Nagyanyáink korában az ideális vőlegényjelöltnek az alábbi feltételeknek kellett megfelelnie:
Manapság mintha erről az alapról alaposan elrugaszkodtak volna a női elvárások. A külső és az egzisztencia mellett most már érdekesnek és izgalmasnak is kell lennünk. Igaz ez általában kizárja a szintén elvárt megbízhatóságot és szavahihetőséget. Egyre többször hallom nőktől, hogy bár a randikon a jelöltek minden elvárásnak megfeleltek, mégsem lett semmi a dologból, mert a férfiak túl unalmasnak bizonyultak. Nos, az átlagemberek és az átlagos életet élő emberek, ha az unalmon a hétköznapiságot értjük, akkor tényleg unalmasak. Ha nem születtél milliomosnak, aki korlátlan anyagi lehetőségekkel és szabadidővel rendelkezik, akkor aktív életed jelentős részét unalmas tevékenységekkel töltöd, mint a munka, háztartás és a család. Ha emellett van egy, vagy több hobbid, amit folyamatosan tudsz művelni, vagy érdekes a szakmád, vagy az átlagostól eltérő a baráti köröd, akkor már a törpe kisebbséghez tartozol. Ugyanakkor lehet, hogy a vasút modellezés számodra nagyon izgalmas, de a veled szemben ülő nőnek értelmetlen dögunalom. Különben is, a nők többsége számára az, hogy izgalmas, vagy érdekes, az egészen mást jelent, mint nekünk. Egyrészt minden izgalmas, amit csak kevesek tesznek, vagy azért mert drága (pl utazás), vagy mert veszélyes (pl. extrém sport) Szintén izgalmas minden olyan tevékenység amibe személyesen be tudod vonni a nőt, ahol megmutathatja magát. A kérdés csak az, hogy amelyik férfi ilyen életet tud élni, az miért akarna kapcsolatot azzal a bizonyos nővel. Kétélű fegyver ez ugyanis, mivel az ilyen férfiakon fürtökben csüngenek a nők. Másrészt miért van az, hogy minden ilyen elvárást támasztó nő szintén „unalmas”. Ez az izgalomkeresés a másikban nem más, mint a saját unalmas életétől való kényszeres menekülés, hiszen az a cél, hogy az ilyen férfi kiragadja a nőt a saját hétköznapi valóságából és beillessze az ő érdekes és izgalmas univerzumába.
A másik fele a dolognak a szórakoztatási faktor. Nem elég izgalmas életet élni, azt egyrészt prezentálni is tudni kell, hogy a nő eldicsekedhessen vele és ettől többnek és jobbnak érezze magát, másrészt pedig ki kell, hogy töltse a férfi a nőben lévő szellemi és kommunikációs üresjáratokat. Vajon hány férfi fordította meg ezt az elvárást? Hányan kérték már számon egy nőn, hogy hozzon fel érdekes beszédtémákat, hogy legyen kompetens valamely szakterületen, legyen képes elsütni egy jó viccet, vagy észrevenni egy abszurd szituációt? Mi férfiak nem várjuk el ezt, vagy csak leszoktunk róla? A szórakoztató férfi a problémamentes férfi. Aki állandóan viccel és kiszolgálja humorral a másikat az látszólag gondtalan. Ez pedig a nőknek vonzó, még akkor is, ha nem igaz. A gond csak az, hogy mi elfogadjuk, hogy hétköznapiak vagyunk. Elfogadjuk hogy az életünk nagy része unalmas. Az a kis töredék pedig, ami megmaradt az életünkből teljesen a saját vágyainknak és időtöltésünknek, tökéletesen kielégít minket. Viszont így továbbra is megmaradunk a nők többségének szemében unalmas, hétköznapi csávónak. Olyannak, akivel lehet sétálni, szeretkezni, együtt élni, beszélgetni, de nem lehet virítani a Facebook-on a barátnőknek. Az viszont igaz, ha ez kevés, akkor megrántjuk a vállunkat és megyünk tovább. Hát így tűnnek el az igazi férfiak a radarról.
Forrás:ferfihang.hu
Tovább a cikkre »
