezen időszak alatt (2011–2016), hiszen a Diósgyőr 1,9 milliárd, az Újpest 1,8 milliárd, míg a Ferencváros 1,7 milliárd forintot kapott.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 08.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
