Nagyszombat – mármint a nagyhét csöndesen induló, a feltámadás éjszakájával záruló napja – praktikus okokból sokat formálódott az évszázadok során, és igazából az estéje már a vasárnaphoz tartozik, hisz Krisztus feltámadásának eseményét nagyon bonyolult lenne sötétben máskor megünnepelni. Márpedig a sötét a szimbolika érvényesülése miatt kell. És adunk egy tippet, merre érdemes elindulni ezen a napon, és miért.
A nagyszombat tulajdonképpen „nincs is”, hisz mindaz, amit akkor a keresztény világ megünnepel, húsvétvasárnapi esemény, annak „előesti” ceremóniája.
De ha nincs is, minek állít emléket egy Pozsonytól bő 50 kilométerre lévő felvidéki (nyugat-szlovákiai) város neve? És mi történt nagyszombaton?
Lássuk az utóbbit előbb!
Először is: ha a hívő keresztény – katolikus – ember a hasára gondol, rögtön tudhatja,
ez a nap a 40 napos nagyböjt vége,
ezt zárja le a húsvéti vigíliaszertartás eredetileg éjszaka vagy késő este. A „harmadnapi” feltámadás is úgy jön ki, hogy Jézus pénteken kereszthalált hal (1. nap), szombaton a sziklasírban nyugszik (2. nap), harmadnapon hajnalban pedig már nincs ott, feltámad, amint ez a középkor legalaposabb „dokumentumgyűjteményéből”, a Bibliából is kiderül, és amint ez a kereszténység tanításának középpontjában is áll.
Részletekbe menően tehát: Krisztus feltámadása ünnepének előnapja a nagyszombat. Ekkor van a tűzszentelés, amelyet a húsvéti gyertya- és keresztvízszentelés, majd a vigília mise követ. Az éjszaka vagy este sötétjében gyúló tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünneplik a keresztény egyházak. A szentmisén már a feltámadás fölötti öröm nyilvánul meg, a Gloria éneklésére (Dicsőség) ismét megszólalnak a harangok, felhangzik az Alleluja, kigyúlnak a lámpák is a templomokban, egész addig csak a pap háromszori „Lumen Christi” éneklésére oszló lángok fénye világít az összesereglett hívek mind több gyertyájáról; az eredeti fény a templomon kívül a megszentelt tűz parazsról gyújtott húsvéti gyertyáé. (Ennek a fényoszlásnak is állít emléket egy allegórián át az Exsultet gregorián ének.)
Nagyszombaton a katolikus egyház papsága a hívekkel együtt Krisztus sírjánál elmélkedik az Úr szenvedéséről és haláláról, érdemes is megtekinteni a templomokban egy-egy feldíszített Szentsírt.
Az oltár, amit nagycsütörtök napján minden felszerelésétől megfosztottak, még mindig üresen áll ezen a napon. Nem tartanak szentmisét sem.
A nagyszombat esti – húsvétvasárnap-előesti – szertartásról annak hosszúsága miatt gyakran húsvétvasárnap reggelre-délelőttre helyezik át a feltámadási körmenetet, ahol kereszttel, Krisztus-szoborral, füstöléssel a templomon kívül viszik körbe a környező utcákon a feltámadt Jézus örömhírét a szertartásra összegyűlt hívek. A nagyszombat előesti szertartáson (felnőtt)keresztelés is gyakran történik, ami tovább növeli a szertartás hosszát.
Hagyományosan az előesti szertartás után esik meg a családoknál a húsvéti vacsora – sonkával, tojással, kenyérrel, megannyi zöldséggel, a böjt ünnepélyes lezárásának momentumaként, de a zsidó pészah újraértelmezéseként is, amelyről nagycsütörtöki cikkünkben már írtunk.
Szokás volt ezen a napon az első harangszóra kiszaladni a kertbe és megrázni a gyümölcsfákat, hogy „a régi, rossz termés lehulljon, ne legyen férges az új”.
A tűzszentelés hamuját, parazsát egyébként megőrizték, gyógyításra használták; tettek belőle a jószág ivóvizébe, szétszórták az istállóban, a házban és a földeken is.
És Nagyszombat?
És ha már szóba hoztuk Nagyszombat (Trnava) települést: a kelták és a rómaiak előtti korokban is lakott város ma Szlovákia 6. legnépesebb települése, 1238-ban IV. Béla magyar király emelte szabad királyi városi rangra. Első névleges említése is körülbelül ekkori, a Zumbotel név a szombati napokon tartott nagy vásárokra utal, tehát nem a húsvét előnapjára. A XVI. századtól a XIX. század elejéig itt élt az esztergomi érsek, és itt pecsételődött meg Erdély függetlensége is 1622-ben Bethlen Gábor és II. Rdulf császár között. 1635-ben Pázmány Péter egyetemet alapított itt, ekkortól már igazi kulturális fellegvárnak számított, nyomda, könyvtár és füvészkert is működött itt. 1846-ban Pozsony és Nagyszombat között készült el az első magyar közüzemű vaspálya. A város az 1920-as trianoni békeszerződést követően jogilag is Csehszlovákiához került. 1978-tól érsekségi székhelyként a szlovák katolikus egyház székhelye. 1997-ben itt alapították a Szent Cirill és Metód Egyetemet. Népessége 2024-ben 2024 fő volt, enyhén csökken.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
