A magyar alapiskolákkal foglalkozó sorozatunkban igyekszünk megszólaltatni olyan települések vezetőit, ahol ma is van anyanyelvű oktatás. Balódi Lászlót és Őry Pétert kérdeztük arról, milyen terveik vannak az alapiskolai hálózat előrevetített átalakítására. Hodosban és Csallóközcsütörtökben a kötelező iskolai reform miatt idén már 1-5. osztályos rendszerben működnek. Az elv azonban, hogy minden magyar iskolát meg kell tartani, Őry Péter szerint ma már tarthatatlan.
A teljes hazai iskolahálózat átrendezését, észszerűsítését tűzte ki célul az oktatási minisztérium. Először a középiskolák voltak soron, most pedig az alacsonyabb létszámú alapiskolákat üzemeltető önkormányzatok állnak döntés előtt: összevonások, kihelyezett tagozatok, klaszterek vagy az utaztatás között kell majd dönteniük, többeket bezárás fenyegethet.
Hodosban növekedést prognosztizálnak
A település alapiskolájában az alapítástól egészen az idei tanévig 1-4. évfolyam működött, szeptembertől azonban már 1-5. osztályig járnak ide a gyerekek. Nemcsak az évfolyamok száma bővül, hanem fizikailag is megnövekszik az iskola. Összevonást vagy partnerségi megállapodást nem terveznek, sőt, tekintettel a lakosok létszámának növekedésére és az oktatási minisztérium törvénymódosítására, hezitálás nélkül vágtak bele az évfolyambővítésbe.
Az épület fejlesztésének tervdokumentációi augusztusban készültek, majd a közbeszerzési folyamat után indul meg a kivitelezés. Ugyan a rendelkezésre álló alapterület lehetne nagyobb is – az iskola mellett ugyanis szűkös a szabad terület –, a község vezetése így is igyekszik a lehető legtöbbet kihozni belőle.
„Az iskola bővítést óvatosan, lépésről lépésre, megfontoltan kell realizálnunk, hiszen a Dunaszerdahelyi járásban már volt példa arra, hogy több nagyobb iskola megszűnt. Ez egy összetett probléma, okozza a demográfia és a szülők döntése is befolyásolja, hogy milyen tannyelvű alapiskolába íratják gyermekeiket”
– osztotta meg lapunkkal Balódi László, Hodos polgármestere.
Nyitottak az együttműködésre
Csallóközcsütörtök településvezetője, Őry Péter (Magyar Szövetség) a beharangozott optimalizációval kapcsolatosan kifejezetten pesszimista. „Nem nézhetünk félre, amikor a magyar alapiskolás tanulók létszáma a kérdés, a Felső-Csallóközben legalábbis egyre kevesebben vannak” – mondta el, majd hozzátette, hiába vannak szórványos egyezségek, partnerségi megállapodások, ha nincs egy közös regionális megegyezés a többi intézménnyel.
Személy szerint nyitott arra, hogy a közeli Békén található, Felvidék legkisebb, 8 diákot számláló alapiskolájával működjenek szorosabban együtt, de konkrét terveik még nincsenek a jövőt tekintve.
Már most is utaztatják a gyerekeket
A helyi alapiskolába, ahol szlovák és magyar tannyelvű intézmény is működik egyszerre, a létszám nem változott, tavaly és idén is körülbelül száz gyermek kezdi meg a tanévet itt. Ezért hálásak, de hosszú távon komoly kihívások várhatók a régióban. A helyi és a környező településekre beköltöző szlovák lakosok száma folyamatosan emelkedik, aminek egyenes következménye, hogy a szlovák iskolák megtelnek, sőt kapacitási gondokkal küzdenek, a magyar intézményekbe viszont – ahol még egyáltalán üzemelnek – kevesebb gyereket iratnak.
„Csallóközcsütörtökben idén is 1-9. osztállyal indul a magyar oktatás, a szlovák nyelvűben pedig már 1-5. osztállyal indítjuk a tanévet, tavaly még csak 1-4.-ig működtünk. Úgy 15 évvel ezelőtt szerveztem két fórumot a régió pedagógusainak, szülőknek, iskolavezetőknek és önkormányzatoknak. Már akkor szóba került az összefogás, a közös fellépés kérdése, illetve az, hogy regionális stratégiában kellene az oktatási kérdéseket vizsgálnunk. A faluban ők buszokat is indítottak. Mi jelenleg két buszt veszünk igénybe naponta, amik kétszer fordulnak”
– mondta el a polgármester. A buszok több környékbeli települést érintenek, köztük Csákányt, Békét, Úszort, Illésházát és összesen közel 30 gyermeket, vagyis az ide járó tanulók egynegyedét szállítják.
Az önkormányzatok összetétele
Felső-Csallóközben átrendeződhet a helyi önkormányzatok összetétele, hiszen a nagy létszámú szlovák lakosság vélhetően hasonlóan szlovák képviselőket választ majd döntéshozói pozícióba, ezért félő, hogy a magyar tannyelvű oktatás prioritása a jövőben csökkenni fog, figyelmeztetett Őry. Szerinte a lakosság átalakulásának tendenciája miatt ez a folyamat elkerülhetetlen, ezért is javasolták korábban a Magyar Szövetség nevében az oktatási minisztériumnak azt, hogy a nemzetiségi oktatási intézményeket önállóan kezeljék a tárcán belül. Említett egy szerbiai magyar példát is, ahol az iskolát teljesen önállóan kezeli a vajdasági magyar önkormányzati testület.
Nem maradhatnak meg
„Az az elv, hogy minden magyar iskolát meg kell tartani, ma már tarthatatlan. Fizikai és matematikai képtelenség” – jelentette ki a polgármester. A kisebbségi oktatást szerinte egy teljesen más szemszögből kellene nézni, egy közép-szlovákiai zsákfaluban például 40 fővel is lehet működtetni egy iskolát, de a kisebbségi oktatás egy teljesen más kategória.
„A magyar iskolák fenntartóinak valós demográfiai mutatók szerint kell eldönteniük, hogy milyen intézményi formában tudnak biztosítani a település, a régió magyar gyermekei számára hosszú távon is fenntartható, minőségi anyanyelvi oktatást. Amennyiben pedig a kérdést a szülők szemüvegén keresztül nézzük, akkor a magyar oktatásban rejlő plusz lehetőségek mellett a hozzáadott értékeket kell fejleszteni, mely akár a különböző nemzetiségű szülők esetében is a magyar oktatás irányába mozdítja a gyermeket”
– zárta Őry Péter.
Forrás: Új Szó
Borítókép: Csallóközcsütörtökben a mise után az újonnan felszentelt haranggal csengettek be. Fotó: Csallóközcsütörtöki Alapiskola/Facebook
The post Mi lesz a magyar alapiskolákkal? Hodosban a növekedés a cél, Csallóközcsütörtökben a létszám idén sem változott appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
