Miért olyan fetőzőképes a brit koronavírus variáns, hogy a fél világot letarolja? Mekkora veszélyt jelenthetnek az új variánsok, azok is ugyanilyen fertőzőek? A válasz: egyelőre nem!
A brazil és a dél-afrikai koronavírus mutáns mellett most két, a Fülöp-szigetekről származó koronavírus-variánssal fertőzöttet azonosítottak Angliában. Kutatások szerint ezek a variánsok a várttal ellentétben mégsem annyira fertőzők, aminek két oka lehet: 1. az idejében bevezetett korlátozások, 2. a brazil mutáció mindent visz.
A P.3 névre keresztelt változatról a fülöp-szigeteki tisztviselők március 9-én számoltak be, és a többi tengerentúlról érkező variánshoz hasonló mutációt tartalmaz.
Az Egyesült Királyság eddig sikeresnek bizonyult annak megakadályozásában, hogy a változatok futótűzként terjedjenek a lakosság körében. Szakértők úgy vélik, hogy az eddigi viszonylag szerény elterjedésük annak köszönhető, hogy a brit variánsnak evolúciós előnye van az újonnan érkező mutánsokkal szemben.
A tudósok úgy vélik, hogy a Sov-Cov-2, a Covid-19-et okozó vírus átlagosan havonta körülbelül két mutációt szerez, ez az influenza arányának körülbelül a fele és a HIV-nek egynegyede. De ezek közül a véletlenszerű genetikai változatok közül csak néhány okoz aggodalmat.
Az egyik ilyen törzset, az 501.v2 néven először Dél-Afrikában találták meg tavaly év végén, és nem sokkal később megjelent Európában is. Számos tanulmány azt sugallta, hogy a dél-afrikai fertőzőbb, halálosabb és jobban elkerüli az oltásokat, mint számos elődje. Az elmúlt hat hétben azonban az Egyesült Királyságban az esetek száma 77-ről csak 344-re nőtt.
A Brazíliából származó P.1 mutáns a briteknél is komoly aggodalmat okozott, amikor február végén hat esetet azonosítottak.
Gyors terjedésével kapcsolatos aggodalmakat súlyosbították azok a tanulmányok, amelyek szerint kétszer olyan fertőző volt, mint a Brazíliában keringő egyéb törzsek, és képes volt elkerülni az előzetes fertőzés okozta természetes immunitást. Három héttel az Egyesült Királyságba érkezése után a feltárt P.1-es esetek száma csak 12-re nőtt.
A vírustörzs minden országban, ahová eljutott, nagyon meghatározóvá vált. Most a koronavírusos esetek mintegy 40 százalékát teszi ki az Egyesült Államokban és Franciaországban.
Az Egyesült Királyságban a 10 aggodalomra okot adó változat közül hat tartalmazza ugyanazt az mutációt, beceneve Eric vagy Eek, amely megváltoztatja a tüskefehérje felületét. Ez megnehezíti az immunrendszer számára a vírus felismerését és megsemmisítését, ha azt korábbi formákon alapuló oltások képezték ki. A megnövekedett vírusátvitelért felelős másik gyakori változás a tüskefehérje N501Y mutációja, amely megtalálható a B.1.1.7. brit, valamint a Dél-Afrikából, Brazíliából és a Fülöp-szigetekről származó variánsokban.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
