Migránsutánpótlás Pakisztánból és Iránból

Migránsutánpótlás Pakisztánból és Iránból

Tavaly az Európába érkező menekültek nagyjából ötöde, idén eddig 17 százaléka afgán származású volt, amivel a szírek után a második legnagyobb csoportot alkották. Az afgánok jelentős része azonban egyáltalán nem Afganisztánból, hanem Iránból vagy Pakisztánból kel útra, ahol több millióan élnek hosszú évek óta a törökországihoz hasonló táborokban, sőt az országban szétszóródva.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adataiból tudni lehet, hogy tavaly világszerte rekordszámban, 63,5 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására. Jelentős részük belső menekült, akik saját országukban próbálnak új otthont találni, és nagyjából egyharmaduk menekült. Az utóbbi 21 millió ember csaknem fele három, konfliktusokkal terhelt országból, Szíriából (4,9 millió), Afganisztánból (2,7) és Szomáliából (1,1) származik. Lerágott csont, de már csak a fenti statisztikából is látni lehet, hogy a tavaly Európába érkező nagyjából egymillió migráns csupán a jéghegy csúcsát jelenti. Törökországon kívül Libanonban és Jordániában is milliós nagyságrendben élnek menekültek, de kevés szó esik Iránról és Pakisztánról is, ahol a hivatalos, de nem túl pontos statisztikák szerint is legalább 2,5 millió afgán tengeti napjait. És akkor még nem is említettük az afrikai áradatot.

Utánpótlás tehát akad bőven, milliók vetik tekintetüket nyugatra, a megfelelő pillanatot várva az indulásra. A szíriai polgárháborún kívül ebből a szempontból a másik legaggasztóbb a véget nem érőnek tűnő afganisztáni konfliktus. A nagyjából harmincmilliós országban közel negyven éve nincs nyugalom, csak eddig az afgán menekülteknek elsősorban két szomszédos ország, Irán és Pakisztán adott otthont. Hivatalos statisztikák szerint előbbiben nagyjából egymillió, utóbbiban pedig 1,5 millió afgán él, de a becslések szerint a valós számok ennél sokkal magasabbak.

Az afgánok helyzete egyik országban sem éppen rózsás. Az évtizedek alatt a menekültek társadalom lettek a társadalomban, és már egész generációk nőttek fel úgy, hogy sosem látták Afganisztánt, de új otthonukat sem nevezhetik hazájuknak. Emberi jogi szervezetek szerint úgy Iránban, mint Pakisztánban a menekültek papírok nélkül, lényegében illegalitásban tengődnek. Hivatalosan nem vállalhatnak munkát, nem lehet tulajdonuk, korlátozottan vehetnek részt az oktatásban, korlátozzák a szabad mozgásukat, de mindennapos a rendőri erőszak és zaklatás is.

Egyes kritikák szerint az iráni és pakisztáni kormányzat ezekkel a módszerekkel arra szeretné rákényszeríteni az afgán menekülteket, hogy térjenek vissza Afganisztánba. Az áramlás folyamatos is, az ENSZ adatai szerint 2002 óta 5,8 millió afgán tért már vissza. A legtöbbeknek azonban ez az élet még mindig vonzóbb, mint ami otthon várna rájuk, ráadásul egyre többeket kecsegtet a remény, hogy előbb-utóbb eljuthatnak Európába.

Tavaly az Európába érkező migránsok ötöde, az idén eddig 17 százaléka volt afgán származású, és bár a bevallott adatok hitelességét nehéz megítélni, negyedrészük vallotta azt, hogy nem Afganisztánból, hanem Iránból vagy Pakisztánból indult útnak. Könnyen lehet, hogy ez a szám a jövőben emelkedik majd, hiszen nem látszik, hogy az afgán menekülthelyzet mitől javulna. Afganisztánban a tálibok elleni harc végeérhetetlennek tűnik, az eddig is óriási áldozatokat vállaló Irán és Pakisztán pedig kezdi megelégelni, hogy évtizedek óta magára maradva viselje a terheket. Miközben a szír válság miatt Törökországnak például 3+3 milliárd euró támogatást ítélt oda az EU, Irán alig 16,5 millió eurót kap az idei évre. Iszlámábád nemrég meglebegtette, hogy ez év végéig minden afgán menekültnek vissza kell térnie Afganisztánba, ami újabb lavinát indíthat el, nemcsak a térséget, de Európát is fenyegetve.

Magyar Nemzet Online


Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »