Nemrég sokan meglepődve olvasták a hírt, hogy a Magyar Távirati Iroda már román nyelven is közöl híreket, amelyeket a közmédia internetes oldala, a Hirado.hu is külön rovatban hoz le.
Az újítás vegyes fogadtatásra talált, bár ebben nagy szerepe volt a magyarországi médiák közti rivalizálásnak is. Mindazonáltal az MTI a román hírszolgáltatást a következőképp indokolta:
Nem szülinapi ajándék
Az MTI döntése mögött jól átgondolt és fontos nemzeti érték- és érdekkövetés húzódik meg, amely túlmutat azokon a bírálatokon, hogy „Románia szülinapi ajándékba” román híreket kapott volna.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet honlapján nemrég megjelent elemzés a román-magyar kapcsolatok médiában tetten érhető kihívásaira világít rá. A szerző Barabás T. János, az intézet vezető elemzője a következőképp fogalmaz:
Az elemzés megvizsgálja a legnagyobb román, illetve román nyelvű nyugati és orosz hátterű hírportálok Magyarországgal kapcsolatos cikkeit, beleértve a véleménycikkeket is. Mint kiderült, a román hírportálokban szép számmal akadnak elfogult írások, amelyek gyakran hamis adatokat közölnek.
Különösen nagy kihívást jelent, hogy nincsenek saját forrásaik Magyarországon, többnyire külföldi oldalaktól veszik át a Magyarországgal kapcsolatos híreket, de kisebb gyakorisággal az MTI híreiből is válogatnak.
Könnyű belátni, hogy a Budapest Beacon, Magyar Narancs, Népszava, Reuters, Deutsche Welle, AP (Amerikai Hírügynökség) és a BBC (brit közmédia) nem, vagy nem mindig nevezhetők objektív forrásnak. Többségük a nyugati mainstream „szája íze” szerint fogalmaz.
A román hírportál a legkevésbé elfogult
A román hátterű Hotnews.ro viszonylag kiegyensúlyozott, ami a kommentárokat illeti. Tartalmainak 95 százaléka hír, 5 százaléka véleménycikk, és ennek csak töredéke elfogult Magyarországgal szemben. Akadnak azért eltúlzott címek: (pl. „Orbán miniszterelnök szövetséget kötött Oroszországgal”), vagy olyan kommentárok, amelyek eléggé általánosítóak („a magyar focidrukkerek románellenesek”).
A kis számú elfogult, hamis adatokkal dolgozó cikk mellett sok a Budapesttel szemben kritikus anyag, ezek nagy része a CEU-val, a sporthuliganizmussal, a Magyarországgal szembeni EU-s eljárással foglalkozik. Szemlátomást vannak azonban közös témák is. Barátságos hangvételű írások jelennek meg a kultúra, Soros György, a turizmus, a migránsok és gazdaság témákban.
vonja le a következtetést a szerző, felsorolva három olyan területet, ahol javítani kéne a magyar román kapcsolatokat (tudósítói hálózat, magyar és román hírügynökségek együttműködése, a román médiában megjelent magyarságkép javítása).
Hibrid háború
Érdekes és egyben aggodalmat keltő lehet a Sputnik.md román nyelvű portál, amely (nevében is jelezve azt) az orosz Rosszija Szivodnyához tartozik. A Magyarországról szóló híreiket a Reuterstől, a Russia Todaytől és az Origo.hu-tól veszik át. A címek elég elfogultak vagy sarkítottak:
„Magyarország óriási csapást mér a NATO-ra és Ukrajnára”,
„Magyarország iskolaügyben ukránellenes szövetséget igyekszik létrehozni Romániával és Oroszországgal”,
„A magyar külügyminiszter szerint Ukrajna felejtse el az európai jövőt”,
„Magyarország, Romániával ellentétben, átengedte Rogozin alelnök repülőgépét”,
„Az Európai Gazdasági Fórum hadat üzent Magyarországnak”,
„Magyarország Nagy-Britanniát követve kiléphet az EU-ból”
A Sputnik elég „célzott címadása” az elemzés szerint azt jelzi, hogy Magyarország is célpontja lett a térségben zajló hibrid hadviselésnek.
magyarázza a szerző.
Mi a helyzet a nyugati véleménycikkekkel?
A francia hátterű román nyelvű (legolvasottabb nyugati) hírportál a Radio France International (RFI). Itt a megszokottnál sokkal több a kommentár (5 helyett 20 százalék), amelyek jelentősen elfogultak, csak egyetlen szempontot vesznek figyelembe és bizonyítékok nélkül vonnak le következtetéseket, illetve érzelmileg minősítenek.
„Magyarországot ma valószínűleg nem vennék fel az EU-ba”
„Populizmushullám Európában – a katalán szeparatizmus szövetségeseként”,
illetve például a Paul Lendvai által írt „Orbán Magyarországa”,
„Az EU bővítése elsietett volt”,
„Erről nem tudtunk semmit (zsidók és népi németek üldözése Magyarországon)”.
A fentiekből látható tehát, hogy Magyarország számára rendkívül fontos, hogy képes legyen saját álláspontját is láttatni a médiában egy olyan fontos partner esetében, mint amilyen Románia. Magyarország és Románia kapcsolata jelenleg jobb, mint amilyen korábban volt, azonban, mint láttuk, vannak bizonyos erők, amelyek megnehezítik a két ország kapcsolatépítését.
Némi geopolitikai keret
Csak a miheztartás végett megjegyezzük, hogy Románia az USA egyik legfontosabb szövetségese Európában Lengyelország mellett. Elég ha arra az 1936-os egyezményre gondolunk, amely kimondja, hogy Fekete-tengeren csak olyan ország állomásoztathat huzamosabb ideig hadihajókat, amely rendelkezik fekete-tengeri partvidékkel (vagyis pl. az amerikaiak ezt nem tehetnék meg Románia nélkül).
A magyar-román kapcsolatok egyik meghatározó eleme pedig épp a legnagyobb számú külhoni magyar nemzetrész, amely a legnagyobb számú a Kárpát-medencében. És bár a román kormány sokkal többet tesz ma a jószomszédi kapcsolatokért, mint néhány éve, a közelgő kerek évforduló már most feszültségeket okozhat.
Körkép.sk
Nyitókép: hungarytoday.hu
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
