Mikor fordulhatunk követelésünkkel rögtön a végrehajtóhoz? Kulcsár Péter2024. 11. 30., szo – 08:58
Szép dolog segíteni a barátoknak, kölcsönadni az ismerősöknek, ám esetleges problémák esetén nehéz helyzetek alakulhatnak ki, főleg, ha írásos megállapodás nem született a kölcsönről. Ilyen esetben mit lehet tenni, ilyenkor is hívhatunk végrehajtót? Ifj. Mészáros Lajos jogász erre a kérdésre keresi a választ, olvasói levélre reagálva.
Idén júniusban kamatmentesen kölcsönadtam egy szorult helyzetbe került ismerősömnek 8 000 €-t azzal, hogy az idei év végéig visszaadja az összeget. Írásba ugyan nem foglaltuk a kölcsönt, de a szóbeli megegyezés és a pénzátvétel két tanú előtt történt. Ismerősöm ezt nem is tagadja, de már most jelezte, hogy csak jövő február végén tudja visszaadni a kölcsönt, mivel akkor jut pénzhez egy telek eladásából. Azzal nyugtatott, hogy „bármit aláír” nekem az új határidővel kapcsolatban, de ez nekem önmagában nem elég, mert ha nem tartja be az ígéretét, akkor bíróságon kellene behajtanom a pénzt, az pedig akár évekig is tarthat, márpedig nekem jövőre szükségem lesz arra az összegre. Azt szeretném tudni, hogy ha az adós nem tartja be az új határidőt sem, volna-e bármilyen jogi lehetőségem a kölcsön behajtására anélkül, hogy bíróságra adjam őt? Nincs mód arra, hogy egyből végrehajtóhoz fordulhassak?
Az esetek döntő többségében akkor fordulhat a követelésével végrehajtóhoz egy hitelező, ha az adósát már egy jogerős bírósági döntés kötelezi egy bizonyos összeg megfizetésére, hiszen a bírósági döntés a leggyakoribb ún. végrehajtási jogcím (szlovákul: „exekučný titul“). Ám jogrendünk ilyen esetben is ismer egyéb lehetőségeket, ezért mindjárt az elején leszögezhetjük, hogy visszafizetés hiányában bizony nem mindig kell az adósságot bírósági úton „hajtani”. Ahhoz viszont, hogy valaki az olvasónk által vázolt helyzetben rögtön végrehajtóhoz fordulhasson, szükség van az adós együttműködésére.
Először is, olvasónk esetében szükséges az adósság írásos elismerése. A Tt. 40/1964 sz. Polgári Törvénykönyv 558. §-a szerint ugyanis, ha valaki írásba adja adóssága pontos okát és összegét, és elismeri annak kifizetését, a törvény úgy tekint rá, hogy tartozása az elismervény aláírásakor fennállt. Az elismervényben általában konkrétan meghatározott határidő is szerepel, amely letelte után a hitelező akár bírósági úton is behajthatja a pénzét az adóstól, amennyiben az mégsem teljesített időben.
Itt érkezünk el viszont arra a pontra, hogy a bírósági behajtás kihagyható lépés akkor, ha az adós a fent említett elismerő nyilatkozatot közjegyző által kiállított jegyzőkönyvben teszi meg, amely (I) tartalmazza az adóst és a hitelezőt azonosító adatokat, az adósság okát, annak összegét és a fizetési határidőt, és (II) amelyben az adós kijelenti, hogy beleegyezik az adósság végrehajtásába, ha a meghatározott határidőig nem fizetné meg az adósságát. A Tt. 233/1995 sz. végrehajtási rend 45/2/c. §-a értelmében ugyanis az efféle közjegyzői jegyzőkönyv ugyanolyan végrehajtási jogcímnek számít, mint egy jogerős bírósági döntés.
A leírtak alapján tehát, ha olvasónk adósa valóban hajlandó „bármit aláírni”, azt javasoljuk, hogy foglalják közjegyzői jegyzőkönyvbe az adósság elismerését és jövő év február végéig való kifizetését. Ha pedig az adós a jegyzőkönyv ellenére sem fizet időben, olvasónk a jegyzőkönyv alapján egyenesen egy végrehajtóval is behajthatja az adósságot.
Végezetül megjegyeznénk, hogy az ilyen jegyzőkönyv ára a benne rögzített adósság összegétől függ, és alapvetően (20 000 € értékig) az adósság 1 %-ának megfelelő összeg, de minimum 50 €, amihez a közjegyzők mint áfafizetők 20%-os áfát (DPH) is felszámolnak (olvasónk esetében a jegyzőkönyv költsége tehát 96 €) – ám mivel az áfa 2025. január 1-jétől 23%-ra emelkedik, olvasónknak érdemes még idén elkészíttetni a jegyzőkönyvet.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
