Pénzügyi szakértők szerint az a legjobb, ha nem szorulunk hitelre. Ha viszont csakis kölcsön révén juthatunk saját lakáshoz, mielőtt kiválasztjuk a konkrét terméket és aláírjuk a szerződést, nem árt piackutatást végezni.
Fel kell mérni az anyagi helyzetünket és a kötelezettségeinket. Ha már van valamilyen kölcsönünk, hitelkártyával rendelkezünk, vagy a folyószámlán mínuszba is mehetünk, számolni kell azzal, hogy az új hitel intézésekor megvizsgálják a fizetőképességünket, és előfordulhat, hogy a hitelt nem olyan feltételekkel hagyják jóvá, mint szeretnénk. A megoldás: amíg van másik kölcsönünk, addig ne vegyünk fel újat, vagy az új legyen akkora, hogy abból fizessük ki a régit, és vegyünk belőle ingatlant is!
Hasznos lehet az állami hitelt összehasonlítani a kommersz bankok kínálatával. A kereskedelmi bankokban a jelzáloghitelek kamatlábai 1% alatt vannak, a fogyasztási hitelek legelőnyösebb kamatlábai pedig 4,7–10% között mozognak. Pluszkiadással is kell számolni: fizetni kell a kataszteri hivatalban (kb. 74 eurót), és az ingatlan értékbecslése is akár 300 euróba kerülhet. Első ránézésre pillanatnyilag a kommersz jelzáloghitel vonzóbbnak tűnhet az Állami Lakásfejlesztési Alap által kínált kölcsönnél, de mindent összevetve, független szakértők az utóbbitól felvehető kölcsönt a kevésbé tehetős ügyfelek számára továbbra is előnyös lehetőségként értékelik. Olyan fiatalokat is hozzásegíthet a saját lakáshoz, akiket a bankok egyébként elutasítanak.
Meg kell vizsgálni, hogy a kiszemelt ingatlannal lehet-e kezeskedni, és hogy a tulajdonviszonyok rendezettek-e. A bankoknak problémájuk lehet a szövetkezeti lakásokkal – azokra nem adnak hitelt. Nem lehet zálogba helyezni olyan ingatlant, amely valamilyen végrehajtási eljárás tárgyát képezi, és olyat sem, amelyben egy harmadik személynek életfogytiglani lakhatási joga van, és ez a tulajdonlapon is szerepel.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
