Magyarország zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben – ezt ismételgeti most a kormány a szóba jöhető fórumokon. Elsősorban Szijjártó Péter külügyminiszter és Orbán Viktor miniszterelnök jeleskedik ebben. Muszáj így tenniük. A korszerű politikában ugyanis fontos az egyensúly, majdnem annyira, mint a kommunikáció. Márpedig van mit kiegyensúlyozni. Nem vitás: Horthy Miklós kormányzó államférfiúi érdemeinek kormányfői méltatása is dobott egy nagyobbfajta követ az amúgy sem nyugodt tóba. Érdekes, hogy ilyen esetekben mindig sokan vélik gumicsontnak a verbális felhorgadások szavazatlopó-mobilizáló-identitásformáló huszárvágásait. Holott az alapvető cél soha nem az el-, mindig inkább az összeterelés.
Éppúgy, mint a permanensen forradalmi kormánykampány friss fejezete esetében. Vasárnap délután minimum húsz darab Soros György vigyorgott rám az óriásplakátokról, mialatt elautóztam Óbudáról a Népligetig. Mit mondjak: nem egy fess férfi. Csúf vénember. Elsőre látszik, milyen sunyi. Ordít róla, hogy rosszat akar nekünk. Ki akarja nevetni a hazámat. El akarja tiporni. Tele akarja telepíteni arabokkal és négerekkel. De nem fog sikerülni neki. Mert Magyarország igenis büszke és erős európai ország.
Stop Soros!
A lényeg: nagy erőkkel van nevén nevezve a gonosz. Megtaláltatott és megmutattatott az ember, aki nem egyszerűen idegen érdekeket szolgál, hanem ő maga az idegen érdekek megtestesülése. Brüsszel egy város – ez a fickó viszont egy fickó, és a kultúránkra, a homogenitásunkra, az életünkre tör. Maffiahálózatként működtetett, külföldről finanszírozott, civilnek hazudott szervezetei közreműködésével.
Török Gábor politológus talált egy idézetet a világirodalomból. Így hangzik:
„Goldstein látványa, sőt már a puszta rágondolás is automatikusan félelmet és nyugtalanságot idézett elő. Ő állandóbb tárgya volt a gyűlöletnek, mint Eurázsia vagy Keletázsia, mert amíg Óceánia háborúban állt e hatalmak egyikével, rendszerint békében élt a másikkal. A különös csak az volt, hogy bár Goldsteint mindenki gyűlölte és megvetette, s bár elméleteit mindennap s napjában ezerszer is megcáfolták, szétzúzták, nevetségessé tették dobogókon, a teleképen, újságokban és könyvekben, s kimutatták róluk, hogy szánalmas zagyvaságok – aminthogy azok is voltak –, mindennek ellenére úgy tetszett, befolyása nem csökken. Mindig akadtak éretlen alakok, akik szinte várták, hogy elszédítse őket. Nem múlt el egyetlen nap sem, hogy a Gondolatrendőrség ne leplezett volna le az ő irányításával működő kémeket és szabotőröket. Ő volt a parancsnoka annak a hatalmas árnyékhadseregnek, az összeesküvők földalatti hálózatának, amely az állam megdöntésére tört.”
Hibátlan.
Hogy mókásan vagy ijesztően az, eldönthetik belátásuk szerint.
Felmerült itt egymás közt, hogy Arthur J. Finkelstein mit tudhat vajon Goldsteinről. Hogy a Fidesz első számú stratégájaként olvasta-e az utóbbi időben az 1984-et. Vagy ha neki nincs ideje ilyesmire, akkor például Habony Árpádnak van-e két repkedés között.
S ha mondjuk igen, akkor azért vagy annak ellenére építik-e ekkorára Soros Györgyöt.
A gonosz milliárdos egyébként természetesen nem zsidó – mármint a kommunikációban. Ahogyan Goldstein sem az.
Az a rossz, aki rosszra gondol. És például azt feltételezi, hogy a fent említett stratégák szerint ennyit megérhet megszerezni azoknak a választóknak a támogatását is, akik mégis hajlamosak utálni azokat, akikről úgyis tudják, kifélék-mifélék.
De ne bonyolítsuk egyelőre. Nincs antiszemitizmus a kormánypárt környékén. Hiszen zéró tolerancia van. A kérdés csak az: ha tömegigény mutatkozna rá, kipróbálnák-e, hogy nemcsak úgy óvatosan játszadozni vele, hanem masszívan használni milyen. A keretek fokozatos feszegetése és a tábor további összeterelése jegyében mintegy.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
