Miközben a nyugati média az ukrán béketervről immár ötödik alkalommal, ezúttal 2024. június 15-16-án Bernben tartandó konferenciára koncentrál, a világban a háború lezárására létező mintegy tucatnyi, méltatlanul elfelejtett, a konfliktust a frontvonalak mentén befagyasztó rendezési elképzelés többsége közelebb áll a realitásokhoz. Ilyen a napokban megszellőztetett, a 2022 tavaszán már majdnem elfogadott, az isztambuli tárgyalásokon kidolgozott téziseken alapuló török tervezet is. Miért támogathatnák sokan ezt a béketervet Európában és a „globális Dél” országaiban is, és miért nem működhet mégsem?
A fronton kialakult helyzet, a nyugati támogatás akadozása és az úgynevezett Zelenszkij-formuláról ezúttal Svájcban esedékes újabb egyeztetés közeledte ismét felgyorsította a gondolkodást a harci cselekmények befagyasztását célzó elképzelésekről. Ennek a megnövekedett aktivitásnak a jegyében porolják le a korábbi tervezeteket, mint tette ezt Kína és Törökország, vagy szellőztetnek meg új megoldásokat, mint például a háború úgynevezett német lezárása.
A 2022-es isztambuli tárgyalások megállapodásaiból kiindulva – ezt elviekben nem ellenzi Moszkva sem – rendezné az orosz-ukrán konfliktust a napokban napvilágot látott török béketerv.
A tervezet széles kontextusba ágyazza a rendezést, így azzal indít, hogy az Egyesült Államok és Oroszország vállalja, semmilyen körülmények között nem vet be atomfegyvert, valamint megújítanák a hadászati támadófegyverek korlátozásáról még 2010-ben aláírt, azóta azonban kölcsönösen felmondott Új START szerződést, amelyből nem lehetne egyoldalúan kilépni. Az egyezmény tiltaná a más országok belügyeibe való mindenféle olyan beavatkozást, ami destabilizációhoz vezethet.
A háborút a jelenlegi frontvonalak mentén befagyasztanák, az összes politikai kérdésről a döntést pedig lényegében 2040-ig elhalasztanák.
Ekkor referendumot rendeznének Ukrajnában az ország külpolitikai irányvonaláról, és népszavazásokat az oroszok által elcsatolt területeken azok hovatartozásáról. Szintén 2040-ig Ukrajna megőrizné blokkon kívüli státuszát. Oroszország nem lépne fel Ukrajna EU-csatlakozása ellen, és azonnali teljeskörű fogolycserét hajtanának végre.
Bár a terepen történt változásokra a tervezet tekintettel lenne, nem reagál azonban fontos orosz politikai követelésekre.
Mint például Ukrajna demilitarizálása, valamint „nácitlanítása”, amely a nácinak tekintett szervezetek betiltásán túl az ukránosító intézkedések visszavonását is jelentené. Arról nem is beszélve, hogy Moszkva Zelenszkij rendszerét is múlt időbe tenné. Igaz, ez a kérdés olyan értelemben rendeződhet is, hogy az elnöki mandátum 2024. május 21-i lejártával jó eséllyel Ukrajnában is megélénkül majd a vita Zelenszkij legitimációjáról. De erősen kérdéses az a pont is, amely 2040-ig blokkokon kívül tartaná Ukrajnát, hiszen a NATO lényegében tagság nélkül is integrálja Ukrajnát – ennek legújabb mozzanata a Csap és Ungvár közötti vasútvonalon az európai nyomtáv kiépítése -, amely így az oroszellenes elképzelések kulcsországa, hídfőállása marad.
Ennél egyértelműbb helyzetet teremtene a háború lezárásának előbb a La Repubblicában, majd a Bildben megszellőztetett úgynevezett német szcenáriója, amely a frontok mentén fagyasztaná be a konfliktust, ezzel párhuzamosan pedig gyorsan felvetetné Ukrajnát a NATO-ba.
Az elképzelés szerint ez utóbbi lépés mind Moszkvát, mind pedig Kijevet eltántorítaná a konfliktus kiolvasztásától. Kérdés, hogy Oroszország számára elfogadható lenne-e akár a török tervezet, akár a német mintára történő rendezés. Oroszország a maga részéről többször is jelezte, hogy hajlandó tárgyalni, amennyiben a megbeszélések a fronton kialakult helyzetből és a négy terület Oroszországhoz csatolásából indulnak ki, és figyelembe veszik a geopolitikai realitásokat. Ukrajna felvétele a NATO-ba Moszkva értelmezésében jelen állás szerint aligha ezt jelenti. Ukrajna sem menne bele jelenleg egy ilyen kompromisszumba, Kijev ugyanis egyelőre hallani sem akar területek feladásáról. Persze a front, valamint a hátország helyzetének, és a nyugati elkötelezettségnek a további alakulása mindkét oldal álláspontját módosíthatja.
.Azt nyugodtan konstatálhatjuk, hogy a béketárgyalásokkal kapcsolatos találgatások az év elejétől megélénkültek.
Ukrajna nagy reményeket fűz a június közepén Svájcban sorra kerülő békecsúcshoz, amely nemcsak a „globális Dél” meggyőzése miatt fontos Zelenszkijnek, hiszen egy legalább a résztvevők száma miatt sikeresnek nevezhető konferencia megerősítené a gyengülő legitimációját is. A konfliktus lezárását persze aligha közelíti egy olyan tanácskozás, amelyen Oroszországot és Kína nem vesz részt. Moszkva már jelezte távolmaradását, Peking még lebegteti a döntést.
Ezt a döntést addig még több tényező is befolyásolhatja, hiszen Kína diplomáciai aktivitása az utóbbi időben szemmel láthatóan megélénkült. A napokban Pekingben járt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, ahol lényegében Vlagyimir Putyin május közepén esedékes látogatását készítette elő. Előbb azonban Hszi Csin-ping államfő még Belgrádot, Budapestet és Párizst érintő európai körutat tesz. Közben fogadták Kínában az amerikai pénzügyminisztert, és Pekingben járt Olaf Scholz német kancellár is.
A kínai diplomáciai mozgások több jelből ítélve érintik az orosz-ukrán háborút is. Pekinget a globalizáció nyerteseként hátrányosan érinti a világban kiéleződött feszültség, a háborúk, az ellátási láncok megszakadása, a kereskedelmi utak lezárása. Így érdeke az orosz-ukrán konfliktus lezárása is, ám nem minden áron. A jelen helyzetben egyértelmű stratégiai szövetségesét, Oroszországot nem hagyja, nem hagyhatja magára a közös ellenféllel, az Egyesült Államokkal szemben.
A háború egyszer mindenképpen bekövetkező lezárásából azonban nem akar kimaradni, ez ugyanis növelné a presztízsét.
Jelenleg a legfontosabb taktikai kérdés, hogy részt vegyen-e a berni konferencián, avagy inkább a saját béketervére koncentráljon. Esetleg Svájcban a megjelenés feltételeként a Zelenszkij-formula mellett a kínai tervezetet, vagy legalábbis annak egyes elemeit is napirendre vetesse. Peking jó helyzetben van, mert Kijev nagyon szeretné, ha Kína ott lenne Bernben. Enélkül ugyanis a „globális Dél” megnyerésére minimális esély sem mutatkozik.
Eközben az Egyesült Államok vezette Nyugat egyre nagyobb erővel próbálja leválasztani Kínát Oroszországról.
Ez Washington elemi geopolitikai érdeke, hiszen a háború túlságosan egymásra tolta Moszkvát és Pekinget. S ha ehhez még hozzávesszük, hogy a „globális Dél” eme bástyái Teheránhoz is nagyon közel kerültek, ami amerikai szempontból kimondottan kedvezőtlen fejlemény. A Fehér Ház most egyre keményebben fenyegeti másodlagos szankciókkal Kínát, amely óvatosabb lett ugyan a támogatások terén, ám ennek ellenére sem fordít hátat Moszkvának. A Nyugat a béketervek körüli játékot is felhasználhatja arra, hogy Pekinget hátrébb léptesse Moszkvától, Kína azonban olyan ajánlatot e téren még nem kapott, amelyet akár megfontolhatna. Az elmúlt hét eseményei inkább arra utalnak, hogy Kína és Oroszország összefogva a pekingi rendezési terv realizálását helyezi előtérbe. Szergej Lavrov Pekingben támogatásáról biztosította a még 2023. február 24-én előterjesztett, az úgynevezett koreai modellre alapozó kínai elképzeléseket, ami arra utal, hogy Moszkva és Peking ezt a béketervet a Zelenszkij formula alternatívájaként kívánja felépíteni. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy Erdogan ugyan a közvetítő szerepre továbbra is a tarsolyban maradna, a török elképzelések sem igazán kerülnek napirendre.
A labda így a nyugati térfélen pattog, s vagy Peking és Moszkva nélkül tartják meg a berni konferenciát, vagy teret adnak ott a kínai tervnek is, de még az sem kizárt – igaz, minimális a valószínűsége -, hogy előtte megegyeznek valamilyen közös kompromisszumos formulában. Ahhoz azonban, hogy ezek a diplomáciai mozgások a háború tényleges befagyasztásához vezessenek, új, a jelenleginél egyértelműbb helyzetnek kell előállni a fronton. Egyelőre pedig nem úgy tűnik, hogy a Nyugat feladná Ukrajna fegyveres támogatását, és ennek alternatívájaként záros határidőn belül leültetné Kijevet a tárgyalásokra.
Stier Gábor – Moszkva tér
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
