Miért vétózik Orbán és Morawiecki? Mi lehet a megoldás?

Szicherle Patrikkal, a Political Capital elemzőjével magyarázzuk el, hogy jelen állás szerint mi a helyzet a magyar-lengyel uniós pénzügyi-jogállamisági vétóval.

Tényleg vétóztak már?

Gyakorlatilag mindenhol azt olvashatjuk, hogy Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki megvétózta az Európai Unió következő hétéves költségvetését és a koronavírus-válság miatt létrehozandó helyreállítási alapot. A valóság viszont az, hogy ezekről még a szavazás sem történt meg a Tanácsban, tehát jogi értelemben még vétózni sem lehetett. Amiről beszélhetünk, az egyelőre a politikai vétó.

A jogállamisági mechanizmust megszavazták?

Az uniós nagykövetek tanácskozásán a tagállamok képviselői minősített többséggel támogatták a jogállamisági mechanizmust.  Ez viszont nem ügydöntő, a végső szó a tagállami minisztereké, ott is elég lesz a minősített többség.

Budapest és Varsó ezután jelezte, hogy ők ebben a formában ezt nem fogadják el, de a minősített többség ellen nem tudnak mit tenni, ezért a költségvetést és a helyreállítási alapot blokkolják, ahol minden tagállamnak vétójoga van.

Tényleg nem ebben állapodtak meg nyáron?

A magyar és lengyel fél szerint nem erről a mechanizmusról volt szó a nyári csúcson, a többiek megszegték az akkori alkut. Szicherle Patrik, a Political Capital elemzője kérdésünkre úgy magyarázta ezt az érvet, hogy

az a megállapodás nagyon szűkszavú volt, találgattuk, hogy pontosan mit is szeretne jelenteni a vonatkozó szövegrész. Ha megnézzük azt a dokumentumot, ami átment a nagyköveteken a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban, láthatjuk, hogy gyakorlatilag minden esetben hozzá van kötve a kritériumokhoz az is, hogy ezek akkor érvényesek, ha az adott kérdés az uniós költségvetés végrehajtását érinti.

Mi köze van ennek a migrációs politikához?

A magyar kormány kommunikációjában visszatérő panel, hogy Brüsszelben csak azt az országot tekintik jogállamnak, aki „beengedi a migránsokat”. Orbán Viktor egy MTI-hez eljuttatott közleményében még azt is kifejtette, hogy a jelenlegi javaslat elfogadása után nem lenne akadálya annak, hogy az uniós pénzeket a bevándorlás támogatásához kössék, és költségvetési eszközökkel zsarolják azokat, akik nem akarnak befogadni menekülteket.

Szó sincs róla, hogy mondjuk adott esetben egy tagállam migrációs politikája miatt a Bizottság azt tudná javasolni, hogy függesszék fel a tagállam uniós forrásainak kifizetését

Hírdetés

– válaszolja erre az elemző.

Mit akar elérni az Orbán-Morawiecki páros?

Csütörtökön Budapesten egyeztetett a magyar és a lengyel kormányfő, a közös nyilatkozatban pedig leszögezték, hogy sem Magyarország, sem Lengyelország nem fogad el olyan javaslatot, amelyet a másik ország elfogadhatatlannak minősít.

Az világos, hogy a mechanizmust jelen formájában nem hajlandók támogatni, de mi lenne az az opció, amire igent mondanának?

Szicherle Patrik szerint a legalapvetőbb céljuk az, hogy annyira gyengévé tegyék a jogállamisági mechanizmust, amennyire csak lehetséges, gyakorlatilag ellehetetlenítenék a konkrét szankciók kivetését.

Nem akarok kompromisszumot kötni (…), hanem arról van szó, hogy találjunk egy megoldást

– mondta Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióban.

Mi lehet a megoldás?

A Political Capital elemzője három opciót vázolt:

  • Jön a szokásos uniós nyelvészkedés, ami olyan változásokat eszközöl a mechanizmus szövegében, amelyeknek praktikus hatása nincs, de a magyar és lengyel kormány győzelemnek tudja eladni. Ilyen lehet például a migrációt erről a részről külön leválasztó szövegrész bekerülése, vagy a jogállamiság szó kivétele a dokumentumból.
  • Olyan engedményeket tesznek Budapestnek és Varsónak, amelyeknek már praktikus hatása is van a mechanizmusra, ilyen lehet, hogy az Európai Bírósághoz fordulhatnak az érintett tagállamok, ahol elhúzódhat az ítélethozatal.
  • A harmadik, hogy a mechanizmust kizárólag a költségvetési csalásokra redukálják le.
  • Szicherle ezek közül a második opciót gondolja a legreálisabbnak, de fontos kérdésnek tartja, hogy melyik oldal lesz az, amelyik hamarabb félrerántja a kormányt. A mentőcsomagra nagyon váró déli tagállamok által nyomás alatt tartott Berlin? Vagy a Budapest-Varsó tandem?

    Nyugatról is érkezhet a vétó

    A magyar és lengyel vétóra úgy kell megoldást találni, hogy azt az Európai Parlament is elfogadja, mert még ott is át kell mennie a költségvetésnek. Az EP nagy frakcióinak kommunikációja viszont hasonlóan szilárdnak tűnik, mint Orbánéké, és jelen pillanatban nem úgy néz ki, hogy belemennének a jogállamisági mechanizmus felpuhításába. Ha tehát Berlin mégis enged, ezzel feloldva Magyarország és Lengyelország vétóját, még mindig meg kell győzni az EP-t. Sőt, Szicherle Patrik szerint számolni kell Hollandia, Finnország és Dánia ellenkezésével is, mert otthon azt kell mutatniuk, hogy védik az adóforintjaikat az illiberális rezsimekkel szemben.

    Végső soron pedig a magyar kormánypártok érdeke is, hogy elfogadják a költségvetést, de az elemző szerint csúszás már így is lesz:

    A magyar és lengyel kormány arra számít, hogy a déli tagállamok, akiknek nagy szükségük van a forrásokra, erős nyomást helyeznek a nyugatiakra, hogy kössenek kompromisszumot Orbánékkal. Magyarországon 2022-ben választás lesz, 2021 az utolsó teljes év előtte, a magyar kormánypártok érdeke is, hogy minél több pénzt tudjanak pumpálni a gazdaságba, különösen a koronavírus-válság miatt, ezért van egyfajta belső nyomás is, ami segíthet a megoldás megtalálásában. Azt viszont már most is nehéz elképzelni, hogy ezeket a pénzeket január elsejétől le lehet hívni. A csúszás szinte biztos, a hossza még kérdés.


    Forrás:alfahir.hu
    Tovább a cikkre »