Az Európai Unió felső vezetése úgy kötötte meg a vakcinaszerződéseket, hogy azoknak a leglényegesebb paragrafusait a legnagyobb titokban kezelik. Az emberekre úgy erőszakolják rá a vakcinákat, hogy a gyártók semmilyen mellékhatásért nem vállalnak felelősséget, de nemcsak ez gyanús – világított rá a világ egyik legjelentősebb hírportálján, az RT.com oldalon közölt írásában Robert Bridge. Az amerikai író, újságíró felvetései magyar nyelven először az Erdély.ma portálon olvashatók Szilágyi Erzsébet fordításában. A témakörben Fabio Vighi olasz professzor, a Cardiff Egyetemen tanárának véleményét múlt pénteken közöltük.
Miközben egyes európaiak továbbra is ellenállnak a kötelező védőoltási intézkedéseknek, parlamenti képviselők egy csoportja szemrehányást tett a Bizottságnak, amiért hagyja, hogy a gyógyszeripari cégek „a demokrácia fölé kerekedjenek”.
Az egyik legfontosabb lecke, amit az emberek korán megtanulnak az életben, hogy soha ne adják ki a nehezen megkeresett pénzüket semmire, amíg el nem olvassák a szerződésben szereplő összes apró betűs részt. „Caveat emptor”, (A vevő legyen óvatos!) ahogy azt a Római Birodalom minden alattvalója ösztönösen megértette.
Mégis úgy tűnik, hogy kevés brüsszeli bürokrata vásárolt mostanában új lakást, használt autót vagy valamilyen újszerű eszközt, mert ezek az ostoba bolondok
a „választóik egészségének védelmében” több millió tétel Covid vakcinát vásároltak különböző gyógyszergyártó cégektől anélkül, hogy a törvényhozóknak megengedték volna, hogy belekukkantsanak a szerződésekbe.
Mint kiderült, a szerződésekben teljes oldalak – mármint az a néhány, amelyet nyilvánosságra hoztak – lettek átszerkesztve. Ez többen is meglepődtek az Európai Unióban,
de talán senki sem szembeötlőbben, mint Cristian Terhes román európai parlamenti képviselő.
Terhes a hétvégén több más uniós törvényhozóval együtt jelent meg egy brüsszeli sajtótájékoztatón, mivel láthatóan mindannyiukat megrázta a hír, hogy november 3-tól kezdve digitális „zöld igazolványt” kell felmutatniuk, hogy bejuthassanak a Parlamentbe.
Sok uniós polgárhoz hasonlóan ezek a törvényhozók sem azért utasították el az oltás beadását, mert „oltásellenesek”, hanem azért, mert megtagadták tőlük a termékkel és az eljárásokkal kapcsolatos lényeges információkat.
Most pedig megtagadják tőlük a belépést a Parlamentbe, ahol (állítólag) a népük akaratát képviselik.
Terhes elárulta, hogy még januárban az uniós törvényhozók „teljes hozzáférést követeltek a vakcinákat gyártó vállalatok és az Európai Unió között aláírt szerződésekhez”. Ha azt mondanánk, hogy a parlamenti képviselők csalódottak voltak, az gyenge kifejezés lenne a helyzetet illetően.
A román képviselő, aki a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt képviselője, az Euractiv egyik cikkéből idézett: „A CureVac gyógyszeripari vállalat és az Európai Bizottság között 2021. január 12-én novemberben aláírt szerződést szerkesztett formában bocsátották az EP-képviselők rendelkezésére, miután a vállalat beleegyezett, hogy a dokumentumot ellenőrzésre bocsájtják”.
Itt tényleg a farok csóválja a kutyát, hiszen hogy lehet egy ilyen durván szerkesztett anyagot vizsgálat tárgyává tenni?
Terhes felháborodott, hogy Brüsszel ” úgy kényszerít az európai polgárokra egy gyógyászati terméket, hogy azok nem tudják, mi van ezekben a szerződésekben”. Ez egyszerűen megbocsáthatatlan, és még egy harmadrangú ügyvéd is könnyen megtámadhatná.
Ami még megdöbbentőbb, hogy még az uniós parlamenti képviselők sem ismerik a megállapodások részleteit.
Állításának bizonyítására a román képviselő a CureVac-szerződés egyes oldalait tartotta a kezében, amelyek mindegyike erősen szerkesztett, mintha Kazimir Malevics festőművész „Fekete négyzetének” utánzatai lennének. Nem lesz kevésbé aggasztó a helyzet akkor sem, ha megvizsgáljuk, hogy a szerződés mely részeit feketítették ki. Az Euractiv által végzett elemzés szerint „a felelősségre vonatkozó rész 4,22%-át és a kártérítésre vonatkozó rész 15,38%-át, míg a személyes adatok feldolgozására vonatkozó rész 0%-át törölték”.
Eközben a szerződés mellékleteit, amelyek a megállapodás legapróbb részleteit tartalmazzák, mintegy 61%-ban átszerkesztették. Összességében a szerződés közel 24%-át rejtették el.
Tegye fel magának ezt az egyszerű kérdést: ön aláírna-e egy lakáshitelt, ha kiderülne, hogy a szerződés egynegyede hiányzik?
Én megkockáztatom, hogy nem. És azt sem gondolná senki, hogy Ön „jelzálogellenes” vagy „jelzáloggal szemben tétovázó” lenne, ha így tenne.
Az igazság az, hogy ön és még több millió hasonló racionális ember egyszerűen „átláthatóságpárti”. Mégis, ezeket az egészségügyi fogyasztókat másodrendű állampolgárként kezelik, mert egyszerűen csak több információt szeretnének, mielőtt beleegyeznek abba, hogy beadjanak nekik valamit.
Az „én testem, az én választásom” egy olyan csatakiáltás, amely szemmel láthatóan a jelenlegi autoriter légkörben már nem érvényes.
Ne feledjük, hogy ezeknek a szerződéseknek az alapján kell az európaiaknak a „tájékoztatáson” alapuló döntést hozniuk arról, hogy „önként” beadatják maguknak az injekciót, hogy ne legyenek kiközösítve a társadalomból.
Ha nem vállalják a rendelkezésre álló oltóanyagok valamelyikének beadatását, az uniós polgároknak azzal kell szembenézniük, hogy megtagadják tőlük a jogot, hogy dolgozzanak, belépjenek egy üzletbe, gyógyszert vásároljanak, iskolába vigyék gyermekeiket, és szabadon utazhassanak egyik országból a másikba.
Így természetesen hihetetlenül nagy a tétet, ha valaki nem veszi fel az oltást, de az csak ront a helyzeten, hogy a részleteket szándékosan elhallgatják a nyilvánosság elől. Nem titok, hogy a gyógyszeripari óriáscégek teljes kártérítést élveznek abban az esetben, ha valaki a Covid-oltás beadása után meghal vagy súlyos mellékhatásai lesznek. És bár egyelőre úgy tűnik, hogy az ilyen szerencsétlen esetek ritkák, de a Pfizer-BioNTech is, amely az EU-ban már a 12-15 évesek oltására is engedélyt kapott,
bizonytalannak tűnik azzal kapcsolatban, hogy milyen hosszú távú hatásai lehetnek az oltóanyagoknak.
„A Pfizer-BioNTech Covid-19 vakcina szélesebb körű alkalmazásával további mellékhatások jelentkezhetnek, amelyek közül néhány súlyos is lehet” – állítja egyértelműen a cég a saját honlapján.
Februárban az Oknyomozó Újságírói Iroda egy elmarasztaló jelentést tett közzé a Pfizerről, amelyben azt állította, hogy a gyógyszergyártó cég képviselői „zsarnoki” módon viselkedtek több latin-amerikai országgal.
Argentínában „további kártérítést” követeltek azoktól a civilektől, akik jogi útra vitték saját ügyüket, miután az oltóanyagok mellékhatásainak áldozatai lettek. A Pfizer a megállapodásokban nagy gondot fordít arra, hogy az oltások miatt károsult állampolgárok kártalanításáért minden anyagi felelősség az adott kormányt terhelje.
A vállalat titoktartási megállapodások védelmét élvezi számos nemzeti ügyfelével, köztük az Európai Bizottsággal és az Egyesült Államok kormányával kötött szerződései kapcsán is.
Az EU-val kapcsolatban Brüsszel megtiltja, hogy a Pfizer beleegyezése nélkül olyan információkat hozzon nyilvánosságra, amelyek „a Pfizer számára lényegesek lennének” – jelentette a Public Citizen.
A CureVac meglehetősen nagylelkű volt az EU Bizottsággal, tekintve, hogy az egyetlen gyógyszeripari vállalat, amely beleegyezett, hogy nyilvánosságra hozza szerződését. Persze a sok átszerkesztésnek köszönhetően nem sok mindent tudhattunk meg, de a koldusok nem válogathatnak, nem igaz?
A Brüsszelre nehezedő folyamatos nyomás miatt, az Európai Bizottság – majdnem egy év késéssel, és miután az európai polgárok jogait lábbal eltiporták – kényszeredetten beismerte, hogy nem használta józan ítélőképességét, amikor keresztülvitte ezeket a sürgősségi vakcinákat.
A múlt héten az Európai Parlament egy elsöprő többséggel elfogadott állásfoglalásban (458 igen, 149 nem és 86 tartózkodott) olyan jogszabályokat követelt, amelyek átláthatóbbá tennék „a Covid-19 vakcinák kutatásának, beszerzésének és forgalmazásának folyamatát”:
„Ez lehetővé tenné az európai parlamenti képviselők számára az EU vakcinapolitikájának hatékony ellenőrzését. A Bizottságnak ugyanakkor nyíltabban kellene megvitatni a vakcinapolitikáját a saját polgáraival.”
Az EU Parlament e megdöbbentő nyilatkozata azt mutatja, hogy Brüsszel mennyire nem tisztelte a demokratikus elveket, amikor a vakcinagyártókkal tárgyalt, akik egyébként a világjárványból nagy hasznot húztak.
A parlamenti képviselők, akiket otthon is tűz alá vesznek, azt követelték, hogy „a Bizottság hozza nyilvánosságra, hogy kik tárgyalnak a nevében az oltóanyag-vásárlásokról. Tegye közzé az oltóanyag-szállítókkal kötött vásárlási megállapodásokat, beleértve az állami beruházások és az oltóanyagköltségek részleteit, és hozza nyilvánosságra az esetleges szerződésszegéseket”.
Az EP-képviselők úgy vélik, hogy „több információ segíthetne ellensúlyozni az oltóanyaggal kapcsolatos bizonytalanságot és félretájékoztatást, és a gyógyszeripari vállalatoknak is közzé kellene tenniük a klinikai kísérletek átfogó adatait és jelentéseit”. Ez viszont a probléma teljes elbagatellizálása.
A következő kérdés nem érdektelen: Miért CSAK MOST beszélnek az európai parlamenti képviselők az átláthatóság és a demokrácia teljes hiányáról, amely az EU Bizottsága és a Big Pharma között fennáll?
Egy cinikusabb ember hajlamos lenne azt mondani, hogy azért, mert a drákói vakcinaintézkedések végre elérték a Parlament ajtaját is, ahol a hatalom brókerei kizárva találják magukat az irodájukból, akárcsak az emberek ezrei az utcán. Isten hozta őket is a klubban.
Mindenesetre az a tény, hogy Brüsszel közel egy éven át visszatartotta az oltóanyaggyártókkal kötött megállapodásainak részleteit, miközben lazán földbe döngölte polgárainak szabadságjogait, teljesen alkalmatlanná teszi arra, hogy megbüntesse azokat az embereket, akik „hezitálnak” a vakcina beadásával kapcsolatban.
A „tájékoztatáson alapuló beleegyezés” alapvető fontosságú minden működő demokrácia számára, és az európaiaktól egyértelműen megtagadták ezt a jogot. Brüsszel most viselkedjen, ahogy kell, és vegye le ezeket a nehéz láncokat az emberekről. Brüsszelen a világ szeme.
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
