Sokan értetlenül állnak Szaúd-Arábia Iránnal szembeni eszeveszetten konfliktuskereső politikája előtt. Többek között közeli szövetségesük, az Egyesült Államok is. Rijád elmúlt napokban lenyomott ámokfutásának okai azonban feltehetően nagyon is racionálisak – bár tisztességesnek aligha nevezhetőek.
A Teheránnal kirobbant diplomáciai ütésváltást közvetlenül kiváltó lépés, Nimr al-Nimr síita vallási vezető kivégzése mögött állhatott egy igen egyszerű, rövid távú megfontolás is. A Reuters mai elemzése rámutat: Rijád kényelmetlen egyensúlyozásra kényszerül saját, a hivatalos állami ideológia, a szélsőséges vahabizmus által átitatott lakossága, és Washington között. Az amerikaiak egy ideje egyre határozottabban igyekeznek rávenni a sivatagi királyságot, hogy hagyjon fel a dzsihádista szervezetek támogatásával, elsősorban Szíriában.
Valamilyen eredményt most már muszáj volt felmutatni, így, hát kivégeztek 43 al-Kaidához köthető terroristát. Csakhogy közben a szunnita többséget száját is be kellett fogni, ezért csaptak hozzá néhány, egyébként teljesen békés síita polgárjogi aktivistát, köztük Nimr al-Nimr–t is.
A szaúdi vezetők nagyon jól tudták, hogy a népszerű hitszónok halála hatalmas felháborodást fog kelteni Iránban, és saját síita alattvalóik körében is. Sőt, nem lehetetlen, hogy kifejezetten erre játszottak. A „felekezeti” ellentétek szításával, a síita ellenségkép démonizásával könnyen el lehet terelni a szunnita lakosság haragját. Amely az elmúlt hónapokban elsősorban a kormányzatra zúdult. A számtalan brutális háborús bűncselekménnyel járó, dollármilliárdokat felemésztő, de így is egyre inkább kudarcba fulladó jemeni beavatkozás eleve nem tett jót a közhangulatnak. Az év végén erre a parázsra öntött egy öles hordónyi olajat a rekordösszegű költségvetési hiány napvilágra kerülése – és még inkább az emiatt készülő kemény megszorítások. A 98 millió dolláros deficit világossá tette, hogy a jelenlegi padlón levő olajárak mellett nem tartható fenn a legendás szaúdi jóléti állam.
A jövő évi büdzsé tervezetében szerepel az eddig potom áron adott víz, villamos energia és a kőolajtermékek állami támogatásának alapos megnyirbálása. Ez pedig jelentős áremelkedéssel fog járni. A benzin várhatóan negyven százalékkal fog többe kerülni. Visszatáncolni pedig aligha lehet, hiszen szakértők szerint „reformok” (ami ott is a megszorítások leánykori neve) nélkül az ország 5 éven belül csődbe mehet.
A gazdasági krízis alááshatja az ország évtizedek óta töretlen politikai stabilitását is. Szeptember végén az uralkodócsalád egyik tagja nyílt levélben fordult a néphez, amelyben korábban elképzelhetetlenül éles hangnemben bírálta az idős Szalmán királyt, és lényegében helyette uralkodó fiát. A főrangú szerző nem vállalta nevét (ennél jobban nem is lehetne jellemezni a politikai szabadságjogok helyzetét), ám az írás így is villámgyorsan bejárta a szaúdi virtuális teret, és komoly tömegek sorakoztak fel a benne megfogalmazott elkeseredetten kritikus vélemény mögé.
Ebben a helyzetben bizony igen jól jön egy könnyen beazonosítható, jól felmutatható és közösen utálható ellenségkép, amely ideig-óráig egységesíti a közvéleményt és eltereli a figyelmet a belső bajokról. Ha a recept ismerős Önnek Szaúd-Arábiánál jóval közelebbről is, az aligha lehet véletlen…
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
