Zuhanyozzunk kevesebb, takarékoskodjunk az energiával, mosás helyett szellőztessük a ruháinkat, a tagállamok bánjanak óvatosan a szociális intézkedésekkel, nehogy azzal is növeljék az inflációs hatás, vezessünk be olajembargót, és csökkentsük a gázfogyasztást – érkeznek a felszólítások Brüsszelből. Közben fű alatt az Európai Bizottság és az EP hivatalnokai saját maguk egyébként is túlságosan nagylelkű, tíz-húszezer eurós fizetéseiket kiigazítanák az inflációval, így egyesek több száz, mások több ezer euróval nagyobb fizetést vehetnek fel. Nem mintha ekkora összegekből nem futná bőven az infláció kezelésére – de ugye, a közösből semmi sem drága.
Az Európai Bizottság és az Európai Parlament struktúráiban foglalkoztatott 60 ezer hivatalnok és alkalmazott fizetése 8,5 százalékkal emelkedhet. Lényegében bérvalorizációról van szó, ami 2013 óta automatikusan minden évben megvalósul, így nem kell hozzá az Európai Parlament jóváhagyása sem.
A képlet a belga és a luxemburgi infláció mértékét veszi alapul, amelyek 9,4 illetve 8,5 százalékon álltak. Hogy pontosan mennyivel lesznek kiigazítva a brüsszeli bürokraták (hipokriták?) fizetései, még vita tárgyát képei.
Ha a kisebb 8,5 százalékos inflációt vesszük alapul, akkor a fizetési skála alján lévő egyszerű hivatalnokok és alkalmazottak esetében a bérnövekedés 260 eurós lesz.
Ellenben az Európai Bizottság első emberének, Ursula von der Leyennek ez 2500 eurós havi plusz bevételt jelent majd. Egy 16 ezer euró körül kereső uniós biztos 1300 euróval vihet majd haza többet havonta.
A tervezett fizetésemelés valószínűleg kritikák egész hullámát fogja kiváltani a tagállamok vezetőiből. Azokból is, akik felszállva Brüsszel háborús és klímapolitikai vonatára megpróbálják lenyomni a választóik torkán az elhibázott brüsszeli döntések következményeit.
Tavaly az alacsonyabb infláció esetén 1,9 százalékos emelést kaptak az európai intézmények alkalmazottai, az akkor az európai adófizetőknek 200 millió eurójába került. Ebből az is következik, hogy a mostani emelés már közel lesz az egymilliárdos összeghez.
Brüsszel azzal mentegeti a helyzetet, hogy egy 2013-as döntés értelmében az EU alkalmazottainak és hivatalnokainak “vásárlóerejét ugyanolyan változásoknak kell alávetni, mint a belga vagy luxemburgi állampolgárok fizetését”.
A béremelés hivatalos bejelentésére aligha kerül sor az év vége előtt, de már most heves vitákat vált ki Brüsszelben – és várhatóan a tagállamok sem fogják szó nélkül hagyni.
A brüsszeli bürokraták fizetései időről időre komoly indulatok szabadítanak el. Mikor 2013-ban bevezették az inflációs kiigazítás szabályát, Frank Schäffler, a német FDP parlamenti képviselője epésen megjegyezte, hogy az akkor még “csak” 46 ezer uniós tisztviselő között volt 4400, akik több pénzt vettek fel havonta, mint a német kancellár. Azóta a Bizottságnál dolgozók száma a harmadával nőtt meg.
Mi Brüsszel reakciója? Az első hírek szerint ahelyett, hogy lemondana a bérek valorizációjáról, létszámleépítésbe kezd, elbocsátásokkal vagy azzal, hogy nem hosszabbítanak szerződést az ideiglenesen foglalkoztatott személyekkel. Ilyen a brüsszeli szolidaritás…
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
