Mi a jó hegedű titka? – Orsós Tamás hegedűkészítő mesternél jártunk (1. rész) Kuklis Katalin2025. 05. 19., h – 17:52
Uraiújfalu egy nyugat-magyarországi település a sárvári járásban. Áthaladva a községen több kastélyra és kúriára figyelhetünk fel, érdemes lenne sétát tenni a faluban, megismerkedni annak történetével. De most nem a helytörténet miatt érkeztünk. Arra vagyunk kíváncsiak, hogyan dolgozik műhelyében Orsós Tamás hegedűkészítő mester.
Honnan jött az érdeklődés? Miért vonzott már fiatalon is a hangszerkészítő szakma?
A kilencvenes években kezdtem el muzsikálni, és a mai napig brácsázom különböző népzenei formációkban. Gyakran járok a Felvidékre is zenélni. És ahogy belekerültem ebbe a világba, egyre jobban érdekelt, hogyan épül föl maga a hangszer.
Hol lehet kitanulni a hangszerkészítés fortélyait?
Budapesten a Bartók Béla Konzervatóriumhoz tartozó szakképzésben lehet ma is hangszerkészítést, illetve -javítást tanulni, ez korábban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem égisze alatt működött. Lényegében egy érettségi után megszerezhető, hároméves képzési folyamatról van szó, ami szakvizsgával végződik.
Az egyértelmű volt számodra a kezdetektől, hogy hegedűket szeretnél készíteni?
Vonós- és pengetőshangszer-készítőnek és hangszerjavítónak tanultam. Tehát, ha gitárokra szerettem volna specializálódni, azt is megtehettem volna. Én a vonós hangszerek felé fordultam. Jelenleg hegedűket és brácsákat készítek, de készítettem már csellót és nagybőgőt is.
A bőgőkészítés csak méreteiben tér el a hegedűkészítéstől?
Tulajdonképpen igen. Ott is el kell készíteni az építőformát, vagyis a kaptafát, és arra építjük rá a hangszert. De egyébként minden ugyanúgy készül, mint egy hegedűnél, csak nagyobb méretben, és ezáltal nagyobb szerszámokra is van szükség. Illetve fizikailag is megterhelőbb maga a munkafolyamat.
Népi vagy inkább klasszikus hegedűket és brácsákat készítesz?
Tulajdonképpen a népzenészek is klasszikus hangszereken játszanak. Amit inkább meg lehet különböztetni a hegedűk típusai között, hogy vannak a barokk, illetve az ún. modern hangszerek, azaz amilyennek most ismerjük a hegedűt. A barokk hangszerek felépítése és anyagszerkezete is kicsit más, ott például kizárólag bélből készítik a húrokat. Az a zenész, aki kimondottan barokk zenére specializálódik, általában ilyen autentikus barokk hangszeren játszik.
De ha jól értem, ez nem a te világod.
Barokk hangszereket én nem készítek. Minden hangszerkészítő specializálódik valamire. Vannak, akik például „csak” vonókat készítenek.
A te műhelyedben nem látok egyetlen vonót sem.
Nem véletlenül. A vonókészítés is egy külön ágazat a szakmánkon belül. Az egy teljesen más világ. Én magam csodálom őket, csodabogarakként tekintek rájuk, mint ahogy a hangszerkészítőket is azoknak láttam korábban, mielőtt elkezdtem volna ezzel foglalkozni.
Rokon szakma a hangszerkészítés az asztalossággal? Hiszen fával dolgozol.
Régen egy asztalos valószínűleg össze tudott állítani egy hegedűt – de nyilván nem lehetett összetéveszteni egy hegedűkészítő mester munkájával. Mára az asztalos szakma elgépiesedett, de biztosan jelenleg is vannak olyanok, akik kézi csapolásokkal dolgoznak. Viszont a hangszerész nem csupán fával dolgozik. A hegedűkészítés nagyon összetett dolog.
Mi mindent érint a hangszerkészítés folyamata?
A zenész számára a legfontosabb a hang, tehát elsősorban minőségi, szép hangot kell előállítanunk. Tudnunk kell, hogy a bizonyos műfajokat játszó zenészeknek mi a hangigényük, például a klasszikus hegedűsnek szólistaként, hangosítás nélkül egy egész szimfonikus zenekart át kell szólnia, zenekari tagként bele kell simulni a zenekari képbe, egy népzenésznek meg egy táncosokkal teli teremben kell jól hallhatónak lennie, ezzel szemben egy cigányzenésznek az étteremben visszafogottabb hangzásra van szüksége, hogy ne zavarja a vendégeket. Ez mind más jellegű hangot kíván. Ezeken túl persze jönnek az esztétikai kérdések vagy a lakkozás folyamata…
A lakkot is magad készíted?
Van, hogy hetekig főzöm folyamatosan a gyantákat, amiből az olajlakkjaim készülnek. A lakkfőzés, a lakkészítés tulajdonképpen kémiai boszorkánykonyha.
Olyan, mintha több diplomád lenne…
Ezt azért nem mondanám. Például a vegyészetnek azon ágazataiban mozgok otthonosan, ami a hangszerkészítés egyes folyamatait érinti, ezeknek utánaolvasok – és nem csak hangszerész-, hanem más fórumokon is –, vagy könyvekből tájékozódom, illetve volt, hogy a magam kárán ismertem meg az anyagok tulajdonságát. Például azt, mit jelent a gyulladási pont. Mert amikor felgyullad a fazék lakkfőzés közben, akkor az ember rájön, hogy ezek az adatok nem viccből vannak megadva… (nevet)
Alapvetően mi befolyásolja a hangszer hangzásvilágát?
Ez leginkább a fa anyagán múlik, tehát a fa minőségénél már eldől, hogy az adott hangszer hogyan fog szólni. A rezonáns tető – tehát az a lemezrész, amely közvetíti a rezgéseket – minden esetben lucfenyőből készül. Természetesen lucfenyőt is be lehet szerezni sok helyről, de nagyon fontos, hogy az Alpokból származó faanyag legyen, még pontosabban az olasz Alpokból. Ott van olyan klíma, és ott jut olyan ásványi anyagokhoz a lucfenyő, amely a hangszer szempontjából ideális. Ez nem csupán a vonós hangszerekre érvényes, de az összes húros hangszerre. Tehát a rezonáns a zongoránál is lucfenyőből készül.
Feltételezem, a faanyagon túl a forma is hatással van a hangszer hangjára.
Tulajdonképpen minden: a forma, a magasság, a rezonáns vastagsága – itt tizedmilliméteres eltérésekről beszélünk. Máshogyan ívelt egy Stradivari-hegedű, mint mondjuk egy Amati-féle hangszer.
Stradivari neve sokaknak ismerősen cseng. Hegedűkészítő berkekben ő a legmegbízhatóbb „márkanév”?
A régi, nagy nevű olasz mesterek, mint például Stradivari, illetve hangszerkészítő dinasztiák, mint például az Amati család az ún. cremonai iskola legnevesebb képviselői. De Cremonától nincs messze Brescia, ott pedig Gasparo Da Salò, illetve tanítványa, Giovanni Paolo Maggini a szakma leghíresebb mesterei. Ők fektették le az alapokat, ma is tulajdonképpen ezeket a mestereket „utánozzuk”. Négyszáz év alatt lényegében nem változott a hangszer felépítése, tehát ők tökéletesítették a ma is használatos formákat.
Folytatjuk…
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
