Mi a titka annak a hatalmas csodának, ami 455 évvel ezelőtt itt, Erdélyben történt? – tette fel a kérdést Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház főpásztora a vallásszabadság napján szervezett ünnepségen. Kérdésére adott válaszában egyértelműen kijelentette, hogy a hit tüzelte, lendítette, hívta, ösztönözte elődeinket, amikor felismerték az Istenhez vezető úton való szabad járásunk jogát. Ezen alkalom igazi nagysága és üzenete az, hogy egyetlen magasztos pillanat sem megismételhetetlen, ha kellőképpen Isten felé tudunk fordulni, ha befogadjuk Isten üzenetét, és megszületik bennünk az a tüzelő, perzselő, hegyeket mozdító hit, amely világokat formál át, kereteket rombol szét és teremt a szeretet erejével.
Kovács István beszédében ugyanakkor bejelentette, hogy a Magyar Unitárius Egyházban a 2023. esztendő témája a hitélet és lelkiség, amelynek bibliai alapvetése a Mt 17,20b: „Bizony mondom nektek: ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag, és azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen oda – akkor odamenne, és semmi sem volna nektek lehetetlen.”
A vallásszabadság törvénye kihirdetésének 455. évfordulóján szervezett ünnepségek két helyszínen zajlottak: délben 12 órától Tordán, illetve 18 órától Kolozsváron.
A tordai unitárius templomban a szószéki szolgálatot Lőrinczi Lajos, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója, csehétfalvi lelkész végezte. Beszédének alapgondolata a Mt 22,21 volt.
Ennek értelmében kifejtette, hogy az emberiség sajnos nem mindig tud felemelkedni a 455 évvel ezelőtti szellemi magaslatra, mert hagyja, hogy lelkében az Isten helyett a „császár” kerekedjen felül. Ezért nekünk minden évben meg kell újítanunk fogadalmunkat, miszerint megteszünk mindent annak érdekében, hogy Istennek azt adjuk, illetve azt adjuk vissza, ami az övé, és segítjük egymásban újjászületni az istenképű embert.
A vallásszabadság törvényének felolvasása és a székelykeresztúri Lelkes zenekar előadása után köszöntőbeszédek hangzottak el.
Józsa István Lajos házigazda lelkész szerint a vallásszabadság napja arra kell emlékeztessen minden évben, hogy felekezeti hovatartozásunktól függetlenül egymás testvérei vagyunk, ezért a hit soha nem távolíthat vagy választhat el egymástól, hanem össze kell fogjon bennünket.
Grezsa Csaba, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának főkonzulja beszédében kifejtette: felelősségünk, hogy megvédjük és megőrizzük közösségeinket, továbbá megőrizzük és korunkhoz igazodva éljük meg önazonosságunkat, örökségbe kapott kincseinket, azt a hitet, amelyet Istentől kaptunk, és amely megtartott minket.
A Himnusz eléneklése után a gyülekezet a vallásszabadság emlékművéhez vonult, ahol Farkas Emőd, a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka mondott ünnepi beszédet.
Kora este a kolozsvári belvárosi unitárius templomban Buzogány-Csoma István szentivánlaborfalvi unitárius lelkész végzett szószéki szolgálatot a Hab 1,2–4 alapján. Beszédében elmondta,
az, hogy mit vallunk, személyes ügy, az igazi kérdés az, hogy mit vállalunk az ő országának ügyében. Mit és mennyit vállalunk annak érdekében, hogy a szeretet parancsolata megvalósuljon? Isten országának őrzőiként ott vagyunk-e a megfelelő helyen?
Rácz Norbert Zsolt házigazda lelkész arról beszélt, hogy az ünnepet legtöbbször jogi értelmezésében szoktunk tárgyalni, figyelmünk azonban átsiklik a törvény lényege fölött: a hit Isten ajándéka. Arra hívott, hogy a megajándékozottság áldására hangoljuk lelkünket, és vegyük számba, mennyi ajándékot kaptunk a jó Istentől, amiért hálásak lehetünk.
Reinhart Guib, a Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház püspöke szerint a vallásszabadságról a jelenben és a jövőben szívünkkel, szavainkkal és tetteinkkel önkéntesen kell tanúságot tennünk.
Közös felelősségünk, hogy az igazságosság és a béke, a szabadság és a tolerancia nem válhat idegen szavakká a következő generáció számára.
Soltész Miklós, Magyarország Kormányának egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára elmondta, hogy a vallásszabadság 455 éves törvényét le kell fordítanunk a magunk számára, hogy megérthessük üzenetét: hitünk mindent túlél. Kétezer éves keresztény történelmünk, a magyar nemzet ezeréves kereszténységének története, a protestantizmus félezer éve, az unitarizmus négy és fél évszázada mégis megmutatta, hogy ez az egyetlen út – a hit útja van. Amikor a vallásszabadság napját Tordán vagy Kolozsváron együtt ünnepeljük, akkor mindezekre is emlékezünk. Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a vallásszabadság napja idén egybeesik az ökumenikus imahét kezdetével. Ez kiemeli közös felelősségünket: mutassuk meg itt, a Kárpát-medencében a hitünkön keresztül a békesség erejét, az isteni tanítás, a tízparancsolat örök érvényét.
A záróének után Dávid Ferenc szobránál koszorúzásra került sor, előtte Jobbágy Mária Júlia lelkész, a Kolozs-Tordai Unitárius Egyházkör jegyzője mondott alkalmi imát.
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
