Trump, vagy Biden? Vörös hullám, vagy kék fal? Trump 2016-os sikerének megismétlődése vagy államcsíny? A 2000-es floridai példa ismétlődik-e meg, vagy a 2016-os osztrák?
Az amerikai választási krimi leginkább a 2000-es floridai események megismétlődését vetíti előre. Akkor is szoros volt a verseny. Floridában a demokrata Al Gore elismerte vereségét W. Bush republikánus jelölttel szemben. Ezért van most “két győztes”, vagy pontosabban nulla vesztes.
Akkor az első számolás után alulmaradt republikánusok elérték a szavazatok újraszámolását, amit öt hetes huzavona után a Legfelsőbb Bíróság ítélete alapján akkor hagytak abba, amikor éppen W. Bush vezetett. W. Bush bíróságon szerzett elnökségének gyenge legitimitása a 9/11 merénylet után erősödött meg.
Az elmúlt pár napban a média gyorstalpalót tartott az amerikai választási rendszerből, így ma már mindenki tudja, hogy 270 elektori szavazat kell az elnökséghez. A balra húzó népes tengerparti államok kényelmes alapot adnak a demokrata jelöltnek, míg az ország közepén levő nagy területű, ám alig lakott államok inkább jobbra húznak. Donald Trumpnak az újrázáshoz meg kell szereznie a hol ide, hol oda billegő államokat. 2016-ban ez sikerült neki, és most is. Majdnem.
A szellemszavazók varázsszavazatai döntenek?
Az amerikai választási rendszer egyik sajátossága, hogy a levél- és előzetes szavazáson a demokraták aktívabbak, míg a választás napján inkább a republikánusok. Így tett szert előnyre a választás kimenetele szempontjából legfontosabb államokban a választás napján Trump elnök. A hazai gyakorlattal ellentétben, Amerikában előbb a (jobbra húzó) vidéki szavazatokat dolgozzák fel, és csak utána a (balra húzó, jellemzően levélben leadott) nagyvárosiakat.
A vita most pont a levélben és a választás napja előtt személyesen leadott nagyvárosi szavazatok körül zajlik. Wisconsinban és Michiganban Trump előnyét a levélszavazatok fordították meg, holott az eddigi tapasztaltok alapján azok 2:1 arányban oszlanak meg. Ilyen arány mellett Trump megnyerte volna ezeket az államokat. Ebben a két államban viszont a varázsszavazatoklevélszavazatok szinte mind Bident erősítették, ami — finoman szólva — szembemegy az eddigi tapasztalatokkal.
Mivel Amerikában a szavazók nagy része a két párt regisztrált szavazója, már előre lehet látni, hogy melyik párt hány regisztrált, más szóval elkötelezett szavazója voksolt előre. Pennsylvaniában látszott egyedül a 2:1 arány a demokraták javára, míg a többi államban a kiélezett verseny miatt a két jelölt támogatottsága között csak 4-6% különbség látszott az előzetes voksolásnál. Ha az egyik párt mellett sem elkötelezett, ú.n. “független” szavazók voksait 50:50; 45:55 van 60:40 arányban osztjuk szét a két jelölt között, akkor sem jön ki a matek. Michiganben a levélszavazatok 99 százaléka Bident erősítette, ami a fenti képlet alapján több, mint kérdéses.
Akkor csalás történt? — kérdezzük jogosan. A demokrata vezetésű államokból számos gyanús kép és adat került elő, amik az enyhén szólva is fura választási gyakorlat mellett valóban felvetik a csalás lehetőségét. Mik ezek?
Civil szervezetek már korán jelezték, hogy közel kétmillió “szellemszavazó” jelentkezett a voksolásra a választás kimenetele szempontjából fontos államokban, vagyis a helyi hatóságok több szavazót regisztráltak, mint ahányan hivatalosan ott élnek. Egymás után töltik fel a kukában landolt, vagy az út szélén hagyott levélkupacokról a képeket.
Mi várható ezek után? Alapjában két megoldás körvonalazódik: A már említett floridai eset, vagyis a bíróságoknak kell a már leadott voksok újraszámlálását elrendelni, vagy a végső eredményt kimondaniuk. Egy másik megoldás lehet a választás megismétlése a vitatott államokban vagy megyékben. Erre — európai — példa a 2016-os osztrák elnökválasztás megismételtmásodik fordulója, ahol a számtalan visszaélés miatt az alkotmánybíróság rendelte el az újrázást.
A választási krimi tehát folytatódik, most a bizonyítékok gyűjtése és a bírósági beadványok fogalmazása zajlik. Az eredményre még várni kell.
Kiszelly Zoltán
politológus
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
