Mi folyik Katalóniában?

Mi folyik Katalóniában?

A spanyol rendőrség ár erőszakot is alkalmazott a függetlenségi népszavazás megakadályozására. De miről szól ez az egész, és hogyan jutott el idáig Spanyolország? Néhány pontban összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

Katalónia főbb adatai

Katalónia Spanyolország észak-keleti részén fekszik a francia határ mentén, területe 32106 km² (nagyjából a Dunántúlnak felel meg – 36615 km²), lakossága 7.522.596 fő, amely a négy megye (Leida – Lérida, Girona – Gerona, Tarragona és Barcelona) összesen 948 településén oszlik meg. 64 város lakossága eléri vagy meghaladja a 20 ezer főt, vagyis a teljes népesség 70 százaléka itt él. A székhely, Barcelona lakossága 1,6 millió fő, vonzáskörzetében több mint ötmillióan élnek, és így Európában az ötödik legnagyobb népességű település. A XIX. század óta Katalóniában összpontosul a spanyol királyság ipari tevékenységének zöme, és napjainkban is az ország GDP-jének 18,8 százalékát termeli meg. Katalónia stratégiai fekvését is ki tudja használni, mert a francia határnak azon a részén fekszik, ahol a legalacsonyabb a Franciaországtól elválasztó hegység, a Pireneusok. (A Pireneusok másik, nyugati végén Baszkföld fekszik, amely szintén tervezett többször leválást.)

http://mno.hu/

Milyen jogokkal rendelkezik most a katalán országrész?

A katalán országrész az 1978-as új spanyol alkotmány után jóváhagyott 1979-es statútum (Estatuto de Sau) értelmében saját hatáskörökkel rendelkezett igazságügyi, nyelvi, kulturális, oktatási, szociális, továbbá közlekedési, lakásügyi, kereskedelmi és idegenforgalmi téren. Legalább tíz éve került középpontba az adózás hatáskörének átvétele, amelyet a 2006-os bővített statútumba bevettek, de végül töröltek. A 2007 óta súlyosbodó és rendszeresen visszatérő tömegközlekedési nehézségek is előtérbe helyezték ezt a kérdést az elmaradó infrastrukturális beruházások miatt.

hirdetés hirdetés hirdetés

Miért ilyen fontos most a referendum?

Hírdetés

Csaknem három éve, 2014. november 9-én egyszer már tartottak egy népszavazást a függetlenség kikiáltásáról, de mivel a madridi kormány kérésére az alkotmánybíróság azt is felfüggesztette, ezért alternatív, véleménynyilvánító, tehát nem ügydöntő népszavazást hirdetett meg. Ezen az 5,3 millió választásra jogosult polgár 42 százaléka vett részt, és 83 százaléka igennel szavazott. Idén július 4-én a 135 tagú autonóm parlament többségét alkotó pártok (a többségében baloldali, nacionalista pártokat, nem kormányzati szervezeteket magában foglaló tömörülés, az Együtt az igenért és az anarchista, antikapitalista Népi Egység Jelöltjei – CUP) 72 képviselő eldöntötte, hogy ősszel meghirdetik az ügydöntő referendumot a spanyol államról való leválásról. A népszavazást az ilyenkor szokásos vita elhagyásával, és sürgősségi jelleggel szavazták meg szeptember 6-án és 7-én az ellenzéki pártok heves tiltakozásának figyelmen kívül hagyásával.

http://mno.hu/

Az ügydöntő referendumot azért hirdették meg, mert a spanyol alkotmánybíróság 2010. június 28-án törölte a 2006-ban kidolgozott, a katalán és a madridi parlamentben is elfogadott bővített statútum legtöbb pontját, pedig abban az évben a lakosság népszavazáson erősítette meg, és életbe is lépett. A nemzet szót a legtöbb cikkelyből törölték, és csak nem mérvadó helyeken hagyták benne. Az elfogadás és az elutasítás évében is a szocialista José Luis Rodríguez Zapatero volt a kormányfő (2004-2011) Madridban. Az önrendelkezési folyamatot 2012. szeptember 27-én a mérsékelt nacionalista Artur Mas tartományelnök indította el, akit Carles Puigdemont tavaly január közepén váltott.

Kik szavazhatnak ma Katalóniában?

Nincs részvételi minimum, az egyszerű többség fog számítani, és azok szavazhatnak ma, akik a népszavazási törvény 6. cikkelyének értelmében élhetnek szavazati jogukkal Katalóniában, vagyis a 18. évüket betöltött katalóniai lakosok, de azok is, akik külföldön dolgoznak. Ha az igenek győznek, akkor 48 órán belül kikiáltják az önállóságot. 2014-ben 942 település vett részt a referendumon, most 720 településvezető jelezte, hogy egyetért a népszavazással. A katalán igazságügyi hatóságok valamennyiüket beidézték a hatályos törvények és az alkotmánybíróság döntése értelmében, és meg is indították ellenük az eljárást.

Milyen esélyei vannak az elszakadási referendum sikerének?

Gyakorlatilag semmilyen, mert még ha az igenek is győznének – akár a kívánatos abszolút, több mint 50 százalékos, akár a minősített, háromötödös többséggel -, az Európai Unió azt a feltételt szabta, hogy csakis törvényes eszközökkel lehet majd az EU tagja – vagyis beleegyezik a spanyol állam is a többi EU-tagon kívül. Katalónia azzal érvel, hogy a spanyol állam részeként az EU tagja is, tehát nem kerülhet ki az euróövezetből, de ez gyenge érv. A már említett antikapitalista CUP mindössze 10 képviselőjével ráadásul azóta is sakkban tartja a 2015. szeptember 27-e óta baloldali többségű katalán autonóm kormányt. Ezért döntött a Govern – az autonóm katalán kormány -, az önállóság egyoldalú, úgynevezett koszovói megoldása mellett.

Miért most tartják a referendumot?

A Govern tagjai pontosan tudják, hogy ha új választásokat kellene kiírniuk, a felmérések szerint ebben az esetben a függetlenségi pártok elveszítenék parlamenti többségüket, és megfeneklik az egész folyamat. 2012-ben még 50 százalék körül mozgott a függetlenség híveinek aránya, és hiába került be a katalóniai közbeszédbe attól kezdve az addig látványosan került függetlenség szó, már a 2012 novemberének végén tartott előre hozott tartományi választásokon sem sikerült meghaladni a legalább 50 százalékos arányt. Sőt júliusban már a függetlenséget ellenzők kerültek többségbe.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »