Meghosszabbította a negyedik hullámra is felkészülő kormány a járványügyi készültséget, ami alapvetően csak egészségügyi kérdésekre vonatkozik, de nem is ez a lényeg, hiszen hatályban van a veszélyhelyzet is, ami különleges jogrend, széles körű kormányzati hatáskörökkel.
Újabb fél évvel meghosszabbította a kormány a lejáró járványügyi készültséget, amely így december 18-ig még biztosan fennmarad.
A járványügyi készültség alapvetően egy egészségügyi profilú jogi kategória, ahogy a friss kormányrendelettel egyidejűleg meghosszabbított egészségügyi válsághelyzet is.
Utóbbi leginkább a 2016 eleje óta folyamatosan érvényben lévő tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kategóriához hasonló jogi keretrendszer, amely járványügyi jellegű intézkedésekre, korlátozásokra jogosítják fel a kormányt. Korlátozható vagy megtiltható a többi között:
minden olyan intézmény és létesítmény működése, illetve rendezvény és tevékenység, amely járvány terjedését elősegítheti,az üzletek működése, nyitva tartása, egyes termékek árusítása, fogyasztása,a személyforgalom, az áruszállítás,az emberek személyes érintkezése,az intézménylátogatás,az egyes területek elhagyása,egészségügyi szolgáltatások igénybevétele.
A hosszabbítás nem volt váratlan, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök már tavaly decemberben jelezte, hogy
“úgy kell számolni, hogy a koronavírus-járvány miatti járványügyi készültség 2021-ben valószínűleg egész évben fennmarad”.
A hosszabbítás előtt két héttel ugyan Orbán már arról beszélt, hogy
legyőztük a járványt
egy héttel később a kormányinfón viszont már azt jelentette be, hogy a kormány felkészül a negyedik hullámra.
A járványügyi készültség meghosszabbításáról egy nappal azután döntöttek, hogy 67 ezer ember szurkolt a Puskás Arénában a Magyarország–Portugália Európa-bajnoki csoportmeccsen.
Az egészségügyi válsághelyzet a fenti korlátozó intézkedések elrendelését biztosító jogköre ellenére sem tartozik az Alaptörvényben rögzített különleges jogrendek közé, amelyeknél viszont törvények, alapvető jogok is korlátozhatók, felfüggeszthetők.
Ilyen rendkívüli jogrend viszont a terrorveszélyhelyzet és a szükségállapot mellett például a veszélyhelyzet is, ez pedig jelenleg is érvényben van és lehetőséget ad az Orbán-kabinetnek a rendeleti kormányzásra, írja Lengyel Tibor.
A veszélyhelyzetet először a járvány első hulláma idején, tavaly március közepén rendelték el és egészen június közepéig volt hatályban.
A március végén elfogadott – ellenzéki pártok és civil szervezetek által bírált – felhatalmazási törvénnyel ez idő alatt az Országgyűlés felhatalmazása nélkül a kormány 127 veszélyhelyzeti rendeletet hozott saját hatáskörben.
Olyanokat, mint például a határellenőrzés visszaállítása, a felsőoktatási intézmények és közösségi létesítmények bezárása, a rendezvénytilalom, a maszkviselés vagy a fizetési moratórium.
Június közepén eltörölték a veszélyhelyzetet és a kormány azt hangoztatta, hogy ezzel lemondott a rendeleti kormányzás eszközéről is, ám megalkották és elfogadták az úgynevezett átmeneti törvényt és a járványügyi készültségről szóló törvényt, melyekkel biztosították, hogy a korábbi veszélyhelyzeti kormányrendeletek jelentős részben hatályban maradhattak.
Orbán “kiválogatta” magának, mi kell neki a rendkívüli időszakból.
A járvány második hullámának berobbanása után, tavaly november 10-től aztán a kormány ismét veszélyhelyzetet hirdetett ki, miután megkapta erre a felhatalmazást az Országgyűléstől.
Gyorsan meg is jelent ez alapján a kormányrendelet az éjszakai kijárási tilalomról, a középiskolák digitális oktatásra átállásáról, a vendéglátóhelyek bezárásáról és az üzletek korlátozott nyitva tartásáról, a családi összejövetelek, az esküvők és temetések létszámkorlátjáról vagy éppen a zárt kapus sportmérkőzésekről.
Az idén február elején véget ért második veszélyhelyzeti időszakban újabb csaknem 100 veszélyhelyzeti rendeletet hozott a kormány.
A veszélyhelyzetet mint különleges jogrendet a kormány egy rendelettel február 8-tól megszüntette, egy másikkal pedig ugyanezen naptól újra bevezette.
Február 22-én pedig kihirdették a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvényt, ezzel az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt a veszélyhelyzettel összefüggő rendeletei hatályának meghosszabbítására.
Májusban az Országgyűlés meghosszabbította a törvényt, ezzel a veszélyhelyzeti rendeletek hatálya idén őszig tolódott ki – az őszi parlamenti ülésszak első napját követő 15. napig.
A rendeletek hatályának újabb hosszabbításához ősszel majd kétharmados parlamenti döntés szükséges, magának a veszélyhelyzetnek a megszüntetéséről vagy ismételt elrendeléséről a kormány azonban saját hatáskörben dönthet.
A veszélyhelyzeti kormányrendeletek közül időközben számosat hatályon kívül helyeztek, így már nem ingyenes a parkolás és szabadon lehet például gyülekezni, tüntetni is – volt is két jelentős demonstráció az elmúlt időszakban: a Fudan Egyetem ellen, és a homoszexuálisokat a pedofilokkal összemosó jogszabály ellen.
Magyar Tudat
Megosztás
The post Miféle készültséget hosszabbított meg most a kormány?- Választásig elhúzódhat? appeared first on Magyar Tudat.
Forrás:magyartudat.com
Tovább a cikkre »
