Szicherle Patrikkal, a Political Capital elemzőjével magyarázzuk el, hogy jelen állás szerint mi a helyzet a magyar-lengyel uniós pénzügyi-jogállamisági vétóval.
Tényleg vétóztak már?
Gyakorlatilag mindenhol azt olvashatjuk, hogy Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki megvétózta az Európai Unió következő hétéves költségvetését és a koronavírus-válság miatt létrehozandó helyreállítási alapot. A valóság viszont az, hogy ezekről még a szavazás sem történt meg a Tanácsban, tehát jogi értelemben még vétózni sem lehetett. Amiről beszélhetünk, az egyelőre a politikai vétó.
A jogállamisági mechanizmust megszavazták?
Az uniós nagykövetek tanácskozásán a tagállamok képviselői minősített többséggel támogatták a jogállamisági mechanizmust. Ez viszont nem ügydöntő, a végső szó a tagállami minisztereké, ott is elég lesz a minősített többség.
Budapest és Varsó ezután jelezte, hogy ők ebben a formában ezt nem fogadják el, de a minősített többség ellen nem tudnak mit tenni, ezért a költségvetést és a helyreállítási alapot blokkolják, ahol minden tagállamnak vétójoga van.
Tényleg nem ebben állapodtak meg nyáron?
A magyar és lengyel fél szerint nem erről a mechanizmusról volt szó a nyári csúcson, a többiek megszegték az akkori alkut. Szicherle Patrik, a Political Capital elemzője kérdésünkre úgy magyarázta ezt az érvet, hogy
az a megállapodás nagyon szűkszavú volt, találgattuk, hogy pontosan mit is szeretne jelenteni a vonatkozó szövegrész. Ha megnézzük azt a dokumentumot, ami átment a nagyköveteken a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban, láthatjuk, hogy gyakorlatilag minden esetben hozzá van kötve a kritériumokhoz az is, hogy ezek akkor érvényesek, ha az adott kérdés az uniós költségvetés végrehajtását érinti.
Mi köze van ennek a migrációs politikához?
A magyar kormány kommunikációjában visszatérő panel, hogy Brüsszelben csak azt az országot tekintik jogállamnak, aki „beengedi a migránsokat”. Orbán Viktor egy MTI-hez eljuttatott közleményében még azt is kifejtette, hogy a jelenlegi javaslat elfogadása után nem lenne akadálya annak, hogy az uniós pénzeket a bevándorlás támogatásához kössék, és költségvetési eszközökkel zsarolják azokat, akik nem akarnak befogadni menekülteket.
Szó sincs róla, hogy mondjuk adott esetben egy tagállam migrációs politikája miatt a Bizottság azt tudná javasolni, hogy függesszék fel a tagállam uniós forrásainak kifizetését
– válaszolja erre az elemző.
Mit akar elérni az Orbán-Morawiecki páros?
Csütörtökön Budapesten egyeztetett a magyar és a lengyel kormányfő, a közös nyilatkozatban pedig leszögezték, hogy sem Magyarország, sem Lengyelország nem fogad el olyan javaslatot, amelyet a másik ország elfogadhatatlannak minősít.
Az világos, hogy a mechanizmust jelen formájában nem hajlandók támogatni, de mi lenne az az opció, amire igent mondanának?
Szicherle Patrik szerint a legalapvetőbb céljuk az, hogy annyira gyengévé tegyék a jogállamisági mechanizmust, amennyire csak lehetséges, gyakorlatilag ellehetetlenítenék a konkrét szankciók kivetését.
Nem akarok kompromisszumot kötni (…), hanem arról van szó, hogy találjunk egy megoldást
– mondta Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióban.
Mi lehet a megoldás?
A Political Capital elemzője három opciót vázolt:
Szicherle ezek közül a második opciót gondolja a legreálisabbnak, de fontos kérdésnek tartja, hogy melyik oldal lesz az, amelyik hamarabb félrerántja a kormányt. A mentőcsomagra nagyon váró déli tagállamok által nyomás alatt tartott Berlin? Vagy a Budapest-Varsó tandem?
Nyugatról is érkezhet a vétó
A magyar és lengyel vétóra úgy kell megoldást találni, hogy azt az Európai Parlament is elfogadja, mert még ott is át kell mennie a költségvetésnek. Az EP nagy frakcióinak kommunikációja viszont hasonlóan szilárdnak tűnik, mint Orbánéké, és jelen pillanatban nem úgy néz ki, hogy belemennének a jogállamisági mechanizmus felpuhításába. Ha tehát Berlin mégis enged, ezzel feloldva Magyarország és Lengyelország vétóját, még mindig meg kell győzni az EP-t. Sőt, Szicherle Patrik szerint számolni kell Hollandia, Finnország és Dánia ellenkezésével is, mert otthon azt kell mutatniuk, hogy védik az adóforintjaikat az illiberális rezsimekkel szemben.
Végső soron pedig a magyar kormánypártok érdeke is, hogy elfogadják a költségvetést, de az elemző szerint csúszás már így is lesz:
A magyar és lengyel kormány arra számít, hogy a déli tagállamok, akiknek nagy szükségük van a forrásokra, erős nyomást helyeznek a nyugatiakra, hogy kössenek kompromisszumot Orbánékkal. Magyarországon 2022-ben választás lesz, 2021 az utolsó teljes év előtte, a magyar kormánypártok érdeke is, hogy minél több pénzt tudjanak pumpálni a gazdaságba, különösen a koronavírus-válság miatt, ezért van egyfajta belső nyomás is, ami segíthet a megoldás megtalálásában. Azt viszont már most is nehéz elképzelni, hogy ezeket a pénzeket január elsejétől le lehet hívni. A csúszás szinte biztos, a hossza még kérdés.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
