Ez is kiderül Tittel Kinga írásából, amely a PestBuda portálon jelent meg. A Deák Ferenc utcát és az Erzsébet teret összekötő kis köz nevét, a Miatyánkot még a legzordabb időkben sem változtatták meg, amikor a kor szelleméhez igazodva tömeges volt a közterületek átkeresztelése.
Szerencsére nem is törölték a hivatalos nyilvántartásból, egyszerűen csak nem használták: nem írták ki se az épületekre, se a térképre. Megtehették, hiszen ide nem nyílt egyetlen kapu sem, vagyis az utca létezett is, meg nem is.
A belvárosi Miatyánk utca sikerrel pályázhat a város legrövidebb utcája címre, főleg, amióta a szintén Lipótvárosban található Perc utcát átépítés miatt megszüntették.
Vizsgáljuk meg, hogyan alakult ki és miként változott meg a neve az évszázadok során!
Első megjelölésekor – a legkorábbi adat 1803-ból való – Kupfergassének, azaz Réz utcának nevezték, mivel itt állt egy jeles rézöntőmester, bizonyos Remold János műhelye. Az utcácska másik oldalán Ürményi József, a Hétszemélyes Tábla tekintélyes bírája építtetett bérházat (a Kúria előtt a Hétszemélyes Tábla volt a legfelsőbb szinten ítélkező bíróság).
A rézöntő műhely valamikor az 1820-as években átköltözött az Arany János utcába és időközben felépült a Deák téri evangélikus templom, amely a mai napig fővárosunk legnagyobb protestáns temploma. Időszerűvé vált tehát a névváltoztatás. Mivel errefelé jöttek – utat rövidítve – az istentiszteletre Lipótváros evangélikus hitű polgárai, és nagyjából annyi idő alatt mentek végig a soron, ameddig az ember magában elmond egy Miatyánkot, megszületett az új név. Az 1820-as években már a Miatyánk kezdő szavairól Pater Noster Gasse (Pater Noster köz), amelynek magyar alakját – Miatyánk utca –1873-ban törvényesítette a Fővárosi Közmunkák Tanácsa.
Innen számítva hosszú évtizedeken át megmaradt a Miatyánk utcanév. Az 1950-es évek elején, érzékelve talán, milyen furcsán cseng, hogy a Deák Ferenc utcát a Sztálin, majd Engels térrel (a mai Erzsébet térrel) éppen ez a kis köz köti össze, azt az akkor kézenfekvőnek tűnő megoldást választották, hogy az utcát mint közterületet egyszerűen megszüntették. A rendszerváltás után, az 1990-es években aztán visszakerült a tábla a „helyére”.
S hogy mi a történetük az utca két oldalán álló szállodaépületeknek? Kiderül ITT.
Az utcanévtáblát – reméljük – ma már nem csak az imádság tartja a helyén…
Forrás: Tittel Kinga/pestbuda.hu
Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
