Megtörte a német vezetést a migrációs krízis, összeomlottak a hét végén a német koalíciós tárgyalások. A négy párt az éghajlatváltozás és az adózás kérdésében sem talált közös tárgyalóalapot, de a megbeszélések alatt a legnagyobb problémát a migrációs kérdések okozták, pontosabban az országba beengedett bevándorlók családegyesítési kérelmeinek korlátozása.
„A négy tárgyalópartnernek nincs közös elképzelése az ország modernizálására vagy a bizalom megszerzésére” – jelentette ki a liberális Christian Lindner, aki vasárnapi kivonulásával rámutatott, hogy a négyhetes intenzív tárgyalássorozat alatt nem találtak választ a két éve kezdődő migrációs válság óta megosztott ország bevándorlásügyi problémáira.
Miután a német liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) kivonult a koalíciós tárgyalásokról, kudarcba fulladtak hétfőre virradóra Berlinben az egyeztetések a pártok színei alapján csak Jamaica-koalíciónak nevezett együttműködésről a konzervatív uniópártokkal (CDU/CSU) és a Zöldekkel. A dpa német hírügynökség a parlamenti matematika alapján három forgatókönyvet tart elképzelhetőnek a patthelyzet feloldására: a jelenlegi nagykoalíció fenntartását, amire az SPD ellenzékbe vonulása után nem adnak túl sok esélyt, a kisebbségi kormányzást, ami meglepő döntés lenne Angela Merkel biztonságos lavírozásait figyelembe véve, vagy a harmadik, leginkább elképzelhető lehetőséget helyezték kilátásba, ami szerint Németországnak új választásokra kell felkészülnie.
Két év után sincs meg a közös hullámhossz
A migránsok és menekültek kérdése a 2015-ös tömeges bevándorlás után politikai széthúzást eredményezett Németországban. Több mint 1,2 menedékkérő érkezett gyalogosan, vonatokon, majd buszokon egy jobb élet után kutatva, de elszállásolásuk, szociális támogatásuk és integrálásuk még két évvel később is óriási problémák okoz a kormánynak és a társadalomnak egyaránt. A németek bizalma fokozatosan rendült meg a wilkommenskulturt hirdető Angela Merkelben, akire immáron nem a stabilitás és hatalom jelképeként tekintenek, helyette egy sarokba szorított, hadakozó politikust látnak, aki rengeteg szavazót vesztett a szeptemberi választásokon a konzervatívoktól.
A hétvégi, kudarcba fulladt koalíciós tárgyalások előtt a német kancellár vezette CDU és bajor szövetségesük, a CSU évi 200 ezer bevándorló befogadásánál húzták meg a határt. A tárgyalások végén a migránsok jogaiért és a mulitkulturális jövőért küzdő Zöld Párt végül beadta a derekát és elfogadta a javaslatot, de cserébe azt követelték, hogy jövőbeli szövetségeseik engedélyezzék a bevándorlók családegyesítési programját. Ezt azonban a CSU és a liberális FDP is elképzelhetetlennek tartja.
Miről szól a családegyesítési program?
A német kormány először 2016 tavaszában korlátozta a családegyesítése programot, miután egyértelművé vált, hogy enélkül drámai mértékben növekedne a bevándorlás mértéke. Berlin ezt követően 2018 márciusáig felfüggesztette a programot, és egy év átmeneti védelmet ajánlottak fel azoknak, akik háborús körülmények miatt menekültek el hazájukból. A kérelmeket egy év után felülbírálják, de ebben komoly szerepet játszik majd szülőföldjük jövőbeli biztonsági besorolása is.
Németországban eddig minden olyan menedékjoggal vagy menekültstátusszal felruházott bevándorlónak joga volt ahhoz, hogy családtagjait Németországba hozza. Magával a lehetőséggel csak a szűkebb családi kör élhet, a házastárs és a gyermekek. Abban az esetben, ha egy bevándorló fiatalkorú (vagy annak vallja magát), szüleit és testvéreit is magához kéretheti. Csak akkor lehet családegyesítési kérelmet benyújtani, ha valaki már kézhez kapta a menedékjogról szóló dokumentumokat. Nem szükséges bebizonyítani, hogy a kérelmező képes ellátni magát vagy az érkező családtagokat, és az sem probléma, ha nem rendelkezik megfelelő szálláshellyel.
A családtagoknak hazájukban kell megjelenniük a német nagykövetségen, a Németországban beadott kérelem időpontját követő három hónapig van erre lehetőségük. A háború sújtotta országok hivatalai azonban nem tudják minden esetben betartani a megadott időkorlátot. Ekkor a hatóságok döntenek arról, hogy a családegyesítéshez való jog érvényét vesztette-e.
Milyen korlátozások léptek érvénybe?
A családegyesítésre vonatkozó kétéves felfüggesztésről 2016 tavaszában döntött a német kormány. Akik tavaly március után kapták kézhez a menedékstátuszukat bizonyító dokumentumot, csak 2018 márciusában adhatnak be leghamarabb családegyesítési kérelmet. Ez főként azokat a bevándorlókat érinti, akik nem tudták dokumentumokkal bebizonyítani, hogy üldöztetés miatt hagyták el hazájukat.
A Zöld Párt ragaszkodik a program folytatásához. A vezetőség szerint a bevándorlókat eleve hátrányos helyzetbe hozták azzal, hogy csak átmeneti oltalmat ajánlottak fel a számukra. A családegyesítés megtagadása ezt követően nem csupán elfogadhatatlan, hanem embertelen döntés lenne – közölte a párt a Bild vasárnapi kiadásának. A párt továbbá elutasítja Algéria, Marokkó és Tunézia biztonságos besorolását, ezt a döntést is diszkriminatív lépésnek tartják.
Mit kíván a testvérpárt?
A családegyesítés kérdése komoly problémákat okozott a hétvégi koalíciós tárgyalásokon, hiszen a kormányzó szövetségesek döntenek a program jövőjéről is, ami drámai növekedést okozhat a Németországban élő bevándorlók számát illetően.
A bajor CSU-t vezető Horst Seehofer ragaszkodik az évi 200 ezres bevándorlási limithez, és a tárgyalások alatt világossá tette, hogy pártja az automatikus családegyesítési kérelmek megszüntetését tartja az egyedüli elfogadható döntésnek. Bajorország a migrációs válság egyik frontvonalává változott a balkáni útvonal kialakulása után, így a párt vezetősége egyhamar nem fogja elfelejteni az emberáradat okozta nehézségeket. Seehofer azzal vádolta meg a Zöldek Pártját, hogy a családegyesítési programhoz való ragaszkodásukkal szándékosan késleltetik a koalíciós tárgyalások előremenetelét.
A CDU-ban Angela Merkel helyett inkább párttagjai nyilatkoztak a program jövőjét illetően, akik Seehoferhez hasonló álláspontot képviselnek. Mike Mohring, a párt thüringiai vezetője is aggodalmának adott hangot a tömeges bevándorlás munkaerőpiacra mért negatív következményeivel kapcsolatban.
Armin Schuster, a párt egyik parlamenti képviselője azt javasolta, hogy a német kormány minden évben új limitet vezethessen be a bevándorlási és gazdasági adatok tükrében: „Ha azt látjuk, hogy egyre több bevándorló érkezik az országba, akkor annak a családegyesítés látja majd a kárát. Ha az ellenkezője történne, akkor a családegyesítési kérelmekből lehet többet engedélyezni” – közölte.
Az SRW közszolgálati műsorszolgáltató felemlegette, hogy Merkel és a CSU a bevándorlás-ellenes AfD lendületének megtörése céljából hoz egyre szigorúbb migrációs döntéseket, hiszen a párt 13 százalékos eredménnyel idén először került be a parlamentbe, és Merkelék egy lehetséges új német választások alatt minden bizonnyal az hazafias voksokat próbálják majd megkaparintani – sugallták.
hirado.hu
The post Mi lesz veled, Angela? appeared first on PolgárPortál.
Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »
