A köztársasági elnökkel a 24.hu Nagy Gergely Miklós nevű Paul Lendvai-díjas újságírója készített interjút, alább olvasható a vonatkozó részlet.
– Forduljunk rá egy sokakat izgató témára. Miért adott kegyelmet Budaházy Györgyéknek?
– Az egyik legnehezebb döntés volt, amit eddig meg kellett hoznom. Általában a kegyelmi jogkör a legnehezebb jogköre az államfőnek. Nincs olyan kegyelmi döntés, ami ne lenne megosztó, ez a dolog természete.
– Terrorizmusért elítélt embereket ritkán részesítenek kegyelemben.
Általában ritkán részesítenek embereket kegyelemben. Minden kegyelmi ügy, ami az asztalomra kerül, komoly döntést igényel. Ez viszonylag magányos döntés, és vállalni kell a felelősséget, mérlegelni kell a különböző szempontokat. Itt arról van szó, hogy a büntetés végrehajtását felfüggesztettük, ráadásul a jogszabályok adta leghosszabb időtávra.
Budaházy György nem hős.
– Ártatlan?
– Nem ártatlan. És nem is hős.
– Terrorista?
– Egy bűncselekményért elítélt személy. Ahogy mindenki, aki végrehajtási kegyelemért folyamodik.
– Fontos, hogy terrorizmusért ítélték el?
– Ennek az ügynek minden körülménye fontos. Borzasztó bonyolult ügy, több száz oldalnyi anyagot olvastam el, mielőtt meghoztam a döntést. Egy olyan minősített, kegyelmi pillanatban született meg a döntés, amikor a Szentatya magyarországi apostoli látogatása zajlott. Több kegyelmi kérvényről is döntést hoztam. Ebben megint csak nem kivételes módon jártam el, ez egy létező gyakorlat.
– De miért adott kegyelmet éppen Budaházy Györgyéknek? Miért nem másoknak, mondjuk fatolvajoknak?
– Az, hogy valaki államfői kegyelmet kapott, nem jelenti azt, hogy más nem kapott ilyet. Nem egyedi döntésről van szó. A Hunnia-per nagy közérdeklődést kiváltó ügy, amelyben kevés információ alapján is határozott véleménnyel rendelkeznek emberek, de ezt egyébként én természetesnek tartom. A megismételt elsőfokú ítélet 13 év után született meg, ez pedig indokolhatatlanul hosszú idő, amely alapvetően arról szólt, hogy Budaházyék ki-be járkáltak a börtönből. Már ezalatt az időszak alatt is bűnhődtek. És helyesen bűnhődtek, hiszen bűncselekményt követtek el. A döntésem után is megmaradt a büntetett előéletük, megmaradt a közügyektől való eltiltásuk, mert bár ezek eltörlését is kérték, ezt elutasítottam. Ismétlem, az ítéletük felfüggesztésükről van szó, azaz Damoklész kardja ott lebeg felettük, ha bármilyen bűncselekményt elkövetnek, akkor feléled az a büntetés is, melyet jogerősen kiszabott rájuk a bíróság.
– Mi volt a fő ok, amiért kegyelemben részesítette őket?
– Mert ezt éreztem helyes döntésnek.
– De miért?
– Az államfői kegyelemnek az a természete, hogy nem magyarázattal vagy indoklással születik. Ez egy ilyen műfaj. És nem is lehet erre egy mondatban, egy ilyen interjú szűkre szabott keretei közt olyan választ adni, mely kielégítené bárki kíváncsiságát, érdeklődését. Higgye el, ez egy nehéz döntés volt. Meggyőződésem ugyanakkor, hogy az volt a helyes döntés, hogy felfüggesztem a büntetésük végrehajtását.
– Ferenc pápának elmondta, hogy az ő látogatására hivatkozva ad kegyelmet terrorizmusért elítélt személyeknek?
– Természetesen a Vatikán tájékozódott arról, hogy ez a döntés megszületett.
– Semmiféle ellentmondást nem érez abban, hogy a pápalátogatással kötötte össze a terrorizmus miatt elítélt emberek kegyelmét?
– Nem érzek ellentmondást.
– Ezek az emberek a jogerős bírósági döntés szerint is Molotov-koktélt dobáltak politikusok házára, rálőttek ingatlanokra, volt, akit elég rendesen megvertek. Ha ez a csoport nem baloldaliakat, hanem jobboldaliakat akar likvidálni, akkor is kegyelmet adott volna nekik?
– Itt már nagyon óvatosnak kell lenni, nem is szeretnék ennek az ügynek a részleteibe belemenni. Ugyanis még én sem rendelkezem az információk teljességével, de ön sem, ahogy az olvasók sem. Ezért lennék óvatos abban, hogy ki, mikor, milyen szándékkal, mit tett. Ha már említi azt, hogy megvertek valakit, akkor itt például helyesbítek: azok, akik most végrehajtási kegyelmet kaptak, nem vettek részt olyan cselekményben, amelyben akár egyetlen személy is megsérült volna. De próbálok a kérdésének a lényegére koncentrálni: arra, hogy a döntésben szerepet játszik-e bármilyen politikai meggyőződés vagy pártpreferencia. Nem játszik szerepet. És még egyszer mondom, elítélem azt, ami történt. Nem tartom hősnek Budaházy Györgyöt és a társait sem. Nem erről van szó. Ez egy kegyelmi döntés. Nem arról van szó, hogy ártatlannak minősítjük őket.
– A kegyelem megadása után kételkedik a bűnösségében?
– Én a bíróság döntését tiszteletbe tartva hoztam meg ezt a döntést.
– Ami nem politikai döntés volt.
– Nem.
– A hátterében nincs politikai alku?
– Szó sincs politikai alkuról.
– És a döntés száz százalékban az öné volt.
– Száz százalékban.
– Vállalja a felelősséget, hogy ha Budaházy a felfüggesztés alatt bármilyen erőszakos bűncselekményt követ el?
– Éppen ezért döntöttem végrehajtási kegyelem mellett, hiába folyamodott eljárási kegyelemért, amely arról szólt volna, hogy magát az eljárást szüntessük meg. Ebben az esetben nem mondta volna ki a bíróság a bűnösségét, és nem éledt volna fel a kiszabott büntetés akkor sem, ha később bármilyen bűncselekmény történik. Ezt a helyzetet tudatosan elkerültem.
– Szerepet játszott a kegyelemben az érdekében kifejtett széles körű lobbitevékenység? Jöttek önhöz lobbizni Budaházyért?
– Alig van olyan kegyelmi ügy, amelyben valaki ne próbálna meg közben járni a kegyelmi kérvény benyújtója érdekében. Ez nem rendkívüli. Én egyébként személyesen nem beszéltem olyanokkal, akik ezzel a szándékkal kerestek volna meg. A döntésemben semmilyen befolyás nem ért.
– Andrásfalvy Bertalan, az ön egyik tanácsadója is aláírta ezt a petíciót. Az ő részéről sem érkezett ilyen kérés?
– Soha nem beszéltem vele erről az ügyről.
– Hány esetben adott kegyelmet a Hunnia-ügyön kívül a pápalátogatáskor?
– Összesen 22 kegyelmi határozat született ebben az időpontban.
– Jó a lelkiismerete Budaházy-ügyben?
– Igen.
Csintalant és Ungár Petikét nem győzte meg:
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
