A sajátjairól sem feledkezik meg a kormány, ha a nagyvállalatok állami támogatásáról van szó – derül ki az egyedi kormánydöntések során adott állami támogatások céges listájáról. Ez az az adatbázis, amely alapján lapunk kiszámolta, hogy az Orbán-kormány közel másfélszer annyi állami támogatást adott a multinacionális cégeknek és a hazai nagyvállalatoknak, mint a szocialista kabinetek. Azért érdekes mindez, mert a Fidesz folyamatosan azzal kampányol, hogy a szocialisták a multicégek érdekeit védik, miközben a számok alapján azt látni, hogy a jobboldali kormányok adták a legtöbb pénzt a nagyvállalatoknak.
Az idei adatok szerint augusztus elejéig 22 vállalat kapott összesen 36,3 milliárd forintnyi állami dotációt. Ebből hét magyar vállalkozás: az abszolút győztes a Visonta Projekt Kft., amely egyedül jutott 6,2 milliárd forinthoz a magyar államtól keményítőgyártásra. A cégről annyit kell tudni, hogy 2015-ben alapították, a tulajdonosa pedig Orbán Viktor jó barátja, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, a Mészáros és Mészáros Kft.-n keresztül. A másik tulajdonos a Szíjj László érdekeltségébe tartozó, az állami közbeszerzések legújabb üdvöskéjének tartott Duna Aszfalt Kft. A Visonta sem az alapítás évében, sem tavaly egy fillér bevételre sem tett szert, mindkét évben mínuszos beszámolót adott le. Ennek ellenére a cégnek egyáltalán nem megy rosszul, miután az idén kapott 6 milliárd forintos állami dotáció mellett az Eximbank és az MKB Bank is nyújtott neki hitelt. Ezt onnan lehet tudni, hogy mindkét pénzintézet jelzálogjogot jegyzett be a vállalkozásra.
Ha csak az állami támogatásból indulunk ki, akkor azt látni, hogy a kormány „haveri” cég esetén igen bőkezűen osztja a pénzt. A Visonta ugyanis 250 új munkahely megteremtését vállalta a dotációért cserébe, eszerint az állam fejenként 25 millió forinttal támogatja a miniszterelnök barátjának cégét. Az átlagkeresetekből kiindulva lényegében hét évre előre kifizeti a munkások bruttó bérét. Első pillantásra közgazdaságilag teljesen megalapozatlan lehet, hogy egy mínuszos cégnek a bankok hitelt folyósítsanak, sőt az állam még súlyos milliárdokkal is megajándékozza, de úgy tűnik, ez nem vonatkozik a hatalomhoz közel álló üzleti körre. És úgy tűnik, hogy ezzel a banki kockázatelemzők is tisztában vannak.
Mészáros Lőrinc ugyanis már bizonyított. A Tisza-TK Projekt nevű cég, amelynek a felcsúti polgármester az Opimuson és az R-Kord nevű cégein keresztül kisebbségi tulajdonosa, 2015-ban kapott szintén egyedi kormánydöntés alapján 9 milliárd forintos állami támogatást. A vállalkozás, amelyet időközben Kall Ingredients Kft.-re neveztek át, szintén mínuszosként kezdte, nulla árbevétellel, és ez a cég is keményítőgyártásra kapott adófizetői forintokat. De amint 11 milliárd forintos hitelkeretet kapott a szintén állami Eximbanktól és a Fidesz-közeli MKB Banktól, plusz megérkezett az állami támogatás, sikerült beindítani a céget. Tavaly már 1,2 milliárdra nőtt a forgalma, igaz, az adózott eredménye mínuszba csúszott. Az állami támogatást a cég 550 új munkahely létesítésére kapta, tavaly azonban csak 351-en dolgoztak az üzemben, persze nem tudni, hogy mennyi ideje van a megfelelő számú munkahelyek létesítésére, mert a szerződés nem nyilvános.
Az idei támogatásokat illetően dobogós helyen végzett a részben Hernádi Zsolt Mol-vezér érdekeltségébe tartozó Spinto Hungária Kft. is, amely éppen egy hónapja kapott 2,4 milliárd forintos állami dotációt. A céget tavaly alapították, a múlt évet nullás forgalommal és mínuszos üzemi eredménnyel zárta. Idén azonban az állami támogatás mellett megérkezett az MFB Bank 8 milliárd forintos hitele is.
http://mno.hu/
Mindez azért is érdekes, mert egy hazai kis- és közepes vállalkozás életében elképzelhetetlen, vagy legalábbis igen ritkán fordulhat elő, hogy veszteséges cég uniós támogatásra vagy éppen banki hitelre legyen jogosult. Ez csak akkor fordulhat elő, ha megfelelő ingatlannal vagy egyéb ingósággal rendelkezik, amit a pénzintézetek el tudnak zálogosítani, illetve ha a vállalkozás vezetőjének megvannak a megfelelő politikai kapcsolatai.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.30.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
