A Portfolio szerint egy névtelenséget kérő francia kormányzati forrás elárulta a Reutersnek azt, hogy a magyar és a lengyel költségvetési vétó miatt milyen legális megoldásban gondolkodnak, azaz az egyhangúságot igénylő döntést hogyan kerülnék meg.
Az úgynevezett megerősített együttműködés intézményét használnák, amelynek gyökere már benne van az uniós alapszerződésben. Ennek lényege, hogy ha legalább 9 tagállam együtt eldönt valamit az EU-n belül, akkor tudnak afelé haladni anélkül is, hogy a többiek támogatására kellene várniuk. Aztán aki később akar, csatlakozhat a kezdeményezéshez. Így jött létre anno az Európai Ügyészség is, amely aztán végül most már 22 tagállam csatlakozásával indul el élesben 2021-től.
A francia terv lényege az lenne, hogy megerősített együttműködés keretében az eurózóna állandó válságkezelési alapján, az ESM-en keresztül folyósítanák a helyreállítási alapra szánt pénzeket.
Az egyik gond a közös adósságkibocsátás struktúrája körül jelentkezne, a másik az időigényesség lenne. A helyreállítási alapot eddig úgy tervezték, hogy az Európai Bizottság állítaná fel magát az eszközt, és ezen keresztül bocsátaná ki a testület a kötvényeket a többi tagállam garanciájára hivatkozva. A kötvénykibocsátások fedezete pedig az lenne, hogy a tagállamok vállalják: megemelik a befizetési kötelezettségeiket az EU-s költségvetésbe. Ezt rögzítené az Own Resources Decision (ORD), aminek egyhangúságot igénylő rendelettervezetét szintén megvétózta politikailag a magyar és lengyel kormány hétfőn.
A Bizottság 390 milliárd eurónyi kötvénykibocsátás pénzét vissza nem térítendő támogatásként adná oda a tagállamoknak, emellett 360 milliárd eurót pedig úgy, hogy az egyes tagállamok jelzik: a számukra megítélt hitelkeretből mikor mennyit kérnek. Így tehát az adott tagállam nevében a Bizottság vonja be a forrást a tőkepiacról, majd ugyanazt a pénzt ugyanazon kamatszint mellett továbbadja legfeljebb 30 éves futamidejű hitelként a tagállamnak jórészt szerkezeti reformok végrehajtására.
A fő gond tehát az, hogy míg a bizottságtól kapott 360 milliárd eurónyi hitel nem emelné meg az igénybe vevő tagállamok államadósságát, addig az ESM-től kapott hitelé igen.
Közben érdekes az is, hogy a hírügynökség megjegyzi: a holland kormány inkább a kormányközi szerződéses úton haladna a helyreállítási alap felállításával és így tervezné kihagyni a vétózó magyar és lengyel kormányt a konstrukcióból.
Viszont mindez nem kezelik azt a kérdést, hogy mi lesz a 7 éves keretköltségvetéssel, annál hogyan lehet kezelni a magyar és a lengyel vétó kérdését.
Azt egyébként a mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is érzékeltette, hogy nem annyira bánja a magyar kormány, ha kimarad a helyreállítási alapból, mert úgysem fűlt a foga a közös kötvénykibocsátáson keresztüli konstrukcióhoz. Így tehát a francia és holland gondolkodás lényegében egybeesik ezzel a magyar szándékkal.
Gulyás arra utalt, hogy a keretköltségvetésről akár fél-egy, sőt akár két évig is késhet az egyhangú döntéshozatal, így addig nem tud elindulni a 2021-2027-es büdzsé és addig a vészhelyzeti megoldással a 2020-as költségvetés egyes programjai tudnának tovább folytatódni. Gulyás jelzése szerint akár 1-2 évig is, ez pedig szintén sok nehézséget okozhatna idehaza és külföldön egyaránt és ezekre a fenti holland és francia elképzelés egyáltalán nem kínál megoldást.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
