Ezt a kérdést teszik fel legtöbben az elmúlt időszakban tapasztalt vízelzárások ügyében. Hogy segítsünk a helyzet megértésében, összegyűjtöttük azokat a hasznos információkat, melyekből kiderül: bár a vízdíjat rendszeresen törlesztők joggal érzik igazságtalannak a Közüzemek döntését, a szolgáltatónak jelenleg nincs más eszköze, ha el akarja kerülni, hogy fizetésképtelenné váljon, és így adott helyzetben az egész városban megszűnjön a szolgáltatás. Az Önkormányzati szemle e heti számában megpróbáljuk megválaszolni a leggyakrabban feltett kérdéseket.
A címbeli kérdésre a válasz, hogy a szolgáltató nem a lakókkal, hanem a lakótársulásokkal van szerződéses viszonyban. Egyedül a lakótársulások jogosultak – végső esetben per útján – behajtani a tartozásokat, de eddig kevesen éltek ezzel a lehetőséggel, amellyel elkerülhető lett volna az ilyen mértékű adósság felhalmozása.
A szolgáltatónak sajnos nem áll módjában csak azokban a háztartásokban elzárni a vizet, ahol tartozásokat halmoztak fel, azért sem, mert ezen esetekben egyetlen fővezetéken keresztül érkezik az ivóvíz a lépcsőházba. A Közüzemek pedig bírósági végzés nélkül nem mehet be a magántulajdonban lévő lakásokba, hogy ott bent zárja el a vizet.
Miért kellett ezt a kényszermegoldást alkalmazni?
Mivel a jelenlegi helyzet már nem fenntartható, és távlatilag veszélybe kerülhet a teljes város vízellátása, valahol meg kellett húzni a határt. Ez egyike azon eseteknek, amikor fel kell vállalni a jelenlegi és átmeneti népszerűtlen – de szükségszerű és törvényes – intézkedéseket ahhoz, hogy hosszú távon fenntartható szolgáltatásokat tudjunk nyújtani. Nem örül Sepsiszentgyörgy Önkormányzata sem annak, hogy ilyen megoldásokhoz kell folyamodnia a cégnek, hiszen mi is egy olyan városért dolgozunk, ahol mindenki magas színvonalú szolgáltatásokat kap, de ehhez az is szükséges, hogy a szolgáltatás ellenértékét mindenki kifizesse.
Hogyan jutottunk el idáig?
Több tényező is hozzájárult ahhoz, hogy idáig fajult a helyzet, egyebek mellett az is, hogy a Közüzemek idáig nem hozott népszerűtlen intézkedéseket. Míg a lakosság természetesnek veszi azt, hogy ha nem fizeti ki a villany- vagy gázszámláját, a szolgáltató levágja a villanyt és a gázt, vagy ha nem fizeti ki a telefonszámláját, megszűnik a szolgáltatás, a tömbházban élők egy része úgy gondolta, akkor is lesz ivóvize, ha nem fizet közköltséget, holott a Közüzemek Rt. is ugyanolyan szolgáltató, mint amelyek az elektromosságot vagy gázt biztosítják. Mostanra a Közüzemek Rt. felé több mint 1,5 millió lejes adósságot halmozott fel a sepsiszentgyörgyi lakók egy része.
Miért nem lép közbe Sepsiszentgyörgy Önkormányzata és oldja meg a helyzetet?
Hasonló problémás helyzetben tavaly közbenjártunk az érintett lakótársulások érdekében, melyek írásban vállalták, hogy részletekben behajtják a tartozásokat. Ez csak néhány esetben történt meg, míg a többieknél a tartozások csak tovább halmozódtak. Így hosszú távon már nem fenntartható a jelenlegi helyzet azok esetében, akik nem tartották be a megállapodást.
Az önkormányzat nem fizetheti ki bizonyos lakók helyett a közköltséget, ezt csak ők tehetik meg, vagy a lakótársulások hajthatják be törvényes úton tőlük. Ki az illetékes a fennálló problémák megoldásában?
Bár többen fordultak válaszokért Sepsiszentgyörgy Önkormányzatához, ez nem a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozik, hanem elsősorban a szerződő felek, azaz a vízszolgáltató Közüzemek Rt. és a lakótársulások közötti adóssághalmozás következménye. Ugyanakkor mindannyiunk érdeke, hogy az önkormányzatok tulajdonában lévő szolgáltató ne váljék fizetésképtelenné, ami a teljes város vízellátását veszélyeztetné. Közös érdekünk az is, hogy mielőbb megoldódjon ez az áldatlan állapot, ezért is igyekszünk megválaszolni a sepsiszentgyörgyiek kérdéseit.
A város lakosságának hány százalékát érintik a vízelzárások?
A tömbházban élők kevesebb mint tíz százalékát érinti a vízelzárás, és az összlakosság kevesebb mint nyolc százalékát, nem pedig a teljes vagy a fél lakosságot, mint ahogyan az a közösségi médiában helyenként megjelent. Ugyanakkor az adósságot felhalmozók ennél még kisebb százalékot tesznek ki, és amennyiben a város teljes lakosságát tartjuk szem előtt, akkor járunk el jól, ha megelőzzük azt, hogy fizetésképtelenné váljon az ivóvizet szolgáltató vállalat. Mert ha a Közüzemek nem tudja kifizetni például a saját villanyszámláit, egy idő után előfordulhat, hogy az egész város víz nélkül marad, nem csak a tömbházakban élők kevesebb mint tíz százaléka. Mi több, ez nemcsak a tömbházakban, hanem a magánházakban lakókat is érintené, vagyis a város teljes lakosságát.
Ugyanakkor a város teljes lakosságát érintené az is, ha a szolgáltató áremeléssel próbálná kompenzálni a fellépő költségvetési hiányt, amely plusz terhet ró a már jelenleg is rendesen fizető lakókra azok helyett, akik nem hajlandóak kifizetni a számláikat.
A lakótársulásoknak milyen kötelezettségeik vannak?
Elsősorban kötelesek időben tájékoztatni az érintett lakókat, amennyiben vízelzárásra kerül sor, de ezt nem minden esetben teljesítették. Az első eset után azonban a szolgáltató úgy döntött, hogy a többi érintett lépcsőház esetében maga is tájékoztatja a lakókat a vízelzárásokról. Ugyanakkor a Közüzemek minden egyes lakótársulástól elkérte a tartozásokat felhalmozó tömbházak listáját, hogy csak azok esetében zárja el a vizet, de ennek a kérésnek nem minden lakószövetség tett eleget.
Egyedül a lakótársulásoknak van hatásköre a törvény szerint felelősségre vonni azokat, akik nem fizetik ki a közköltséget, ezt 60 napon belül meg is tehetik. A valóságban azonban nagyon kevés lakóbizottsági elnök teljesíti ezeket a kötelezettségeket a tartozással rendelkező lakókkal szemben, így bizonyos esetekben olyan helyzetek is kialakultak, hogy egyes lakástulajdonosok közel tíz éve nem fizetnek közköltséget. A lakótársulások esetében az is gondot okoz, hogy több bizottság élén nincs megválasztott elnök, aki nélkül nem indítható törvényes eljárás az elmaradások behajtásának érdekében.
Lehet tárgyalni a szolgáltatóval a törlesztések mértékéről?
Bizonyos esetekben a szolgáltató nyitott új megállapodások megkötésére, amennyiben az érintettekben mutatkozott fizetési hajlandóság, és valamennyivel folyamatosan törlesztették adósságaikat. Egyik lakótársulás esetében például az egyezség havi 3200 lej törlesztéséről szólt, s bár ehhez képest csak 2200 lejt tudott befizetni, de azt rendszeresen, havonta megtette. Ennek megfelelően újrakötötték a megállapodást havi 2200 lejes törlesztésre, mivel csak erre volt lehetősége a lakótársulásnak. Azokban az esetekben tehát, ahol a lakószövetség együttműködő, egyéni megoldásokat is találhat a lakótársulás a szolgáltatóval közösen.
Milyen megoldások létezneka helyzet orvoslására?
Jelenleg három megoldást tudunk javasolni a vízellátás újraindítására. Az első és legfontosabb az, hogy az adósságokat felhalmozó lakók rendezzék tartozásaikat. A vízelzárások hatására bizonyos tömbházak esetében már elkezdték törleszteni az adósságokat, ami azt jelzi, hogy bár népszerűtlen a döntés, de van eredménye. A több mint 1,5 millió lejes tartozásból június 12. és 22. között 305 000 lejt törlesztettek.
A második módja az, hogy a lakótársulások jogi úton hajtják be a tartozásokat, mert egyedül nekik van hatáskörük a törvény szerint felelősségre vonni azokat, akik nem fizetik ki a közköltséget.
A harmadik megoldás az, hogy az érintett lakók saját költségen kihozzák a vízórákat a lépcsőházba. Csak ebben az esetben tudja vállalni a Közüzemek, hogy külön rendszerben kezeli a lakásokban található és a lépcsőházban található vízórákat. A legelőnyösebb az lenne, ha ezt a döntést egységesen hoznák meg a lakók, vagyis a lakótársulások felvállalnák ezek lebonyolítását. A vízórák lépcsőházba vezetésének másik előnye, hogy kevesebb lenne a vízveszteség is, amelynek kifizetése jelenleg szintén a lakókat terheli, és emiatt is gyakran vannak panaszok.
(Az Önkormányzati szemle Sepsiszentgyörgy önkormányzatának fizetett tájékoztatási rovata.)
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
