Mi történik, ha egy képviselő nem tesz esküt?

2014-ben sem a Demokratikus Koalíció, sem az azóta már atomjaira hullott Együtt–PM tagjai sem tettek szabályos esküt az Országgyűlés alakuló ülésén. Az Alkotmánybíróság gyakorlata úgy is értelmezhető, hogy érvénytelenség miatt ezek a renitens képviselők nem vehettek volna részt a parlament munkájában.

A középkori Magyarországon az egyházi élet tisztaságának helyreállítására irányuló clunyi mozgalom, az ebből eredő küzdelem a pápaság és a császárság között nálunk is éreztette hatását, amelynek alapján a püspöki és apáti székek betöltése királyi privilégiumok alapján ment végbe, illetve a bevezetés után az új egyházfő hűséget esküdött a királynak, s csak ezután következett a felszentelése, illetve a megáldása a székesegyházban. A nemesi vármegye élén álló főispán (supremus comes) is csak úgy nyerhette el hivatalát, ha a főispáni hitellevélre esküt tett. Sőt a szintén archaikus gyökerekkel rendelkező romani kris a cigányper végén született döntésnél miután a felek kezet ráztak, esküt (soláx) tettek, hogy a döntést elfogadják, hogy az ítélet végleges és megfellebbezhetetlen legyen.

Megjelenik az eskü intézménye az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról szóló 1848. évi V. törvénycikkben is, tartalma szerint az eskötevő: „az  ország törvénye szerint, kiküldésemhez képest teljesiteni tisztemhez tartozandik, híven, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen teljesitendem. Isten engem úgy segéljen.”

Megjelenik az eskü intézménye az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról szóló 1848. évi V. törvénycikkben is, tartalma szerint az eskötevő: „az  ország törvénye szerint, kiküldésemhez képest teljesiteni tisztemhez tartozandik, híven, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen teljesitendem. Isten engem úgy segéljen.”

Az eskütétel fejlett jogállamokban nemcsak a hivatali idő megkezdésének nullpontja, hanem kifejezése annak a szándéknak, hogy az adott közjogi tisztséget betöltő személy hivatásához méltó módon, a jogszabályoknak alávetve kívánja végezni feladatát.

Angela Merkel német kancellár Wolfgang Schäuble, a parlament elnöke előtt leteszi a hivatali esküt  (MTI/EPA/Felipe Trueba)

Németországban a kancellár megfogadja esküje alapján, hogy teljes erejéből a német nemzetnek fogja szentelni munkáját, a lengyel miniszterelnök pedig az állampolgárok javáért való küzdelmet kívánja elsődleges kötelezettségének tekinteni.

Megjelenik ugyanakkor a szankció kategóriája is egyes fogadalmakban, a tajvani elnök például tudomásul veszi az állami büntetést esküszegés esetén, mint ahogy Ghánában is az elnöki eskü részét képezi megszegés esetén a büntetőjogi következmény.

Hírdetés

Hasonló jogkövetkezmények ritkán fordulnak elő az Európai Unióban. A kevés példák egyike, amikor Szlovákiában 2009-ben fegyelmi eljárást kezdeményezett az Újszó beszámolója alapján az MKP politikusai ellen a Szlovák Nemzeti Párt a parlament mandátumvizsgáló és mentelmi bizottságánál. Ján Slota és párttársai azt szerették volna, hogy a bizottság ajánlja a plénumnak, hogy a képviselői eskü „súlyos megszegése” miatt a mandátumukról való lemondás következzen az érintett képviselők tekintetében.

Hasonló jogkövetkezmények ritkán fordulnak elő az Európai Unióban. A kevés példák egyike, amikor Szlovákiában 2009-ben fegyelmi eljárást kezdeményezett az Újszó beszámolója alapján az MKP politikusai ellen a Szlovák Nemzeti Párt a parlament mandátumvizsgáló és mentelmi bizottságánál. Ján Slota és párttársai azt szerették volna, hogy a bizottság ajánlja a plénumnak, hogy a képviselői eskü „súlyos megszegése” miatt a mandátumukról való lemondás következzen az érintett képviselők tekintetében.

Magyarországon a képviselői eskü egy törvényi feltétel, amelynek hiányában érvényesen nem jöhet létre a képviselői státusz. Az esküben az állam és az alkotmányos rend iránti hűség, az alkotmányos jogszabályok megtartásának igénye tükröződik – mondta ki korábban az Alkotmánybíróság. A testület korábban azt is megállapította, hogy esküokmány nem tartalmazhat lelkiismereti meggyőződésre utaló adatot.

Az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján az eskütétel főszabály szerint szóbeli (annak, aki erre verbális értelemben képes), az írásbeliség megerősítő jellegű csupán. Az esküt szóban kell elmondani és írásban megerősíteni. Az esküokmány  tárolásának célja a képviselői hivatalt keletkeztető jogi tény igazolása. Az „esküszöm” szó nem helyettesíthető „fogadom” kifejezéssel, a kogens szabály alól nem adható mentesítés, és a hibátlan eskü letétele nélkül senki nem szerzi meg a közjogi hivatalt. Eskütétel hiányában pedig a közjogi státusz a törvény erejénél fogva megszűnik.

A képviselő az eskü letételéig és az esküokmány aláírásáig – az alakuló ülés megtartásával szükségszerűen együtt járó feladatok elvégzésének kivételével – nem vehet részt az Országgyűlés munkájában, viszont az eskütételétől a megbízatásának megszűnéséig havonta tiszteletdíjra jogosult.

Oláh Lajos, Molnár Csaba, Gyurcsány Ferenc és Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció képviselői kiegészítik a képviselői eskü szövegét az Országgyűlés alakuló ülésén a Parlamentben (MTI-fotó: Beliczay László)

2014-ben néhány renegát képviselő megmutatta, hogy még az eskü szövegét is meg merik hamisítani. Nagy szerencséjük, hogy nem az orvosi hivatást választották, ott ugyanis nincs helye különcködésnek, a hippokratészi eskü szövege pedig – még ha szimbolikusan is – rendkívül határozottan súlyt le annak megszegőire: „Ha ezt az eskümet megtartom és nem szegem meg: örvendhessek életem fogytáig tudományomnak, s az életnek, de ha esküszegő leszek, történjék ennek ellenkezője.”

Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »