A New York Times tudomány rovata készített egy rendkívül informatív ábrát, amelyből könnyen megértjük a lényeget. (Ábra készítői Jonathan Corum, ill. a cikkíró Ferris Jabr) A koronavírus örökítőanyagát (vagyis azt az RNS-t, amely a sejtekbe jutást követően vírusgyárrá alakítja a sejteket) egy lipidburok veszi körbe, ebben a burokban számos fehérje is megtalálható, illetve a vírus nevét adó külsőért felelős fehérjetüskék, amelyek a sejtbe bejutásért felelősek. A vízben oldott szappan a kezünkre tapadt koronavírusok (illetve számos más, szintén lipidburokkal rendelkező kórokozó) lipidburkával bánik el igen hatékonyan. A szappan egyik fele hidrofil, ez lehetővé teszi azt, hogy feloldódjon a vízben; a másik fele hidrofób, ez viszont a lipidekhez vonzódik és befurakodva közéjük, a szappan számos vízben oldott molekulája egyszerűen felhasítja a lipidet. A burok felhasadásával a lipidben lévő fehérjetüskék is kiszabadulnak, s ezzel a vírus örökítőanyaga már nem lesz képes bejutni a sejtekbe. A szappan molekulái a szétszabdalt vírus darabkáit körbefogják, s a vízzel ezt leöblítjük a kezünkről. A szappanos kézmosás során a dörzsöléssel azt kell elérni, hogy a teljes bőrfelületen, annak redőiben, zugaiban (beleértve a gyűrűnk vagy a körmök alatti részeket is!) megbújó kórokozókat is elérje a szappan, a dörzsöléssel mechanikailag segítjük ezt elő.
Pont emiatt is hatékonyabb védekezési lehetőség a szappanos kézmosás az alkoholos fertőtlenítésnél: a kézfertőtlenítővel dörzsölés híján nem biztos, hogy tökéletesen eljut bőrünk minden zugába a szer. A kézfertőtlenítő használatát olyan alkalmakra célszerű tartogatni, amikor nincs a közelben víz és szappan, például utazáskor.
Forrás: Égen – Földön – Föld alatt FB
Forrás:alternativenergia.hu
Tovább a cikkre »
