Az Oroszország és Ukrajna között egyre fokozódó feszültség jogos aggodalmakat keltett a döntéshozókban az európai gázellátás kérdéseit illetően. Ha végül beigazolódna Joe Biden amerikai elnök állítása, miszerint az oroszok a jövő hónapban megtámadják Ukrajnát, akkor a jelenleg normálistól jelentősen elmaradó orosz gázszállítások tovább csökkennének Európába, akár meg is állhatnak. Bár ez utóbbi forgatókönyvnek inkább csak matematikai esélye van, nyilván nem véletlenül keresett az Egyesült Államok oroszokat helyettesítő beszállítókat Európának.
“Az európai földgázkészletek szintje jóval a megszokott alatt van, ezért kulcsfontosságú kérdés, hogy Európa elegendő földgázkészlettel rendelkezik-e a túléléshez”
idéze a CNBC Rob Thummelt, energiabefektetési elemzőt.
“Tekintettel arra, hogy sok van még hátra a télből, úgy gondolom, hogy vannak forgatókönyvek, amelyek a készletek nagyon alacsony szintjével számolnak. Európának energetikai szempontból szüksége van Oroszországra, és ez az energiafüggőség annyira mély, hogy mindkét fél részéről nagyon nehéz lenne az ellátást megszakítani”
mondta.
Oroszországot több hónapja azzal vádolják, hogy az Északi Áramlat 2 gázvezeték üzembehelyezését akadályozó brüsszeli bürokrácia megtörése céljából csak a hosszútávú szerződésekbe foglalt mennyiségeket küldi Európába, új szabad kapacitásokat nem kötött le. Így az év ezen szakában megszokottól jóval alacsonyabb európai készletek feltöltésére nincs elegendő gáz, ami elképesztő magasságokba emelte az energiahordozó árát. A rengeteg kritika ellenére az oroszok technikailag teljesítik kötelezettségeiket, de a piac a történések miatt mégis nagyon ideges, és ezt a bizonytalanságot is beárazza.
“Drága mulatság”
Az ár emelkedésével párhuzamosan azonban Európába csak januárban 100 cseppfolyósított földgázt tartalmazó szállítmány érkezett. Ez némileg enyhítette a drágulást, de még így több mint háromszor az évközi drágulás mértéke az irányadó holland piacon. Az árakat persze pillanatok alatt átírhatja az orosz-ukrán konfliktus még súlyosabb kiéleződése.
Az európai gázigény nagyjából 40 százalékát biztosítja Oroszország. Az Északi Áramlat 2 gázvezeték üzembe helyezésével a függőség elemzések szerint 60 százalékosra nőne.
Ha egy konfliktus miatt megszakadna az orosz gázellátás, az súlyos közegészségügyi és gazdasági következményekkel járna Európára nézve, részben azért, mert még csak a tél közepén járunk, részben azért, mert koronavírusjárvány van.
A legrosszabb forgatókönyv
Az Eurasia Group politikai kockázati elemző-tanácsadói szerint a legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha Oroszország hirtelen minden irányból elzárná a gázcsapokat. Ez azonban egyúttal a legkevésbé valószínű felvetés, mivel ez hatalmas anyagi veszteséget jelente Oroszország számára, valószínűleg nem csak rövid távon idegenítené el magától európai ügyfeleit. Az európaiak ugyanis egy ilyen lépés után biztosan alternatív beszállítók után néznének, és kevésbé akarnának Oroszországra támaszkodni.
A mosatni helyzetben például a cseppfolyósított gázra, elsősorban amerikai LNG szállítmányokra támaszkodtak, aminyilvánvalóan nagyban segített a nyugat- és dél-európai országokon, azonban középtávon mindenképp nehézségeket jelentene a tengerrel nem vagy csak korlátozottan rendelkező Közép-Kelet-Európai országoknak.
Az orosz gázellátás teljes megszűnése esetén ráadásul nem lenne elégséges a reális keretek között elképzelhető LNG hajószállítmányok összessége sem. Azt minimum a norvég, azerbajdzsáni és algériai szállítások maximalizálásával kellene kiegészíteni
Nem reális, de csak egyelőre
Bár ez egy elég pesszimista forgatókönyv, az elemzők szerint ha tovább eszkalálódik a helyzet, akkor az Ukrajna felől érkező gázvezetékben leállhat a szállítás.
A Eurasia Group elemzői vonatkozó jelentésükben ezt a következőképp írják körül:
“Ez jelentős gazdasági károkat okozta, esetleg lokális fűtés-kieséssel és áramhiánnyal kellene számolni, különösen Dél-Kelet-Európában. Az ottani országoknak egyébként már találkoztak ezzel a problémával, amikor 2008-2009-ben az oroszok leálljtották az Ukrajnán keresztül haladó gázexportot.
(…) Ha ez megint megtörténne, Moszkva valószínűleg igyekezne megóvni a következményektől legnagyobb európai ügyfeleit, elsősorban Németországot és Olaszországot”
írták, hozzátéve, hogy a konfliktus miatt esetleg bevezetett európai és amerikai szankciók nyilván elkerülnék a többi orosz gázt Európába szállító gázfolyosót.
Mi van, ha szállítana, de nem tud?
A kevésbé drasztikus, de egyúttal valamivel nagyobb valószínűséggel bíró forgatókönyv szerint konfliktus esetén az oroszok lehet, hogy hajlandóak lennének gázt exportálni Európába Ukrajnán keresztül, ám nem fogják tudni ezt teljesíteni.
Ebben az esetben más útvonalakra kellene átterelni a mennyiségeket. Elemzők szerint a Lengyelországon keresztül haladó Jamal vezeték képes lenne a megnövelt tranzitra nyugati irányba.
Körkép.sk, cnbc.com
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
