Először is tegyük fel magunknak a kérdést: Mi határozza meg a magyar őstörténet kutatását? Mit kellene és mit lehet tudnunk a magyarság múltjáról? Hogyan válhat e tudás gyakorlati téren is hasznossá és gyümölcsözővé?
Az első kérdésre a következő válasszal szolgálhatok:
A magyar őstörténetet a mindenkori egyéni tudatosság határozza meg leginkább. Vagyis az, hogy mi milyen szellemiséget – korszellemet és uralkodó eszmeáramlatot – követünk, milyen ideológiák hívei/rabjai vagyunk, milyen interpretációkra vagyunk fogékonyak és milyenekre nem, merünk-e gondolkodni és olyan következtetéseket is levonni, melyek eltérnek a szokványos közgondolkodástól vagy (tan)könyvi ismeretektől.
Ezen kívül függ még a tájékozottságunktól, a fejünkben létező dogmák, előítéletek és címkék mennyiségétől és minőségétől, valamint attól, hogy hol húzzuk meg a megismerésünk határait. Ugyanis, ha nem engedjük be a spirituális, az intuitív és szakrális sugallatokat az életünkbe, akkor aligha válik élővé bensőnkben a teljes magyar mivolt. Miként lelkeink titkainak reteszei sem fognak feltárulni, ha csak faljuk a mindenféle információkat, de nem érleljük meg azokat magunkban.
Szólnunk kell még a szándékiságról is. A magyarság múltját, jelenét és jövőjét kutathatjuk azért, hogy valóban felfedezzük, mit is rejt a maga őseredetiségében és potencialitásában. Ezt a hozzáállást én is kultiválom (művelem). Ugyanakkor a magyarsággal foglalkozhatunk pusztán divathóbortból, vagy azért, mert saját ideológiáinkat szeretnénk mindenáron igazolni, bebizonyítani és megindokolni. Ezt nem tartom követendőnek, mivel az egykori valóságot érzékelni és megismerni kellene, nem pedig a fejünkben lévő képhez igazítani.
Alapvetően két tendencia érvényesül a magyar őstörténet-kutatásban: beszélhetünk egy olyan vonalról, amely történelmi forrásokra (többek között krónikákra) hivatkozva követi vissza és magyarázza őstörténetünket – magyar és külföldi kútfőkre hivatkozva. Ugyanakkor ettől elkülönül egy akadémikus, politikai felhangú, dogmatikus, alapvetően deszakralizáló, mégis a tudományosság köntösébe bújtatott, legitimált irányzat is.
Ezt a kettő orientációt könnyű észrevenni.
Létezik azonban egy másik mérce is. Ezt azonban nem lehet egyszerűen kategóriákba önteni, mivel benne keverednek, elegyednek a tudományos és a spirituális információk.
Az esetleges tévutak és minősítések elkerülése végett én azt javallom, hogy mindenki szűrje ki a számára tetsző információkat, s amit csak tud belőlük, igyekezzen azokat a világképébe beépíteni és a mindennapi élete során kipróbálni. Meg vagyok győződve róla, hogy csak gyakorlati szinten alkalmazott tudással lehet megvalósítanunk a sorsfeladatainkat. Szépek is a példák, ha senki sem akarja őket megavalósítani! Ekképpen: aki nem hisz a spirituális és szakrális titkok megismerhetőségében és alkalmazhatóságában, aki még csak a kipróbálásuk lehetőségét is elveti, a létjogosultságukról nem is beszélve, az inkább ne erőltesse őket. Aki mindenben csak a hibát és rosszat látja, aki csak kritizálni szeret konkrét megtapasztalások nélkül, aki képtelen kilépni ideológiai rendszereinek bűvköréből, az a magyar őstörténetet és szakralitást se fogja tudni teljes egészében megismerni.
Ám, aki nyitott, hajlandó esélyt adni önmagának a lelki fejlődésre és szellemi épülésre, annak jó szívvel ajánlom az őstörténet-kutatást – annak minden anyagi és spirituális vonatkozását – és a belőle kibontakozó csodavilágot, mely túl van a szavakon és a megfoghatóságon, s amit csak átélve, átlényegülve tapasztalhat meg a megismerő önmagában!
Gyakorlati téren az őstörténet-kutatás többek között azért is hasznos, mert így mindenki megismerheti önmagát, valamelyest tisztába kerülhet saját hovatartozásával és gyökerekre lelhet a magyarság kollektív tudattalanjában, sőt még azon is túl. Ez a fokozatos önmegismerés és önfelfedezés olyan erővel ruházhatja fel a magyar embert, amivel beteljesítheti életfeladatait.
Nemsokára sorra vesszük azokat a személyeket, munkákat és elméletek, amelyek közelebb vihetnek valódi származásunkhoz, dicső múltunkhoz. A többi már rajtad múlik!
Száraz György
Boldog napot!
The post Miért foglalkozzunk a magyarok eredetével történeti síkon? appeared first on Boldognapot.hu.
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
