Orbán fontossága nőtt az oroszok számára, amikor a migránsválság kapcsán kiderült, egyfajta alternatívája lehet az EU liberális fősodrának.
A fenti címmel az igen befolyásos amerikai Politico európai kiadásában Lili Bayer terjedelmes cikkben spekulál arról, hogy miért is találkozik holnap Budapesten Vlagyimir Putyin elnök és Orbán Viktor miniszterelnök.
A cikk azzal indít, hogy a Kreml urának az EU egyik tagországában tett ritka látogatása „stratégiai elmozdulás” Moszkva uniós politikájában Trump beiktatását követően.
Az írás lényege: Putyin elnök Magyarország „euroszkeptikus elnökét” azért jön meglátogatni, mert benne egy potenciális szövetségest lát, aki az európai színpadon segíthet megszüntetni az Oroszország elleni szankciókat.
A Kreml számára, szögezi le a cikk, a látogatásnak jelképes és politikai értéke van.
„Putyin meg akarja mutatni az orosz nyilvánosságnak otthon, hogy Oroszország világhatalom. Ezen túlmenően a Kreml reméli, hogy szorosan együttműködik az új amerikai kormánnyal és javítja kapcsolatait az európai partnereivel. Moszkva azt is hasznosan mutathatja, hogy Putyin nem pária”, olvasható.
Szakítsuk most meg egy pillanatra Lili Bayert, és tegyük fel a kérdést, vajon az orosz nyilvánosság eddig nem tudta, hogy Oroszország legalább annyira világhatalom, mint azután, hogy Putyin gépe Budapestről hazafelé tartva leszáll majd Moszkvában?
De folytassuk az ismertetést.
Putyin többször találkozott Orbán Viktorral 2010 óta. „Az orosz uralkodó”… És itt ismét egy pillanatnyi szünet. Vajon Merkel „német uralkodó” és Hollande francia elnök „francia uralkodó„ lenne a Politicónak?
Szóval: „Az orosz uralkodó Budapesten utoljára 2015 elején járt, ami az első vizitje volt egy uniós országban a Krím félsziget annektálása és Kelet-Ukrajnában a harcok kitörése után.”
Ismét megszakítás.
Vajon az a tény, hogy a Krím félsziget népe hatalmas többséggel szavazott amellett, hogy visszatérnek Oroszországhoz azon hosszú évek után, hogy a részeges Hruscsov egy illuminált pillanatában úgy döntött, legyen az Ukrajna része, az „annektálást” jelent?
Az elemzés ezután Deák Andrást, az MTA Világgazdasági Intézete tagját idézi, aki elmondta, az elmúlt két évben „Orbán fontossága nőtt az oroszok számára”, amikor – a migránsválság kapcsán – kiderült, „egyfajta alternatívája lehet az EU liberális fősodrának”.
A cikk tovább idézi Deákot, aki elmondja, hogy az oroszok remélik, a magyar miniszterelnök nem csak retorikailag lép fel a szankciók ellen, de Magyarország lesz az első, amely megmozdítja a szankció visszaszorításának szekerét az EU-ban. De, tette hozzá Deák, ez egyáltalában nem biztos, mert eddig – hasonlóan az olyan szankció-szkeptikusokhoz, mint Ciprus, Olaszország és Görögország – nem lépett fel ellene az EU-ban, amikor a szankciókat német kezdeményezésre meg-meghosszabbították.
Ezt Szijjártó Péter külügyminiszter az orosz Kommerszantnak január 24-én adott interjújában azzal indokolta, hogy Magyarország vétójával nem akarta megtörni az uniós egységet.
A cikk talán „legaranyosabb”, asszociatív alcíme ez: „Viktor és Vlad”. Ugyebár mindenki érti, hogy itt nemcsak Vlagyimirról van szó, hanem III. Vladról, más néven Karóbahúzó Vlad, hajdani havasalföldi fejedelem, Vlad Drakul fiáról? Még jó, hogy fel nem falta Bayer Lilit.
Lovas István
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
