Mesterséges intelligencia és kiterjesztett valóság költözik a füleki várba Hegedűs Norbert2026. 09. 21., h – 19:42 Fülek |
Új digitális elemekkel bővült a Füleki Vármúzeum kiállítása. A látogatók mesterséges intelligencia segítségével történelmi öltözékben láthatják magukat, egy mobiltelefonos játékban pedig lépésről lépésre építhetik fel a vár háromdimenziós modelljét. II. Koháry István, a vár utolsó kapitánya szintén „megszólal” a modern technológia segítségével.
A Füleki Vármúzeum a múlt héten a Turisztikai Nógrád és Polyána-hegyalja Területi Idegenforgalmi Szervezettel közösen mutatta be a „Digitális történelem karnyújtásnyira” című projektet. A fejlesztés három új interaktív elemmel egészíti ki az oszmán uralom időszakát bemutató kiállítást.
A projekt célja, hogy a történelmi ismereteket korszerű technológiákkal kapcsolja össze. A fejlesztés a mohácsi csata 500. évfordulójához is kapcsolódik.
Mesterséges intelligenciával készült történelmi fotó
Az egyik újdonság a generatív mesterséges intelligenciát használó Selfie applikáció. A látogatók fényképet készíthetnek magukról, majd kiválaszthatják, hogy férfi vagy női történelmi öltözetben szeretnék viszontlátni magukat.
Az alkalmazás olyan képet készít, amelyen a látogató oszmán tisztségviselő vagy civil személy ruházatában jelenik meg. A képet elmenthetik és meg is oszthatják, így a múzeumi élmény a vár elhagyása után is folytatódhat.
A „Virtuális várépítő” egy kiterjesztett valóságra épülő, oktatási célú játék, amely a 2023–2024-ben megvalósított „Digitális városkalauz Füleken” tapasztalataira épít.
A látogatóknak a vár különböző pontjain, például az ágyúknál vagy a kapunál elhelyezett jelzéseket kell megtalálniuk és beolvasniuk. Az egyes feladatok teljesítésével megszerezhetik a vár háromdimenziós modelljének darabjait, majd fokozatosan összeállíthatják az erődítmény teljes modelljét a mobileszközükön.
II. Koháry István is megszólal
A projekt harmadik eleme II. Koháry István, a füleki vár utolsó kapitányának megelevenített portréja. A mesterséges intelligencia és az animáció segítségével létrehozott történelmi alak úgy jelenik meg, mintha közvetlenül a képből szólna a látogatókhoz.
A digitális portré a vár utolsó elfoglalásának és pusztulásának történetét meséli el, így a látogatók egy történelmi személy szemszögéből ismerhetik meg az eseményeket.
Titton Viktória, a Füleki Vármúzeum igazgatója szerint a technológia célja nem önmagában a látványosság, hanem a történelmi összefüggések könnyebb megértése.
„A Vármúzeum olyan hellyé válik, ahol a történelmi ismeretek találkoznak az élménnyel” – mondta. Hozzátette: azt szeretnék, hogy a látogatók ne csupán fényképeket, hanem történeteket és új ismereteket is magukkal vigyenek.
A múzeum szerint az új elemek a meglévő kiállítást egészítik ki, és a hagyományos várlátogatást interaktív élményekkel teszik gazdagabbá. A fejlesztés egyúttal a fiatalabb korosztály és az élményalapú turizmust keresők megszólítását is szolgálhatja.
A „Digitális történelem karnyújtásnyira” projekt 11 500 eurós támogatásból valósult meg. A pénzügyi hozzájárulást a Besztercebányai Megyei Önkormányzat Régiófejlesztési Ügynöksége biztosította a Turisztikai Nógrád és Polyána-hegyalja Területi Idegenforgalmi Szervezetnek fizetett tagdíjon keresztül.
Kapcsolódó cikkünk Fülek |
Több mint 67 ezer eurós támogatást igényelt a füleki önkormányzat a helyi önkéntes tűzoltók szertárának bővítésére és korszerűsítésére. A város a belügyminisztérium pályázatán indult, ha sikerrel jár, a munkálatok jövő nyáron kezdődhetnek.
Megdupláznák a szertár területét
A füleki önkéntes tűzoltók jelenleg a városi Filbyt egykori garázsának egyik helyiségét használják szertárként. Az elmúlt években azonban jelentősen bővült a felszerelésük, ezért a rendelkezésükre álló hely egyre kevésbé elegendő.
Az önkormányzat ezért a szomszédos garázst is átadná az egységnek. Ezzel csaknem a duplájára nőne a rendelkezésükre álló terület. A helyiség azonban rossz műszaki állapotban van, így használatba vétele előtt fel kell újítani.
A beruházás egyik fő célja az energiahatékonyság javítása. A tervek szerint új kazánházat és gázfogyasztó berendezést alakítanak ki, valamint kiépítik a hozzájuk tartozó gázvezetéket. Ennek köszönhetően a jelenleg fűtetlen helyiségek télen is temperálhatók lesznek, a tűzoltó-technika pedig továbbra is bevetésre kész állapotban maradhat.
„Projektünk elsősorban az energiahatékonyság növelésére és a tűzoltók jövőbeli helyiségeinek korszerűsítésére irányul” – ismertette Anderko Erika, a városi hivatal stratégiai és fejlesztési osztályának vezetője.
A felújítás részeként az ablakokat és az ajtókat is kicserélnék, továbbá új, szigetelt, motoros működtetésű elektromos kaput szerelnének be. Korszerűsítenék a világítást és az elektromos hálózatot is.
Kapcsolódó cikkünk Fülek/Losonc |
Füleken három, Losoncon pedig nyolc jelölt indul az őszi önkormányzati választáson a polgármesteri tisztségért. A képviselői mandátumokért Füleken 27-en, Losoncon pedig 84-en szállnak versenybe. Füleken 13, Losoncon 21 képviselői helyért folyik majd a küzdelem.
Hárman pályáznak Füleken a polgármesteri tisztségre
A 47 éves Agócs Attila 2014 óta vezeti Füleket, így az idei választáson újabb mandátumért száll harcba. Juhász Ján 60 éves vállalkozó, míg a legfiatalabb polgármesterjelölt a 26 éves Péter Csaba, aki villanyszerelőként dolgozik.
A három jelölt közül ketten – Juhász Ján és Péter Csaba – a képviselői tisztségért is indulnak a saját választókerületükben.
A városi képviselő-testület 13 helyéért összesen 27 jelölt versenyez. Az egyes választókerületekben eltérő a mezőny nagysága: az első körzetben nyolcan pályáznak négy mandátumra, a másodikban kilencen négy helyre, míg a harmadikban tíz jelölt indul öt képviselői mandátumért.
A mezőny politikailag is vegyes: a Magyar Szövetség és a Magyar Fórum mellett a Hlas, a Smer és a Republika is indít jelölteket, emellett több független induló is megméretteti magát.
Losoncon nyolcan indulnak
Losoncon jóval nagyobb a polgármesterjelöltek száma: összesen nyolcan pályáznak a város vezetésére.
Stanislav Balco, Martina Hricová, Rút Olšiaková és Marek Preták függetlenként, Jana Haláková a Smer támogatásával, Michal Kelemen a Sme rodina jelöltjeként, Pavol Križo a Hlas színeiben, indul. A jelenlegi polgármester, Alexandra Pivková a NOVA támogatásával próbálja megőrizni tisztségét.
A losonciakat a helyhatósági választásokon a választókerületek szempontjából is változás várja. A 2022-es választásokhoz képest hét helyett idén három választókerületet alakítanak ki. A városi képviselő-testület létszáma nem változik, továbbra is 21 mandátumot osztanak ki.
A képviselői helyekért összesen 84 jelölt indul, vagyis átlagosan négy jelölt jut egy mandátumra.
Kapcsolódó cikkünk Fülek |
Az idei évben is folytatja az utak felújítását a füleki önkormányzat. A munkálatok első szakaszában a Mocsáry utca teljes hosszában új aszfaltburkolatot kap, emellett a Püspöki út és a Sládkovič utca közötti, tömbházak által határolt útszakaszt is korszerűsítik. A beruházások összértéke csaknem 61 ezer euró, amelyet a város saját költségvetéséből finanszíroz.
Új burkolat a Mocsáry utcában
A városközpont közelében, a volt poliklinika mellett található Mocsáry utca évek óta felújításra szorul. A 202 méter hosszú útszakasz korszerűsítését az önkormányzat korábban is tervezte, a beruházás azonban a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt többször elmaradt.
A felújítás során összesen 1315 négyzetméternyi útfelület kap új aszfaltburkolatot. Az út az állami kezelésű Püspöki utat köti össze a Május 1. utcával. A kivitelezés részeként a jelenlegi kőszegélyeket is eltávolítják, helyükre pedig betonból készült szegélyek kerülnek. Ezek együttes hossza mintegy 320 méter lesz.
Agócs Attila polgármester szerint a város az elmúlt időszakban elsősorban olyan útfelújításokra összpontosított, amelyekhez külső támogatást is sikerült szerezni. A Mocsáry utca rossz állapotát ugyanakkor az önkormányzat régóta ismerte, ezért fontosnak tartották, hogy saját forrásból is megkezdjék a rekonstrukciót.
Kapcsolódó cikkünk Fülek |
Koncertekkel, kiállításokkal, családi programokkal, történelmi bemutatókkal és színházi előadással várják az érdeklődőket a XXXV. Palóc Napok és Füleki Városnapok rendezvényein. A programoknak a város több helyszíne ad otthont, a római katolikus templomtól a városi parkon át egészen a füleki várig. A rendezvénysorozat középpontjában idén a város első írásos említésének 780. évfordulója áll.
A programsorozat csütörtökön, augusztus 13-án kezdődik a Városi Honismereti Múzeumban. Megnyitják A környék elfeledett öröksége – Hagyatékok a Vármúzeum gyűjteményéből című kiállítást, valamint a Cebrián és a Hubay család történetéhez kapcsolódó fotókiállítást is. A tárlatokhoz előadás és a Fazekaš fivérek zenei műsora kapcsolódik. Este a római katolikus templomban a Luminare Quartet vonósnégyes és Mórocz Virág operaénekes lép fel.
Charlie is színpadra lép
Pénteken a várudvaron tartják a rendezvény hivatalos megnyitóját, amelyen átadják a város díjait is. A műsor Szvorák Katalin fellépésével folytatódik, este pedig a helyi Infinity Neoton Show után Charlie és a Charlie Band lép színpadra.
Szombaton a városi parkban rendezik meg a Történelmi családi délelőttöt. A gyermekeket és családokat előadások, történelmi témájú kézműves-foglalkozások, népi játékok, lovaglás és íjászat várja. A program része lesz egy török kávézó és török mesemondó bemutatója is.
A Sávolyi úton a helyi borászok nyitott pincékkel fogadják a látogatókat.
Délután a felújított történelmi városháza nyitja meg kapuit. Az érdeklődők fotókiállításon ismerhetik meg az épület felújításának történetét, emellett bemutatják a városháza időkapszulájának dokumentumait feldolgozó, magyar és szlovák nyelven megjelent kötetet. A programot a Canarro manouche swing koncertje egészíti ki.
A várudvaron ezt követően helyi, valamint lengyelországi, magyarországi és romániai tánccsoportok lépnek fel. Az estét a Póker együttes és a Desmod koncertje zárja.
Szentmise, futball és színház vasárnap
Vasárnap ünnepi szentmisékkel és körmenettel folytatódik a program. Délután az FTC Fülek bajnoki labdarúgó-mérkőzést játszik, a színházkedvelőket pedig Az ördög nem alszik című zenés vígjáték várja. A darab Vaszary Gábor, Fényes Szabolcs és Szenes Iván műve alapján készült.
A színházi előadás kivételével valamennyi program ingyenesen látogatható. A színdarabra jegyek online a Füleki Városi Művelődési Központ honlapján, illetve személyesen a művelődési központban vásárolhatók.
A Palóc Napokat és a Füleki Városnapokat a Füleki Városi Művelődési Központ, a Füleki Vármúzeum, Fülek városa és partnereik szervezik. A rendezvénysorozatot többek között a Kisebbségi Kulturális Alap, a Művészeti Alap, a Besztercebányai Megyei Önkormányzat és az SPP Alapítvány támogatja.
Kapcsolódó cikkünk Fülek |
Öt korszerű szabadtéri sportlétesítménnyel gazdagodott a füleki II. Koháry István Alapiskola. A június 27-én megtartott ünnepélyes átadó a több mint egymillió eurós iskolafejlesztési projekt első látványos mérföldkövét jelentette. Az új pályákat nemcsak az iskola diákjai, hanem a város lakói is használhatják.
A beruházás a Szlovákia Program támogatásával valósul meg, amelyre a város a Beruházási, Regionális Fejlesztési és Informatikai Minisztérium közvetítésével nyert forrást. A most elkészült sportpályák a régió egyik legnagyobb magyar tannyelvű alapiskolájának átfogó korszerűsítését célzó projekt részét képezik.
„A sportpályák felújítása már szükségszerű volt. Az elmúlt évek, sőt évtizedek során állapotuk folyamatosan romlott, olyannyira, hogy egyes pályák már veszélyessé váltak, így nem voltak használatban. Az új sportpályák sokkal magasabb szintű feltételeket biztosítanak a sportoláshoz és a szabadidős tevékenységekhez, egyúttal lehetővé teszik, hogy diákjaink újabb csapatsportokat is kipróbálhassanak” – mondta Fazekas Csaba, az iskola igazgatója.
Nemcsak a pályák újulnak meg
A fejlesztés azonban túlmutat a sportlétesítményeken. A projekt részeként korszerűsítik az iskola műszaki infrastruktúráját, felújítják a kazánházakat és a konyhát, emellett az inkluzív oktatást támogató eszközöket is beszereznek az alsó tagozat számára.
Terápiás helyiséget alakítanak ki, bővítik az informatikai felszereltséget interaktív monitorokkal és 3D nyomtatókkal, valamint egy akadálymentes szabadtéri tanterem is épül a meglévő kerti pavilon mellé.
Új burkolat, új lelátó
A szabadtéri sportpályák felújítása tavaly ősszel kezdődött. A munkálatok során teljesen megújult a kézilabda-, kosárlabda- és röplabdapálya, a futópálya, valamint a távolugró pálya és az ugrógödör. A régi burkolatokat teljes egészében eltávolították, helyükre korszerű EPDM gumiborítás és műfüves felületek kerültek. A sportkomplexumhoz egy 75 férőhelyes lelátó is épült.
A mintegy 3500 négyzetméteres sportterület felújítása közel 466 ezer euróba került.
Agócs Attila polgármester hangsúlyozta: az önkormányzat célja, hogy minden korosztály számára biztosítsa a rendszeres testmozgás lehetőségét. Mint fogalmazott, a most elkészült beruházás az elmúlt évtizedek legjelentősebb sportinfrastruktúra-fejlesztése a városban, amelyet az iskolások mellett a lakosság is használhat majd.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat/Losonc/Fülek |
Június 20-tól új lehetőségek nyílnak a rimaszombati, losonci és füleki járás lakosai előtt az észak-magyarországi utazások terén. Az új autóbusz-összeköttetéseknek köszönhetően egyetlen átszállással elérhetővé válik Eger, a bükkszéki termálfürdő, valamint a Bükk hegység több kirándulóhelye is.
Új járatok Észak-Magyarország felé
A magyarországi közlekedési szolgáltató június 20-tól új menetrendet vezet be a Cered térségében közlekedő autóbuszjáratokon. Ennek köszönhetően nemcsak Salgótarján, hanem Eger és a bükkszéki gyógyfürdő is könnyebben megközelíthetővé válik a dél-szlovákiai utasok számára.
Az Integrált Közlekedési Rendszer (IDS BBSK) már működő salgótarjáni és ceredi járataihoz csatlakozó új összeköttetések révén Losoncról, Fülekről és Rimaszombatból egyetlen átszállással lehet majd eljutni a népszerű magyarországi úti célokhoz. Az új járatok megközelítőleg kétóránként közlekednek.
„A magyar partnerrel folytatott együttműködésnek köszönhetően a megye lakói előtt új lehetőségek nyílnak a turizmus, a kikapcsolódás és a kulturális programok terén” – mondta Radoslav Vavruš, az IDS BBSK igazgatója.
Több éve épül a határon átnyúló hálózat
A Besztercebányai Megye és Magyarország közötti közösségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése hosszabb ideje tartó együttműködés eredménye. Az IDS BBSK tavaly indította el a Salgótarjánba és Ceredre közlekedő járatait. Erre építve a magyar fél 2026 tavaszán közvetlen autóbuszjáratot indított Losonc és Budapest között. Az Eger és Bükkszék felé közlekedő új regionális járatok a két fél közötti együttműködés újabb állomását jelentik.
„Örülünk, hogy a magyarországi járatok elindításakor kialakított partnerség újabb kézzelfogható eredményeket hoz. Fokozatosan egy olyan hálózat épül ki, amely összeköti a régiókat és új lehetőségeket teremt az utazók számára” – fogalmazott Ondrej Lunter, Besztercebánya megye elnöke.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
Jozef Šimko, Rimaszombat polgármestere is részt vett azon a munkatalálkozón, amelyet Ondrej Lunter, a Besztercebányai Megyei Önkormányzat elnöke hívott össze a megye járási jogú városainak vezetői számára.
Az egyeztetés témája a 2028 és 2034 közötti európai uniós támogatási időszak volt. A résztvevők az új programozási időszak várható feltételeiről, valamint azokról a fejlesztési elképzelésekről tárgyaltak, amelyeket a települések és a régiók támogatásra javasolnának.
Šimko a találkozón több, Rimaszombatot érintő projektjavaslatot ismertetett. Szóba került a zólyomi elkerülő út megépítése is, amely a polgármester szerint javíthatná a megye északi és déli része közötti közlekedési kapcsolatokat.
Oktatás, lakhatás és közlekedés
A város által bemutatott elképzelések között szerepel egy szakközépiskola létrehozása, amely a Rimaszombatban épülő Winkelmann-gyár számára képezne munkaerőt duális képzés keretében.
A javaslatok között található egy kerékpárút kiépítése is Rimaszombat és a gyár között, amely a megyei kerékpárút-hálózat részét képezné.
A városvezetés emellett az Iskola utcai egykori diákszálló lakásokká alakítását is támogatásra javasolta. Az elképzelés szerint az ingatlanban fiatal családok és a városba érkező új munkavállalók számára alakítanának ki lakhatási lehetőségeket.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
Ismét heves vitát váltott ki a rimaszombati városi képviselő-testületben a Iskola utcai egykori diákszálló jövője. A március 3-i testületi ülésen több mint három órán át tárgyaltak az épület további sorsáról, a vita pedig többször is érzelmektől fűtött hangulatban zajlott.
A város már évek óta fontolgatja, hogy az egykori kollégiumot bérlakásokká alakítaná át az Állami Lakásfejlesztési Alap (Štátny fond rozvoja bývania) támogatásával, azonban a képviselők között megoszlanak a vélemények, hogy mi legyen az épülettel: az egyik csoport lakásokat, mások idősotthont szeretnének, míg van aki lakásokat és üzlethelyiségeket is szeretne az épületben.
Végtelen történet
Az épület problémáját Jozef Šimko polgármester és a képviselő-testület évek óta tologatja maga előtt. Legutóbb 2025 tavaszán a képviselő-testület egy olyan döntést fogadott el, hogy megpróbálják eladni az épületet és az alatta lévő telket 800 ezer euróért, de a polgármester megvétózta az árat, állítva, hogy az épület értéke egy hivatalos becslés alapján 1 millió euró, míg az alatta lévő telek további 800 ezer eurót ér.
Meg kell azonban jegyezni, hogy a katasztrofális állapotban lévő épületet korábban sem 1,2 millióért, sem 1 millióért nem tudták eladni.
Most, egy évvel később Jozef Šimko polgármester azzal a hírrel érkezett a testületi ülésre, hogy egy szakértői vélemény szerint az épület 1,63 millió eurót ér, és ennyinél kevesebbért nem hajlandó eladni azt senkinek. Šimko ismét benyújtotta a korábbi tervét, mely szerint a volt kollégium épületében lakásokat kellene létrehozni az Állami Lakásfejlesztési Alap segítségével, mivel a város szerinte 151 lakhatási kérvényt evidál – bár ez utóbbi számot több képviselő vitatta.
Az előkészített anyag szerint az épületben akár 130 lakás is létrejöhetne, átlagosan mintegy 52 négyzetméteres alapterülettel. A tervek szerint 20 egyszobás, 50 kétszobás és 60 háromszobás lakást alakítanának ki, összesen mintegy 6760 négyzetméternyi lakóterülettel.
Az átalakítás becsült költsége 10,8 millió euró, a szükséges infrastruktúra – vízvezeték, csatornázás, utak és parkolók – kiépítése pedig további 2,3 millió eurót igényelne. A projekt teljes értéke így meghaladná a 13 millió eurót. A finanszírozás vegyes formában történne: a város 40 százalékos támogatást kaphatna, a fennmaradó 60 százalékot pedig negyven évre szóló kamatmentes hitel fedezné az állami alapból. A számítások szerint ez lakásonként körülbelül 115 eurós havi törlesztést jelentene.
Hosszas vita
Az épület kapcsán, immár hagyományosan, több órás vita bontakozott ki. Több képviselő úgy vélte, hogy a 130 lakás túl nagy léptékű beruházás lenne a városrész számára. Halász Attila képviselő szerint ekkora projekt túl nagy terhet jelentene az önkormányzatnak és emlékeztette Šimkót, hogy tudomása van egy befektetőről, aki 1 millió euróért megvenné az épületet, így levéve a terhet a városról.
Erika Juhászová képviselő, aki a városrész bizottságának tagja elmondta, a lakosok nem ellenzik a lakásépítést, de inkább kisebb projekteket látnának szívesen, amelyek mellett zöldterület és játszóhelyek is megmaradnának.
A többórás vita során többször is feszült hangulat alakult ki a tárgyalóteremben. A polgármester és egyes képviselők között szóváltásra is sor került, s a városvezető néha indulatosan, trágár kifejezéseket használva reagált. A nézetkülönbségek ellenére a testület végül úgy határozott, hogy a város nyilvános kereskedelmi pályázat útján értékesítené az épületet. A kikiáltási ár 1,63 millió euró, amely megfelel az ingatlan szakértői értékbecslésének: körülbelül 1,03 millió euró az épületért és 610 ezer euró a telekért.
Alternatív javaslat: kisebb lakóház
Az ülés során Halász Attila képviselő egy másik elképzelést is bemutatott: egy kisebb, 34 bérlakásból álló lakóház megépítését. A tervezet szerint az épületben garzonlakások, egy-, két- és háromszobás lakások, valamint két akadálymentes lakás kapna helyet, átlagosan 50 négyzetméteres alapterülettel.
A projekt finanszírozását szintén állami támogatásokból, a lakásfejlesztési alap forrásaiból és önkormányzati hozzájárulásból képzelik el. A polgármester kifogásolta, hogy a projekt dokumentációja magáncég tulajdonában van, ráadásul a terv már régi, és az eredetileg kijelölt helyszínen ma már pihenőövezet található.
Egy korábbi próbálkozás már kudarcba fulladt
Rimaszombatban nem ez az első kísérlet ilyen bérlakások építésére. A városi képviselők már 2015-ben jóváhagytak egy hasonló beruházás. A kivitelezést akkor a Gemerstav vállalat vállalta, a projektet azonban már a kezdetektől problémák kísérték, és a beruházó végül visszalépett.
Mindenesetre a képviselők jóváhagyták Halász javaslatát arról, hogy a város aktualizálja ezt a beruházási tervet és különítsen el pénzt a projektdokumentáció megvásárlására. Šimko polgármester azonban jelezte, hogy ezt a javaslatot meg nem fogja aláírni.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
Jelentős beruházás körvonalazódik Rimaszombatban: az önkormányzati képviselők a március harmadikán megtartott testületi ülésen jóváhagyták egy 7800 négyzetméteres városi telek értékesítését nyilvános kereskedelmi versenytárgyalás útján. A tervek szerint a futballstadion és a Sport utcai garázssor közötti területen modern sport- és szabadidőközpont létesülhet.
Százezer eurós ajánlat a városi telekért
Az önkormányzat tulajdonában lévő, 7800 négyzetméteres telek a Rima folyó közelében található. A területen korábban panelgyár működött, jelenleg kihasználatlan. A telek megvásárlására a pozsonyi székhelyű LEGIA Rimavská Sobota s.r.o. tett 100 ezer eurós ajánlatot, egy több mint 4000 négyzetméteres hasznos alapterületű sport- és szabadidőközpont felépítését tervezik a területen.
A beruházó képviselői a testületi ülésen részletesen ismertették elképzeléseiket. Mint elhangzott, a mintaprojektjük Breznóbánya városában működik, és az egyik legsikeresebb létesítménynek bizonyult Szlovákiában, így támogatást kapott a második ütem megvalósítására. A bővítés jelenleg is folyamatban van, Rimaszombatban egy kétszintes, akadálymentesített épületet terveznek.
A központban helyet kapnának tornatermek, küzdősportokra alkalmas helyiségek, asztalitenisz-terem, mászófalak, valamint fizioterápiás és masszázsszolgáltatások, közösségi terek és kávézó is.
A tervek szerint az épület egyik meghatározó része egy több mint 800 négyzetméteres gyermekközpont lenne, amely a legkisebbeknek és a tinédzsereknek egyaránt kínálna mozgás- és szabadidős lehetőségeket, akadálypályákkal és születésnapi rendezvények lebonyolítására alkalmas helyiségekkel. A projekt kültéri sportpályákkal és játszótérrel is számol. A beruházó 90 parkolóhely kialakítását tervezi a környék parkolási gondjainak megelőzése érdekében.
Az előzetes költségbecslés szerint a beruházás értéke elérheti az 5,2 millió eurót, beleértve a felszerelést is. A végösszeget befolyásolhatják a jelenleg még nem ismert talaj- vagy infrastrukturális adottságok. A cég saját forrásból kívánja finanszírozni és üzemeltetni a központot, külső befektetők bevonása nélkül, és helyi munkaerő alkalmazásával számol.
Vita a helyszínről
A beruházás szükségességét a képviselők többsége nem vitatta, a tervezett helyszín azonban többekben kérdéseket vetett fel.
Auxt Ferenc képviselő rámutatott: a szóban forgó terület a futball-infrastruktúra jövőbeni fejlesztése szempontjából is fontos lehet, hiszen a városban mintegy 240 gyermek és több tucat felnőtt sportoló kötődik a labdarúgáshoz, miközben az utánpótlás jelenleg nem rendelkezik megfelelő edzésfeltételekkel. Felvetette, hogy más helyszínt is érdemes lenne megvizsgálni, például az uszoda környékét vagy a sporttelep egy másik részét.
Több képviselő is hasonlóan vélekedett: azt nem vitatták, hogy a beruházást támogatni kell, ugyanakkor célszerű lenne egyeztetni a befektetővel alternatív területekről – például egy bevásárlóközpont közelében vagy más városrészben –, ahol nem ütközne a sportövezet hosszú távú fejlesztési terveivel.
Felmerült az is, hogy az előterjesztés viszonylag későn került a képviselők elé, így a kérdés alaposabb előkészítést igényelt volna.
Jozef Šimko polgármester hangsúlyozta: a városnak meg kell becsülnie az olyan befektetőt, amely több millió eurós projektet kíván Rimaszombatba hozni. Szerinte sajnálatos lenne, ha a túlzott óvatosság miatt elesnének egy ilyen lehetőségtől.
Hozzátette:
az önkormányzatnak a törvény értelmében nyilvános kereskedelmi versenytárgyalást kell kiírnia.
A bemutató meggyőzte a testületet
A hangulat a beruházó prezentációja után érezhetően megváltozott. Több képviselő elismerte, hogy a részletes, szakmailag megalapozott bemutató meggyőző volt, és új megvilágításba helyezte a projektet.
A testület végül jóváhagyta a telek értékesítésének szándékát, és támogatta a nyilvános versenytárgyalás kiírását.
Amennyiben a folyamat sikeresen lezárul, Rimaszombat a következő években egy korszerű, minden korosztály számára nyitott sport- és szabadidőközponttal gazdagodhat, amely nemcsak új munkahelyeket teremthet, hanem a város vonzerejét is erősítheti a régióban.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
Rimaszombat városa több mint 5,3 millió euró támogatást nyert a fedett uszoda átfogó rekonstrukciójára – tájékoztatott Šimko József polgármester a közösségi hálón. A beruházás az elmúlt évek egyik legnagyobb önkormányzati fejlesztése lesz a városban.
A projekt teljes tervezett költsége 5 489 406,81 euró. Az első pályázati forrásból 717 250,63 euró vissza nem térítendő támogatást kap az önkormányzat, amelyhez 62 369,62 euró önrészt kell biztosítania, ami 8 százalékos társfinanszírozást jelent.
A második pályázat keretében 4 630 265,15 eurót hagytak jóvá, amelyet teljes egészében külső forrásból finanszíroznak.
A városnak ebben az esetben csupán a projektdokumentációhoz kapcsolódó, nem elszámolható 14 864,80 eurós költséget kell állnia.
Teljes körű műszaki és energetikai megújulás
A felújítás során megújul a 25×15 méteres úszómedence és a 15×6 méteres tanmedence, beleértve a teljes gépészeti rendszert, az önálló vízkezelő egységeket és a korszerű villamos hálózatot is. A beruházás nem csupán esztétikai, hanem műszaki szempontból is jelentős előrelépést hoz.
A tervek szerint hőszigetelik az épület homlokzatát és tetőszerkezetét, kicserélik a nyílászárókat, modernizálják a fűtési, hűtési és szellőztető rendszereket, valamint megújul a világítás.
Emellett korszerű mérési és irányítási rendszereket vezetnek be, javítják a belső környezet minőségét, és akadálymentesítési intézkedéseket is megvalósítanak.
A projekt kiemelt célja az energiahatékonyság növelése és az energiafelhasználás csökkentése, amelyet megújuló energiaforrások alkalmazásával – villamosenergia-termelő berendezések telepítésével – kívánnak elérni.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
Roman Vaľo városi képviselő, a Spolu sme Sobota frakciójának elnöke bejelentette indulását Rimaszombat polgármesteri székéért az őszi önkormányzati választáson. Vaľo az első, aki hivatalos bejelentést tett, de az eddigi tapasztalatok alapján több indulóval is számolni kell és Jozef Šimko jelenlegi polgármester is többször utalt rá, hogy még 2030-ig maradna a város élén.
Vaľo a jelöltségét február 17-én a rimaszombati Matej Hrebenda Könyvtárban tartott sajtótájékoztatón jelentette be. Hangsúlyozta: célja leváltani a jelenlegi városvezetést és annak irányítási stílusát. „Rimaszombatnak tizenhat év után nyugalomra, szakmai megoldásokra és együttműködésre van szüksége” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a város belefáradt a konfliktusokba, a személyes vitákba és a kivételezésbe.
Széles körű politikai támogatás
Vaľo mögé felsorakozott az ellenzéki Progresszív Szlovákia, valamint az SaS, a KDH és a Demokrati párt, továbbá több civil szereplő is, például Jaroslav Bagačka iskolaigazgató, aki 2022-ben a második helyen végzett Jozef Šimko mögött a polgármester-választáson. A jelölt szerint ez garantálja, hogy ezúttal nem fognak megoszlani a változást akaró szavazatok.
„Az összefogás valódi esélyt ad Rimaszombatnak arra, hogy új fejezetet nyisson, és tisztességesen, szakmailag megalapozott módon irányított várossá váljon”
– jelentette ki.
A sajtótájékoztatón részt vett Beáta Jurík, a PS parlamenti frakciójának alelnöke is, aki kiemelte: Vaľónak sikerült egyesítenie a demokratikus blokkot a városban. „Ennek az összefogásnak köszönhetően a város esélyt kap arra, hogy hozzáértő vezetője legyen, aki minden lakos polgármestere lesz, és lezárja a folyamatos konfliktusok korszakát” – mondta.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
2025-ben összesen 107 rimaszombati gyermek született, közülük 56 fiú és 51 lány. A város lakossága tovább csökkent, az év végére 20 943 főre esett vissza, így Rimaszombat népessége először süllyedt huszonegyezer alá – tájékoztatott az önkormányzat a város weblapján.
Ritkább keresztnevek is megjelentek
A rimaszombati kórházban – ahol a környező településekről érkező kismamák is szülnek – tavaly 783 szülést regisztráltak, ami tízzel több az előző évhez képest. 397 fiú és 389 lány jött világra.
A fiúk körében a leggyakoribb nevek a Noel, Erik és Oliver voltak, míg a lányoknál a Sofia, Natália és Bianka vezettek. A szülők 2025-ben is adtak gyermekeiknek ritkább keresztneveket: a lányok között szerepelt például a Dinara, Britany, Tarya, Elif és Ayse, míg a fiúknál az Arion, Yaman, Ezel és Sani is bekerült az anyakönyvekbe.
Kevesebb esküvő, továbbra is sok a válás
Rimaszombatban tavaly összesen 82 házasságkötést tartottak, ami 12-vel kevesebb, mint egy évvel korábban. A párok közül 61-en polgári, míg 21-en egyházi szertartás keretében mondták ki az igent. A legtöbb esküvőre szeptemberben került sor, amikor 18 alkalommal kondultak meg a harangok. Szeptember 20-án és 27-én négy-négy esküvőt tartottak. A válások száma 29 volt.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
Tovább drágul a rimaszombati művelődési ház jelenleg is zajló felújítása. A városi képviselő-testület keddi ülésén 235 ezer eurót különített el a színházterem nézőtéri székeinek cseréjére, miközben az eredetileg 3,399 millió eurós beruházás költsége az elmúlt időszakban már több mint 840 ezer euróval emelkedett.
Az önkormányzat az előterjesztés indoklásában emlékeztetett: a város korábban a Művészeti Alaptól (Fond na podporu umenia) próbált támogatást szerezni a színházterem korszerűsítésére, ám a pályázat sikertelen volt. Mivel külső forrás nem áll rendelkezésre, a szükséges összeget végül a városi költségvetésből biztosítják a 2026-os költségvetés első módosítása keretében.
Elhasználódott, kényelmetlen székek
A művelődési házban zajló felújítás elsődlegesen az épület energiahatékonyságának javítását célozza. A városvezetés szerint azonban elkerülhetetlenné vált a színházterem berendezésének modernizálása is, mivel a nézőtéri székeket az intézmény 1985-ös megnyitása óta nem cserélték le. A jelenlegi ülőhelyek elhasználódtak, kényelmetlenek, és már nem felelnek meg a kulturális rendezvények igényeinek.
A jóváhagyott 235 ezer euróból a színházterem padlóburkolatát is felújítják, valamint 461 új széket vásárolnak és szerelnek be.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
A rimaszombati kórház a régió egyik legfontosabb egészségügyi intézménye, amelynek felújításáról évek óta tárgyal a megye és a fenntartó. A városi képviselő-testület legutóbbi ülésén azonban egy új, eddig nem hangsúlyozott lehetőség is felmerült: nemcsak korszerűsítésről, hanem akár egy teljesen új kórház felépítéséről is szó lehet a járási székhelyen.
Az új kórház építésének lehetőségéről Jozef Šimko polgármester Juhász Péter orvos, megyei képviselő kérdésére válaszolva beszélt. A polgármester elmondta: információi szerint a Penta csoport új kórház építését fontolgatja Rimaszombatban. Ennek kapcsán már tárgyalások is zajlanak a város vezetésével, amely Šimko szerint három lehetséges helyszínt is felajánlott a beruházónak.
A hír azért is számít meglepőnek, mert korábban elsősorban a meglévő kórház felújításáról, illetve egy új pavilon megépítéséről volt szó.
Penta: több alternatívát is mérlegelünk
Az ügyben lapunk megkereste a Penta Hospitals hálózatát is, amely megerősítette, hogy valóban vizsgálják egy új kórház megépítésének lehetőségét Rimaszombatban.
“A Penta Hospitals hálózat több alternatívát is mérlegel egy új kórház megépítésére Rimaszombatban, és a várossal aktív párbeszédet folytat a témában. Kidolgozás alatt áll egy olyan változat is, amely az eredeti kórházi területen számol az építkezéssel; ezzel a megoldással a Szlovák Köztársaság Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének forrásaira is pályáztunk. Ennek a változatnak azonban megvannak a maga korlátai, amelyek elsősorban a kórház városközponti elhelyezkedéséből fakadnak, különösen a terület további fejlesztési lehetőségeinek beszűkülése miatt, ami a jövőbeni kórházi igényeket és a kapcsolódó háttértevékenységeket érinti”
– közölte Jana Fedáková, a hálózat kommunikációs specialistája.
Fedáková megerősítette, hogy a várossal folytatott egyeztetések során további, az új kórházi komplexum megépítésére alkalmas helyszíneket is azonosítottak, amelyeknél ezek a korlátozások nem állnak fenn. Elmondása szerint a beruházáshoz szükséges forrásokat a megyei önkormányzattal és a várossal együttműködve igyekeznek feltérképezni, és bíznak abban, hogy az európai uniós alapok 2028–2034 közötti új programozási időszaka lehetőséget teremt az ilyen, regionális jelentőségű egészségügyi beruházások megvalósítására. “Ebben az esetben a Penta Hospitals hálózat kész saját pénzügyi forrásaival is hozzájárulni az építkezés finanszírozásához” – tette hozzá a szóvivő.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
Rimaszombat városa továbbra is kiemelt ügyként kezeli a fedett uszoda átfogó felújítását. Az önkormányzat már rendelkezik a teljes rekonstrukcióhoz szükséges projektdokumentációval, a beruházás becsült költsége megközelíti az 5,4 millió eurót, tájékoztatott Jozef Tóth alpolgármester.
A felújítást az indokolja, hogy az épület belső terei és műszaki berendezései jelentősen elhasználódtak, emellett az üvegezett homlokzati szerkezet műszaki állapota sem felel meg a jelenlegi előírásoknak. A felújítást a Szlovákia Program keretében és uniós források segítségével végeznék.
Évtizedek óta szolgálja a várost
A rimaszombati fedett uszoda 1989 óta működik, és a város adatai szerint évente átlagosan mintegy tízezer látogatót fogad. Az elmúlt évtizedekben azonban nem került sor átfogó korszerűsítésre, mindössze 2020-ban történt részleges felújítás, amikor a zuhanyzókat és a szociális helyiségeket újították meg.
Előkelő helyen az uniós források lehívásában
Az uszoda rekonstrukciója a fenntartható városfejlesztés (UMR) keretében előkészített projekttervek közé tartozik. A Beruházási, Regionális Fejlesztési és Informatikai Minisztérium kifejezetten pozitívan értékelte a rimaszombati UMR térség teljesítményét. Az elfogadott projekttervek aránya az elérhető uniós forrásokhoz viszonyítva 25,51 százalékkal nőtt, ami a második negyedévben a legmagasabb növekedést jelentette az országban. A benyújtott támogatási kérelmek aránya elérte a 41,60 százalékot, amellyel Rimaszombat a harmadik helyen áll országos összehasonlításban.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
Mintegy 6800 látogatót fogadott 2025-ben a rimaszombati Gömör–Kishonti Múzeum, amely a jövő évben is tartalmas programkínálattal várja a közönséget.
Az intézmény 2026-ban összesen öt kiállítást tervez, a hangsúlyt a török korszak történetére, valamint a régió gótikus templomaira helyezve – derült ki az évértékelő sajtótájékoztatón, amelyen Kerényi Éva igazgató ismertette az eredményeket.
Az idei év legsikeresebb tárlatai közé tartozott a A kagán lovasa című, az avarok történetét bemutató kiállítás, valamint az Üdvözlet Rimaszombatból című, történelmi képeslapokat felvonultató bemutató.
A legnagyobb érdeklődést – a korábbi évekhez hasonlóan – a Múzeumok és Galériák Éjszakája váltotta ki, amely idén 503 látogatót vonzott, és tematikájában szintén A kagán lovasához kapcsolódott.
Oktatás, pályázatok, gyűjteménygyarapítás
A Gömör–Kishonti Múzeum az elmúlt évben jelentős múzeumpedagógiai tevékenységet is folytatott: összesen 65 programot – workshopokat, beszélgetéseket és szakmai előadásokat – szervezett, elsősorban iskolai csoportok számára. Emellett az intézmény 14 sikeres pályázat révén valósíthatott meg kiállításokat, restaurálási munkákat, valamint publikációs és gyűjteménygyarapítási projekteket.
Kiemelkedő eseménynek számít, hogy a múzeum tulajdonába került egy egyedülálló, több mint száz alkotásból álló gyűjtemény, amely a rimaszombati festő, Mátrai-Makovits Jenő munkáit foglalja magában. A hagyaték grafikákat, vázlatokat és festményeket egyaránt tartalmaz.
A 2026-os év a megújulás jegyében telik majd: a múzeum az állandó kiállítás rekonstrukcióját és modernizációját tervezi, az időszaki kiállítóterek azonban a felújítás ideje alatt is látogathatók maradnak. Az év elején egy Krakkóból érkező tárlat nyílik meg, amely a polgári dohányzási kultúrát mutatja be.
Kapcsolódó cikkünk
A rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum több mint 500 történelmi képeslapra tett szert, melyek Rimaszombatot és környékét ábrázolják. A látogatók augusztusban megtekinthetik a gyűjtemény egy részét a hónap műtárgyaként – tájékoztatta a TASR-t Tóth Szilvia, a múzeum PR-menedzsere.
A 535 történelmi képeslapot Igor Mikita magángyűjtőtől szerezték, a műtárgyak a századforduló és a 60-as évek közti időszakból származnak. „Ez a lenyűgöző gyűjtemény egy ablak a múltba, a képeslapokon keresztül végigkövethetjük Rimaszombat fejlődését egy politikai, társadalmi és történelmi változásokkal teli korszakban. Gyakran láthatunk rajtuk olyan épületeket és rejtett zugokat, melyek mára már eltűntek. Egy ilyen nagy és minőségi gyűjtemény óriási ritkaság” – jelentette ki Kerepesi Igor, a múzeum történésze.
A múzeum egy ideiglenes kiállítás keretében akarja bemutatni a képeslapokat, a gyűjtemény egy része már jelenleg is megtekinthető a hónap műtárgyaként. „A képeslapok egy páratlan lehetőséget nyújtanak arra, hogy Rimaszombat olyan oldalát lássuk, amely már nem létezik. A látogatók valószínűleg megtekinthetik majd őket publikációkban is, valamint előadások és rendhagyó tanórák keretében” – tette hozzá Kerepesi azzal, hogy a műtárgyakat a Művészeti Alap támogatásával szerezték be.
Török kor és gótikus templomok a középpontban
A második kiállítás a török korszakra összpontosít, amely a 2026-os év egyik meghatározó témája lesz. A Két világ határán – A törökök Gömör–Kishontban és Nógrádban című tárlat a mohácsi csata 500. évfordulójához kapcsolódik.
A másik kiemelt tematika a Gótikus út és a középkori, freskókkal díszített templomok bemutatása. A nagyszabású kiállítást a Múzeumok és Galériák Éjszakáján nyitják meg, és mindhárom kiállítótérben a Gótikus út három ága – a rimaszombati, a csetneki és a jolsvai kör – kerül bemutatásra.
A látogatók eredeti berendezési tárgyakat, valamint gyűjteményi és egyházi műtárgyakat is láthatnak majd.
Az év második felében további két kiállítás várja az érdeklődőket: az egyik a rovarvilágot, a másik a palóc kultúrát állítja a középpontba. (tasr, hn)
Kapcsolódó cikkünk Csetnek/Martonháza/Gecelfalva |
Az egykori Gömör-Kishont vármegye területén bámulatos körutakat lehet tenni, ha a középkori építésű templomok „füzéreit” keressük fel pontról pontra.
Ami a középkori vagy kora újkori történelmi építészeti emlékeket illeti Szlovákiában, az országot járva bizonyos értelemben nem lehet okunk panaszra. Azaz mégiscsak morgolódhatunk, ha épp egy rosszabb állapotban levő objektummal találkozunk, de ettől függetlenül bőven van mit megnézni s miben elmélyedni, legyenek azok akár puszta várfaltorzók vagy teljes pompájukban ragyogó kastélyok. Más esetben pedig a gótika emlékei…
Sorvezető az emlékekhez
Rozsnyó környékén, de egyébként is az egykori Gömör-Kishont vármegye területén jó másfél évtizede működik a Gótikus Út Egyesület, amely civil kezdeményezésként az állami szervekkel, önkormányzatokkal és egyházakkal is összefogva igyekszik korszerű és élvezetes módon bemutatni a térség középkori eredetű építményeit és képzőművészeti alkotásait. Amellett, hogy szakmai-műemlékvédelmi, illetve tulajdonképpen turisztikai tevékenységet is kifejtenek, az általuk készített koncepció egyfajta „sorvezetőként” is szolgálhat a helyszínek felkereséséhez. Jelenleg négy, földrajzilag meghatározott körútban foglalták össze a középkori eredetű templomok sorát, amelyek közül nemrég a csetneki út három állomását járhattam végig.
Az ékszerdoboz
Csetnek egyike azon helyeknek, ahol a járókelő belefeledkezhet történelmi képzelgéseibe. Szemhéjunkat összehúzva ugyanis nyugodtan a városmag terébe vizionálhatunk például egy középkori zsibongó kisvárost, de emellett akár egy Szindbádot is – mondjuk Latinovits képében –, aki valamelyik ház valamelyik emeleti ablakában törekszik megpillantani az aktuális kedvest.
A község központját a 13. századi építésű templom uralja, amely számos építési fázison és bővítésen esett át egészen a 18. századig, miközben az 1500-as évek derekán protestáns építménnyé vált. Evangélikus jellege nyilvánvaló, ahogyan az is, hogy megkapó egységben fonódnak egymásba a középkori és kora újkori építészeti és díszítési elemek. Természetesen nem kuriózum, hogy a századok nyomai ennyire intenzíven és jól kitapinthatóan rajta hagyták nyomukat egy templomon, Csetneken ez azonban mégis nagyon jellegzetes, s ami a legfontosabb, egységes formát ölt. A háromhajós beltérben jó ideje, több mint száz éve újra láthatóak a 14–16. századi, olasz művészek keze jegyét magukon viselő freskók, amelyeket akkoriban Gróh István hozott ismét napvilágra. Az ábrázolások allegorikus jellegében, sajátos ikonográfiájában és persze teológiai jelentésében akár hosszú órákig is el lehet merülni, legyen az a hét szabad művészet megjelenítése vagy a méltán híres csetneki Madonna-ábrázolás – s akkor még szót sem ejtettünk arról, hogy a háromhajós bazilikabelső rejti a térség legrégibb, több mint 500 éves orgonáját is. A teljesség igénye nélkül mindenképpen meg kell még említeni a reneszánsz és barokk idejéből való sírfeliratokat és halotti címereket is, és Bebek István sírkőtábláját. Sok-sok újságoldalt meg lehetne tölteni, ha akár csak egy-egy elemre bővebben kitérnénk.
A település központja egyébként nemcsak egy, hanem több sétát is megér. A Madarász Viktor szülőházát jelentő lepukkant, de még megtörtségében is karakteres nemesi kúria például nem tudja nem magához szegezni a tekintetet. Ez még persze nem minden, hiszen Csetneken nem ez az egyetlen kúria. Szintén időutazásra hív a klasszicista stílusban épült városháza, a középkori eredetű római katolikus plébániatemplom vagy a központ közelében található vízivár is.
A freskók mestere
Csetnektől nem egészen öt kilométerre északnyugatra van Martonháza (Ochtiná), amely szintén festői környezetben s ugyancsak a Csetnek-patak mellett található. A 14. században gótikus stílusban átépített, majd utóbb evangélikussá vált temploma pedig szintén megéri a rá szánt időt. Ahogy erről a szakrális építményről szóló szövegben olvashatunk, unikális freskók, például egy krisztológiai ciklus díszítik a falait, amelyek az ismeretlen „Ochtinai szentély festőjének” nevezett művész alkotásai. Az egyik legnagyobb kuriózum a szentélyben található, a 16. században apokrifnak minősített Szentháromság-ábrázolás.
Martonháza után még Gecelfalva (Koceľovce) ugyancsak evangélikus temploma következett. A két építmény nemcsak térbeli közelsége, hanem a freskóik miatt is kötődnek egymáshoz. Az előbb méltatott névtelen mester ugyanis mindkét helyen alkotott. Noha a gecelfalvai ábrázolásokat általában „művészibbnek” jellemzik a művészettörténészek, a hasonlóság nyilvánvaló. A keresztre feszítést ábrázoló freskót a korabeli Magyar Királyság idejéből való legnagyobb méretű tematikus alkotásként tartják nyilván. A falak felületét még nem tárták fel mindenütt, így a gecelfalvai tepmlom még rejthet néhány meglepetést. Ha az építészeti elemek közül egyvalamit kéne megemlítenem, akkor a karakteres vasalatokkal ellátott gótikus bejárati ajtót említeném meg.
A csetneki körút keretében felkereshetjük még Restér (Roštár), Berdárka (Brdárka), Pelsőc (Plešivec) templomait, vagyis összesen hat állomásról van szó. Ha egy mód van rá, ne sajnáljuk ezekre sem a fáradtságot! Praktikus információ: a templomokba való belépés előtt a gotickacesta.sk honlapon megtaláljuk, hogy melyik világi vagy egyházi tisztviselőtől kell bebocsájtást kérnünk.
Elektromos buszok is érkezhetnek
2025 októberének végéig az UMR Rimaszombat hat támogatási szerződést kötött, további hat projekt esetében pedig már benyújtották a vissza nem térítendő pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmet. Rimaszombat városa ebből három megkötött szerződéssel és három benyújtott pályázattal részesedik. A már támogatott projektek között szerepel három lakótelepi belső udvar megújítása a Nyugat lakótelepen, a Pavol Dobšinský Alapiskola felújítása és akadálymentesítése, valamint a „Fenntartható és környezetbarát városi közlekedés Rimaszombatban” elnevezésű projekt.
Utóbbi keretében – a SAD Lučenec közlekedési vállalat pályázataként – két elektromos autóbusz és két töltőállomás beszerzése valósulhat meg.
A beruházás nemcsak környezetbarátabb közlekedést eredményez, hanem pénzügyi hasznot is hoz a városnak: a megkötött szerződés értelmében a projekt megvalósulását követően tíz éven keresztül évente mintegy 170 ezer euró kerül vissza a városi költségvetésbe.
A jóváhagyás alatt álló projektek közé tartozik a fedett uszoda teljes felújítása, valamint a rimaszombati Keresztelő Szent János plébániatemplom – mint nemzeti kulturális műemlék – megújítása. Emellett folyamatban van az „Intelligens Rimaszombat” projekt előkészítése, továbbá tervben szerepel az autóbusz-megállók felújítása, egy új kerékpárút építése és a futballstadion lelátójának korszerűsítése is.
A fenntartható városfejlesztés keretében Rimaszombatba érkező beruházások összértéke megközelíti a 10,6 millió eurót.
Korábban felújításról volt szó
A rimaszombati kórház sorsa az elmúlt években többször is a figyelem középpontjába került. 2021 különösen turbulens év volt az intézmény életében: előbb felmerült, hogy az országos kórházreform keretében mindössze alapellátást nyújtó, elfekvő jellegű kórházzá minősítenék vissza, ami ellen aláírásgyűjtés is indult. Később már arról szóltak a hírek, hogy a fenntartó Svet zdravia hálózat a kórház átfogó felújítását tervezi.
A Svet zdravia akkor a helyreállítási tervből kívánt forrásokat szerezni a teljes modernizációra, az elképzeléseket pedig a Besztercebánya megyei képviselők is támogatták. Az akkori tervek szerint a „B” pavilont lebontották volna, és a helyén egy új épületet húztak volna fel, amelynek 2026-ra kellett volna elkészülnie.
Vita a költségekről
Roman Vaľo képviselő a testületi ülésen sokallta az előirányzott összeget, rámutatva, hogy az székenként több mint 500 eurós költséget jelent. Jozef Šimko polgármester szerint ugyanakkor a végösszeg ennél alacsonyabb is lehet. Mint mondta, a pontos ár a közbeszerzési eljárás eredményétől függ, amelynek kiírása után februárban–márciusban kezdődhetnek a munkálatok.
A rimaszombati művelődési ház teljes körű felújítása az országos helyreállítási terv támogatásával valósul meg. A munkálatok 2024 közepén indultak, és jelenleg a befejezéshez közelednek. A beruházást a Construct vállalat végzi, az eredetileg szerződésben rögzített ár 3,399 millió euró volt, amely az időközben felmerült többletmunkák miatt több mint 840 ezer euróval emelkedett.
Vadvízi attrakció és vita a városi lap körül
A költségvetési módosítás részeként a képviselők 50 ezer eurót hagytak jóvá a Kurinc–Zöld Víz üdülőövezetbe tervezett új attrakció, az úgynevezett vadvízi folyó projektdokumentációjára. Roman Vaľo képviselő ugyan azt javasolta, hogy az összeget inkább a Relax szabadidőközpont rossz állapotú homlokzatának felújítására fordítsák, a testület azonban ezt elutasította. A polgármester szerint a vadvízi attrakció akár már a 2027-es nyári szezonra elkészülhet.
Éles vita alakult ki a Gömöri Hírlap sorsáról is. Bár a képviselők tavaly év végén a megjelenés felfüggesztéséről döntöttek, januárban a lap továbbra is megjelent, mivel a polgármester szerint a testület határozata nem volt érvényes. Ezzel azonban több képviselő és a város főellenőre sem értett egyet. Végül a testület csökkentette a lap költségvetését, ami ellehetetleníti annak további kiadását.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
A városi képviselő-testület november 4-én, kedden megtartott ülésén döntött arról, hogy 2026. január 1-jétől határozatlan időre felfüggeszti a város lapja, a Gömöri Hírlap (Gemerské zvesti) kiadását. A döntést titkos szavazáson hozták meg, a 17 érvényes szavazólapból 12-en támogatták a javaslatot.
A kezdeményezés Michal Demeter városi képviselő nevéhez fűződik, aki a költségvetéshez benyújtott módosító indítványként javasolta a lap megszüntetését. Indoklása szerint a cél a városi kiadások csökkentése.
Érdekesség, hogy a testület már hozott egy hasonló határozatot júniusban, amikor is szintén Demeter javaslatára elfogadták a Gömöri Hírlap kiadásának felfüggesztését, azonban mivel a polgármester nem írta alá a határozatot, az nem lépett érvénybe.
Titkos szavazás
Demeter a vita során azt is kérte, hogy a szavazás titkos formában történjen, ezzel elkerülve az esetleges befolyásolást. A képviselők ezt elfogadták, így titkos voksolás keretében hagyták jóvá a lap leállítását.
A döntés értelmében a városi hivatal jövőre a város hivatalos Facebook-oldalán keresztül fogja tájékoztatni a lakosságot a helyi eseményekről, az intézmények működéséről és a programokról. A bejegyzések szlovákul és magyarul is megjelennek majd.
A képviselők ígéretet tettek arra is, hogy a hozzászólási lehetőségek nem lesznek letiltva, és a kritikus véleményeket sem fogják törölni.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
A városi képviselő-testület keddi (november 4.) ülésén jóváhagyta a Csodaszarvas-szobor felállításáról szóló határozatot. A testület immár harmadik alkalommal tárgyalta a kérdést, amely ezúttal is élénk vitát váltott ki.
Módosult tervek, új helyszín
A szoborállítás ügye tavasszal került először napirendre, amikor még az volt a terv, hogy a Csodaszarvas-szobor a Fő téren kap helyet. Ezzel párhuzamosan Matej Hrebenda szobrát a róla elnevezett könyvtár elé tervezték felállítani. A javaslatot Cziprusz Zoltán és Ivan Hazucha képviselők terjesztették elő, mondván, „egy szobor a magyaroknak, egy a szlovákoknak” – a testület akkor hosszú vita után el is fogadta a kezdeményezést.
Novemberre azonban a koncepció megváltozott. Juhász Péter megyei képviselő, Besztercebánya megye alelnöke ismertette, hogy kerekasztalt hívtak össze a városban, amelyre meghívták a magyar kulturális szervezetek képviselőit is. A megbeszélésen végül úgy döntöttek, hogy a szobrot nem a Fő téren, hanem más, méltó helyen állítják fel.
Mint Juhász elmondta, sokaknak nem tetszett, hogy a Fő téren új szobrokat helyezzenek el, ezért a szervezetek a status quo megőrzése mellett döntöttek. A választás végül a Jánosík és Kishonti utcák kereszteződésére, a posta mellé esett.
„Hiszem, hogy ennek a szobornak az elhelyezése szimbóluma lehet a két, illetve az utóbbi időben három nemzetiség és etnikai kisebbség együttélésének”
– fogalmazott Juhász Péter.
Ivan Hazucha (Smer) képviselő kijelentette, hogy nincs kifogása az új helyszín ellen, ám tartózkodni fog a szavazás során, mivel – mint mondta – a magyar képviselők nem garantálták számára, hogy adott esetben támogatnák egy „szlovák” szobor felállítását is a Kishonti utcán.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
A városi képviselő-testület október 7-én tartott ülésén elfogadta az idei év második költségvetés-módosítását. A változtatások után a legtöbb forrás az oktatásra, a projekt-előkészítésere és a városfejlesztési beruházásokra irányul. A Gömöri Hírlap megszüntetésére irányuló javaslatot viszont végül nem támogatták a képviselők.
Beruházások a városban
A módosított költségvetés több olyan konkrét projektet tartalmaz, amelyek közvetlenül is érezhető változásokat hoznak majd a város életében. A legjelentősebb fejlesztés a Nyugat lakótelep utcáinak felújítása, amelyre a város 726 ezer eurós támogatást nyert. Megújul a ravatalozó épülete is, amelyre 30 ezer eurót különítettek el.
A város emellett 5 ezer eurót biztosít a fedett uszoda projekttervének előkészítésére, a Tompa Mihály Alapiskola pedig 50 ezer eurós támogatásban részesül a felújításhoz. Az oktatási intézmények összességében több mint 1,1 millió euróval kapnak többet beruházásokra és működési kiadásokra.
A város új bevételi forrást lát a Rimaszombati Kártya (Karta Soboťana) programban is, amelyből mintegy 2000 kártya kibocsátásával 6 ezer eurós bevételre számítanak. A hajléktalanszállón a munkaügyi minisztérium támogatásából cserélik ki az elektromos hálózatot. A parkolóautomaták karbantartására 3 ezer euróval többet szánnak.
A város teljes költségvetése 3,85 millió euróval nő, döntően uniós és állami támogatások, illetve különféle átvett források révén, amelyek főként az iskolák és városi fejlesztések finanszírozását szolgálják. A beruházásokra szánt kiadások így már meghaladják a 6,1 millió eurót.
Rimaszombat emellett 610 ezer eurós hitel felvételét is tervezi, és 616 ezer eurót merít a városi tartalékalapból.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
Botrányba fulladt a városi képviselő-testület szeptember 30-i ülése, amelyet majd három hónapos szünet után hívtak össze. A képviselők a programot sem tudták jóváhagyni, mert heves vita alakult ki a testületi ülésekről készült felvételek és azok közzététele körül.
Az ülésen több fontos napirendi pont is szerepelt, köztük a városi költségvetés módosítása, de ezek tárgyalására már nem került sor. Az ülés határozatképtelenné vált, miután több képviselő elhagyta a termet.
Kérdések a felvételek körül
A testületi ülés elején Halász Attila képviselő kért magyarázatot Jozef Šimko polgármestertől, kik azok a magánszemélyek, akik az utóbbi időben rendszeresen kamerával rögzítik az üléseket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben az előző ülések teljes felvételei nem kerültek nyilvánosságra, csak rövid, összevágott részleteket közöltek az interneten, amelyeket Jozef Šimko polgármester saját közösségi oldalán használt fel.
Halász jelezte, nem kifogásolja, ha valaki rögzíti az üléseket, hiszen azok nyilvánosak, de a teljes anyagot is elérhetővé kell tenni, mert a szelektíven vágott felvételek alkalmasak lehetnek a képviselők lejáratására. Egyértelmű ígéretet kért a polgármestertől, hogy a jövőben a teljes felvételek nyilvánosságra kerülnek.
Jelezte, hogy amennyiben erre nem kapnak garanciát, frakciójával együtt távoznak.
A vitához hozzászólt Roman Vaľo képviselő is, aki kétségbe vonta a felvételeket készítő személyek motivációit és tolmácsolta a lakosság igényét, hogy a város hozza nyilvánosságra a testületi ülések teljes, vágatlan felvételeit.
Kapcsolódó cikkünk
Közbeszerzési visszaéléssel gyanúsítják Jozef Šimkót, Rimaszombat polgármesterét a kurinci üdülő csúszdaparkjának megépítésére kiírt versenypályázattal kapcsolatban. A nyomozás még folyamatban van – tájékoztatta a TASR-t Ivan Vozár, a Besztercebányai Kerületi Ügyészség szóvivője.
A polgármester ellen a losonci rendőrség indított büntetőeljárást még februárban. „A nyomozó a csúszdapark megépítésére kiírt versenypályázattal kapcsolatban indított büntetőeljárást Jozef Šimko polgármester ellen, a gyanú szerint 60 001 eurós jogosulatlan előnyhöz juttatta a közbeszerzés győztesét” – közölte Vozár.
Jozef Šimko áprilisban panaszt tett az eljárás megindítása miatt, de az ügyészség elutasította azt. „A nyomozás folyamatban van, ezért részletesebb információkkal nem szolgálhatunk” – tette hozzá az ügyészség.
A polgármester azt nyilatkozta a TASR-nek, hogy semmiféle visszaélés nem történt a csúszdapark hét évvel ezelőtti építésénél. „Az elmúlt 15 évben, amióta polgármester vagyok, már 18 büntetőfeljelentést tettek ellenem. Mindegyik megalapozatlannak bizonyult. A mostanit is az ellenfeleim politikai játszmájának tartom, és mindenkit biztosíthatok, hogy nem követtem el törvénysértést, még csak szabálysértést sem” – szögezte le.
Šimko tagad
Jozef Šimko polgármester tagadta, hogy ő rendelte volna meg a felvételeket, és hangsúlyozta: bárki készíthet felvételt a testületi ülésekről, hiszen azon nyilvánosak.
Szót kapott a felvételeket készítő Marián Dorkin is, aki még az ülés előtt éles szóváltásba keveredett az egyik újságíróval. Tagadta, hogy pénzt kapna a felvételekért, és kijelentette: a videóit úgy fogja megvágni, ahogyan ő akarja.
Mivel a polgármester továbbra sem garantálta, hogy a teljes, vágatlan felvételek elérhetővé válnak, Halász Attila vezetésével az Alternatíva frakció képviselői elhagyták az üléstermet. Csatlakozott hozzájuk Roman Vaľo és több más képviselő is. Az ülés így határozatképtelenné vált, a polgármester berekesztette azt.
Egy nappal később az Alternatíva frakciója közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozták: tiszteletben tartják minden állampolgár jogát, hogy részt vegyen a nyilvános üléseken és felvételt készítsen. Ugyanakkor kétségbe vonják Marián Dorkin motivációit, és elítélték, hogy az ülés kezdete előtt szóban megtámadott és megfenyegetett egy újságírót.
„Sajnáljuk, hogy ilyen lépésre kényszerültünk, de nem engedhetjük meg, hogy bárki hasonló módszerekkel éljen a polgárok által megválasztott képviselőkkel szemben, majd manipulált videók útján megfélemlítse őket, ahogy ez a júniusi ülés után egyik kollégánkkal szemben történt”
– áll a közleményben.
Hasonló szellemű nyilatkozatot adott ki a Roman Vaľo vezette Spolu sme Sobota (Együtt vagyunk Rimaszombat) frakció is, amely szintén a teljes felvételek nyilvánosságra hozatalát követeli.
Képviselői reakciók
A városi pénzügyi osztály vezetője, Miroslav Bielak szerint a módosítás után a költségvetés gyakorlatilag kiegyensúlyozott marad. Roman Vaľo képviselő üdvözölte a változtatásokat, amelyek szerinte a város aktuális igényeire reagálnak, és támogatják a külső forrásból társfinanszírozott projektek előkészítését. Külön kiemelte, hogy bekerült a költségvetésbe a Kurinec – Zöld-víz rekreációs központ fejlesztésének tervezése.
Jozef Šimko polgármester hangsúlyozta, hogy a nyári idényben Kurinec 1,6 millió eurós bruttó bevételt hozott a városnak, amelyből 800 ezer euró volt a tiszta nyereség. „Ebből 230 ezer eurót a hitel törlesztésére fordítunk, és bízom benne, hogy további 300 ezret is sikerül majd szereznem a mosdók és szociális helyiségek felújítására, amit annyira kifogásoltak.” – mondta.
Vita az átláthatóságról
A polgármester az ülésen visszatért a nyár eleji vitához is, amikor nem írta alá az első költségvetés-módosítást. Ezt azzal indokolta, hogy a képviselők akkor anélkül döntöttek a Gömöri Hírlap megszüntetéséről, hogy megvitatták volna annak következményeit, például a lapnál dolgozó újságírók végkielégítését.
Šimko gúnyos megjegyzést tett azokra a képviselőkre, akik az előző ülésen tiltakozásképpen elhagyták a termet, mivel a város nem volt hajlandó közzétenni a testületi ülések teljes, vágatlan felvételeit. Halász Attila képviselő azonban leszögezte, hogy ez nem „menekülés” volt, hanem a nyilvánosság korrekt tájékoztatásáért szervezett demonstráció.
„Ez a lépés az objektív tájékoztatás melletti kiállás volt” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy reméli, a regionális média a jövőben kiegyensúlyozottabban fog működni.
(rimava)
A Matica tiltakozik
Az ülésen Jozef Šimko polgármester ismertette a helyi Matica Slovenská levelét, amely tiltakozott a Csodaszarvas-szobor felállítása ellen. „A Csodaszarvas-szobor nem csak egy művészeti motívum, hanem a magyar mitológia szimbóluma, ami az ősi magyarok Kárpát-medencébe történő érkezésével kapcsolódik össze” – áll a levélben.
„Ebből az okból egy ilyen szimbólum felállítását Rimaszombatban történelmileg érzéketlen és kulturálisan helytelen lépésnek tartjuk”
– írták.
A levél tartalmát több képviselő is bírálta. Halász Attila és Cziprusz Zoltán meglepetésüknek adtak hangot, amiért a Matica most kifogást emelt, hiszen tavasszal még nem tiltakozott a szobor ellen. Sőt, Cziprusz szerint azzal, hogy a Csodaszarvas nem a Fő téren kerül felállításra, a Matica is könnyebben építheti fel a Hrebenda-szobrot.
Auxt Ferenc képviselő szintén értetlenségét fejezte ki, amiért egyesek a Csodaszarvas-mondát történelmi eseményként értelmezik. Mint mondta, szerinte inkább meséről van szó, „aminek semmi köze a történelemhez”, ezért nem tart attól, hogy a szobor megosztaná a város lakosságát.
A képviselők végül 14 igen szavazattal és három tartózkodás mellett elfogadták a határozatot a Csodaszarvas-szobor új helyszínen történő felállításáról. Ellenszavazat nem volt.
Felmerült a pártatlanság kérdése
A vita során több képviselő is kritizálta a városi lap működését. Vaš képviselő például azért bírálta a Gömöri Hírlapot, mivel az szerinte az utóbbi években egyre inkább a polgármester szócsövévé vált.
„Amikor valamelyik képviselő jó javaslattal áll elő, az újságban gyakran meg sem említik a nevét, viszont ha a polgármester tesz egy indítványt, azt mindig külön kiemelik”
– fogalmazott Vaš.
Hozzátette: amennyiben a lap a jövőben objektív módon működne, nem zárkózna el annak újbóli elindításától. Kiemelte ugyanakkor, hogy szerinte a város honlapját kellene használni a tájékoztatásra, mert az sokkal aktuálisabb, mint egy kéthetente megjelenő lap.
Jozef Šimko polgármester azt mondta, neki nincs problémája a Gömöri Hírlap megszüntetésével, de szomorúnak nevezte, hogy most épp azok akarják megszüntetni a lapot, akik korábban a megmentéséért küzdöttek. „Mitől félnek?” – kérdezte a képviselőket a titkos szavazás kapcsán.
Halász Attila képviselő elismerte, hogy a Gömöri Hírlap megszüntetése nem egy pozitív lépés a város számára, de emlékeztetett arra is: nem véletlen, hogy a képviselők idén már másodszor szavaznak a lap megszüntetéséről. Halász egyetértett Vaš képviselővel abban, hogy nyilvánvaló, kinek az érdekeit szolgálja a lap. Šimko nevetségesnek nevezte ezeket az okokat.
Megtakarítás 2026-ban
A városvezetés jövőre tervezi a megtakarítás pontos összegének kiszámítását, amelyet a 2026-os költségvetés többleteként fognak kimutatni. A végleges számok a költségvetés első módosításakor kerülnek a zárszámadásba, ennek kiszámolása a Városi Hivatal feladata.
Többen költöztek el, mint ahányan érkeztek
Az anyakönyvi körzetben – amely Rimaszombaton kívül Zeherje, Rimajánosi, Pálfalva és Tóthegymeg községeket is magában foglalja – 556 halálesetet jegyeztek fel, ami némileg kevesebb a 2024-es adatnál. A rimaszombati állandó lakhellyel rendelkező elhunytak száma 223 volt, közülük 109 férfi és 114 nő.
A város népességcsökkenéséhez az elvándorlás is hozzájárult: 2025-ben 197-en költöztek Rimaszombatba, miközben 289-en elhagyták a várost. A lakosság száma így tovább apadt: míg 2024 végén 21 143, 2023-ban pedig 21 322 lakosa volt Rimaszombatnak, addig 2025 végére 20 943 főre csökkent a népesség.
Három kiemelt prioritás
Vaľo a teljes programját fokozatosan kívánja ismertetni, de három alapvető prioritást már bemutatott.
Elsőként a megfizethető és méltó lakhatást emelte ki a fiatalok és az idősek számára. A városban évek óta pusztuló volt diákszálló épületét a problémák jelképének nevezte. Elképzelése szerint az épületből bérlakások és idősek nappali ellátását biztosító intézmény jöhetne létre.
Második prioritásként a közterek állapotának javítását és az alapvető infrastruktúra fejlesztését nevezte meg. Rámutatott, hogy egyes városrészekben máig hiányoznak a járdák és a csatornázás.
„Az emberek nem várhatnak éveken át olyan alapvető szolgáltatásokra, amelyeknek magától értetődőnek kellene lenniük”
– hangsúlyozta.
Harmadik célként a gyermekek biztonságát és a családok támogatását jelölte meg. Utalt a Relax Szabadidőközpont homlokzatának rossz műszaki állapotára is, amely szerinte az elmaradt beruházások szimbóluma.
Roman Vaľo hivatását tekintve tervezőmérnök, 2018 óta tagja a városi képviselő-testületnek. Munkájában elsősorban a területfejlesztésre, a közberuházásokra, a közlekedésre és a műszaki infrastruktúra fejlesztésére összpontosít.
Várhatóan 17 hónapig tart a kivitelezés
A kivitelezés várható időtartama a polgármester szerint mintegy 17 hónap.
A munkálatok a közbeszerzési eljárás lezárását és a szükséges állásfoglalások kézhezvételét követően, előreláthatóan 2026 szeptemberében indulhatnak.
A fedett uszodát a felújítás idejére – várhatóan május végén – bezárják. Az alkalmazottakat a felújítás idejére a kurinci üdülőövezetbe helyezik át, így a város igyekszik biztosítani a munkahelyek és a szolgáltatások folytonosságát.
Kurinc fejlesztése is a tervek között van
A megye elé terjesztett projektek között szerepel egy új idősek otthonának és szociális szolgáltató központnak a megépítése is.
A kurinci üdülőövezetet érintően a város egy új geotermikus kút létesítését javasolja. A terv szerint ennek köszönhetően a termálfürdő egész évben működhetne, a geotermikus energiát pedig fűtési célokra is fel lehetne használni.
A felsorolt elképzelések között szerepel egy új kemping és a hozzá tartozó parkoló megépítése is.
A találkozón a megye városainak vezetői ismertették azokat a projekteket és fejlesztési irányokat, amelyeket szerintük érdemes lenne figyelembe venni a következő uniós támogatási időszak tervezése során.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
A tavaly átadott hullámmedence javításával és a strand teljes területének rendbetételével készülnek az idei nyári szezonra a Rimaszombat melletti Kurinc–Zöldvíz üdülőközpontban. A strandszezont a tervek szerint június 13-án nyitják meg.
A nyári idényre való felkészülést már áprilisban megkezdték. Jozef Šimko polgármester a TASR hírügynökségnek elmondta, hogy a fedett uszodában és a téli stadionban dolgozó alkalmazottak egy részét átirányították a Kurincra, ahol jelenleg az egész üdülőterület tavaszi karbantartását végzik.
„A nyári szezon előkészítését már áprilisban elkezdtük. A dolgozók a tél után rendbe teszik az egész létesítményt” – nyilatkozta a polgármester.
Kijavítják a tavaly átadott hullámmedencét
A munkálatok egyik legfontosabb része a tavaly üzembe helyezett hullámmedence javítása. A medence festett felületéről ugyanis néhány héttel az átadást követően több helyen is levált a bevonat.
A helyreállítást az a vállalat végzi, amely a medence kivitelezéséért is felelt. A városvezetés szerint a javítások a jövő hét végére befejeződhetnek, ezt követően pedig feltöltik a medencét vízzel.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
Mindössze néhány héttel azután, hogy megnyitotta kapuit a Rimaszombat melletti Kurinc – Zöld Víz üdülőövezet új, közel 2 millió euróból megépült hullámmedencéje, máris műszaki problémákról érkeztek hírek. Jozef Šimko polgármester közleményben reagált a bírálatokra.
A nyilatkozat, amelyet a városvezető saját közösségi oldalán és a város hivatalos honlapján tett közzé, az elmúlt napokban megjelent sajtóhírekre reagált. Šimko valótlanságok terjesztésével vádolja a médiát, ugyanakkor ígéretet tesz a problémák szezon utáni kijavítására.
Festékleválás és csúszásveszély
Elsőként a Spolu sme Sobota (Együtt vagyunk Rimaszombat) nevű képviselői frakció hívta fel a figyelmet a hullámmedencében tapasztalható hiányosságokra. Július 7-én közzétett bejegyzésükben arról számoltak be, hogy a medence burkolatáról több helyen levált a festék, felfedve a csupasz betont. A bejegyzésben azt is kifogásolták, hogy a burkolat nincs ellátva csúszásmentes bevonattal, ami balesetveszélyes lehet. Az állításaikat az üdülőövezet látogatóitól származó fényképfelvételekkel is alátámasztották.
A közösségi médiában terjedő információkra több országos sajtóorgánum és televízió is reagált, a Pravda megkeresésére például a Szlovák Mentőszolgálat megerősítette, hogy 2025. június 14. és július 9. között négy esetben történt sérülés a kurinci üdülőövezetben. Három alkalommal mentőegységet is riasztottak, a sérülteket pedig a rimaszombati kórházba szállították.
Šimko: A problémát mesterségesen fújták fel
Jozef Šimko a csütörtökön megjelent közleményben az írja, hogy a medence felületének hibái nem befolyásolják sem a fürdő biztonságos működését, sem a látogatók komfortját. Állítása szerint az új hullámmedencének köszönhetően a városi fürdő bevételei megháromszorozódtak júniusban az előző év azonos időszakához képest.
Šimko közölte: a város kapcsolatban áll a beruházás kivitelezőjével, a Metrostav nevű céggel, amely vállalta, hogy a hibákat a szezon befejezése után, garanciális keretek között kijavítja. „A várost semmilyen kár nem érte és nem is fogja érni – legfeljebb a kivitelező, a város, illetve a Kurinc – Zöld Víz üdülőközpont jó hírneve szenvedett csorbát” – olvasható a nyilatkozatban.
A polgármester a sajtóban megjelent kritikák mögött politikai szándékot sejt, és elutasítja, hogy “második Párkányt” csináljanak az üdülőövezetből. Állítása szerint a problémák felnagyításával a média a Progresszív Szlovákia párt járási elnökének, Roman Vaľónak igyekszik kedvezni, aki egyben a kritikus hangot megütő frakció vezetője is.
(rimava)
Nem emelkednek a belépőjegyek árai
A látogatókat az idei szezonban nem várják új attrakciók vagy szolgáltatások. A belépőjegyek ára változatlan marad, így a strandolók ugyanazokkal a díjakkal számolhatnak, mint tavaly.
Az önkormányzat eredetileg új büfék megnyitását is tervezte erre a nyárra, az építkezés azonban csúszik. A beruházást várhatóan ősszel kezdik el.
Tavaly közel 78 ezer látogatót fogadott a strand
A Kurinc–Zöldvíz üdülőközpont a víztározó mellett geotermikus vizű medencékkel is várja a látogatókat. A családok számára gyermekmedence, csúszdák és a tavaly átadott hullámmedence áll rendelkezésre. A komplexum része egy kemping is, amelyek üzemeltetését a városi műszaki szolgáltatások biztosítják.
A rimaszombati strand a tavalyi szezonban mintegy 77 600 vendéget fogadott.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
A rimaszombati városi képviselő-testület keddi (május 26.) ülésének végén Halász Attila önkormányzati képviselő, korábbi alpolgármester, a Magyar Szövetség járási elnöke hivatalosan is bejelentette, hogy indul a város polgármesteri tisztségéért a következő önkormányzati választáson.
Felszólalásában a város fejlődéséről, a közélet megújításának szükségességéről és saját elképzeléseiről is beszélt.
Beszéde elején Halász megköszönte a jelenlegi városvezetés és eddigi munkáját. Úgy fogalmazott, hogy Rimaszombat az elmúlt években szemmel látható fejlődésen ment keresztül, amit nemcsak helyben, hanem a régióban is érzékelnek.
Külön kiemelte Jozef Šimko jelenlegi polgármester 16 éves munkáját, amely szerinte hozzájárult ahhoz, hogy a városban stabilitás uralkodjon, és az önkormányzati működést ne kísérjék komolyabb konfliktusok.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
Botrányba fulladt a városi képviselő-testület szeptember 30-i ülése, amelyet majd három hónapos szünet után hívtak össze. A képviselők a programot sem tudták jóváhagyni, mert heves vita alakult ki a testületi ülésekről készült felvételek és azok közzététele körül.
Az ülésen több fontos napirendi pont is szerepelt, köztük a városi költségvetés módosítása, de ezek tárgyalására már nem került sor. Az ülés határozatképtelenné vált, miután több képviselő elhagyta a termet.
Kérdések a felvételek körül
A testületi ülés elején Halász Attila képviselő kért magyarázatot Jozef Šimko polgármestertől, kik azok a magánszemélyek, akik az utóbbi időben rendszeresen kamerával rögzítik az üléseket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben az előző ülések teljes felvételei nem kerültek nyilvánosságra, csak rövid, összevágott részleteket közöltek az interneten, amelyeket Jozef Šimko polgármester saját közösségi oldalán használt fel.
Halász jelezte, nem kifogásolja, ha valaki rögzíti az üléseket, hiszen azok nyilvánosak, de a teljes anyagot is elérhetővé kell tenni, mert a szelektíven vágott felvételek alkalmasak lehetnek a képviselők lejáratására. Egyértelmű ígéretet kért a polgármestertől, hogy a jövőben a teljes felvételek nyilvánosságra kerülnek.
Jelezte, hogy amennyiben erre nem kapnak garanciát, frakciójával együtt távoznak.
A vitához hozzászólt Roman Vaľo képviselő is, aki kétségbe vonta a felvételeket készítő személyek motivációit és tolmácsolta a lakosság igényét, hogy a város hozza nyilvánosságra a testületi ülések teljes, vágatlan felvételeit.
Kapcsolódó cikkünk
Közbeszerzési visszaéléssel gyanúsítják Jozef Šimkót, Rimaszombat polgármesterét a kurinci üdülő csúszdaparkjának megépítésére kiírt versenypályázattal kapcsolatban. A nyomozás még folyamatban van – tájékoztatta a TASR-t Ivan Vozár, a Besztercebányai Kerületi Ügyészség szóvivője.
A polgármester ellen a losonci rendőrség indított büntetőeljárást még februárban. „A nyomozó a csúszdapark megépítésére kiírt versenypályázattal kapcsolatban indított büntetőeljárást Jozef Šimko polgármester ellen, a gyanú szerint 60 001 eurós jogosulatlan előnyhöz juttatta a közbeszerzés győztesét” – közölte Vozár.
Jozef Šimko áprilisban panaszt tett az eljárás megindítása miatt, de az ügyészség elutasította azt. „A nyomozás folyamatban van, ezért részletesebb információkkal nem szolgálhatunk” – tette hozzá az ügyészség.
A polgármester azt nyilatkozta a TASR-nek, hogy semmiféle visszaélés nem történt a csúszdapark hét évvel ezelőtti építésénél. „Az elmúlt 15 évben, amióta polgármester vagyok, már 18 büntetőfeljelentést tettek ellenem. Mindegyik megalapozatlannak bizonyult. A mostanit is az ellenfeleim politikai játszmájának tartom, és mindenkit biztosíthatok, hogy nem követtem el törvénysértést, még csak szabálysértést sem” – szögezte le.
Šimko tagad
Jozef Šimko polgármester tagadta, hogy ő rendelte volna meg a felvételeket, és hangsúlyozta: bárki készíthet felvételt a testületi ülésekről, hiszen azon nyilvánosak.
Szót kapott a felvételeket készítő Marián Dorkin is, aki még az ülés előtt éles szóváltásba keveredett az egyik újságíróval. Tagadta, hogy pénzt kapna a felvételekért, és kijelentette: a videóit úgy fogja megvágni, ahogyan ő akarja.
Mivel a polgármester továbbra sem garantálta, hogy a teljes, vágatlan felvételek elérhetővé válnak, Halász Attila vezetésével az Alternatíva frakció képviselői elhagyták az üléstermet. Csatlakozott hozzájuk Roman Vaľo és több más képviselő is. Az ülés így határozatképtelenné vált, a polgármester berekesztette azt.
Egy nappal később az Alternatíva frakciója közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozták: tiszteletben tartják minden állampolgár jogát, hogy részt vegyen a nyilvános üléseken és felvételt készítsen. Ugyanakkor kétségbe vonják Marián Dorkin motivációit, és elítélték, hogy az ülés kezdete előtt szóban megtámadott és megfenyegetett egy újságírót.
„Sajnáljuk, hogy ilyen lépésre kényszerültünk, de nem engedhetjük meg, hogy bárki hasonló módszerekkel éljen a polgárok által megválasztott képviselőkkel szemben, majd manipulált videók útján megfélemlítse őket, ahogy ez a júniusi ülés után egyik kollégánkkal szemben történt”
– áll a közleményben.
Hasonló szellemű nyilatkozatot adott ki a Roman Vaľo vezette Spolu sme Sobota (Együtt vagyunk Rimaszombat) frakció is, amely szintén a teljes felvételek nyilvánosságra hozatalát követeli.
Új vízióra van szükség
Halász ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jövőben új energiára, új gondolkodásmódra és új emberekre lesz szükség a város vezetésében. Szerinte Rimaszombat erőssége az itt élő emberekben rejlik, ezért fontosnak tartja, hogy a közéletben ne alakuljanak ki megosztottságok sem nemzetiségi, sem társadalmi, sem generációs alapon.
Beszédében a város kétnyelvű jellegére is kitért:
„Személy szerint úgy gondolom, hogy Rimaszombat kétnyelvű város, és ezt tudatosítanunk kell, valamint ennek megfelelően kell cselekednünk” – mondta.
Véleménye szerint Rimaszombat sajátosságát és értékét is jelenti a szlovák–magyar együttélés, ezért ezt a városvezetésnek a jövőben is figyelembe kell vennie.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
Roman Vaľo városi képviselő, a Spolu sme Sobota frakciójának elnöke bejelentette indulását Rimaszombat polgármesteri székéért az őszi önkormányzati választáson. Vaľo az első, aki hivatalos bejelentést tett, de az eddigi tapasztalatok alapján több indulóval is számolni kell és Jozef Šimko jelenlegi polgármester is többször utalt rá, hogy még 2030-ig maradna a város élén.
Vaľo a jelöltségét február 17-én a rimaszombati Matej Hrebenda Könyvtárban tartott sajtótájékoztatón jelentette be. Hangsúlyozta: célja leváltani a jelenlegi városvezetést és annak irányítási stílusát. „Rimaszombatnak tizenhat év után nyugalomra, szakmai megoldásokra és együttműködésre van szüksége” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a város belefáradt a konfliktusokba, a személyes vitákba és a kivételezésbe.
Széles körű politikai támogatás
Vaľo mögé felsorakozott az ellenzéki Progresszív Szlovákia, valamint az SaS, a KDH és a Demokrati párt, továbbá több civil szereplő is, például Jaroslav Bagačka iskolaigazgató, aki 2022-ben a második helyen végzett Jozef Šimko mögött a polgármester-választáson. A jelölt szerint ez garantálja, hogy ezúttal nem fognak megoszlani a változást akaró szavazatok.
„Az összefogás valódi esélyt ad Rimaszombatnak arra, hogy új fejezetet nyisson, és tisztességesen, szakmailag megalapozott módon irányított várossá váljon”
– jelentette ki.
A sajtótájékoztatón részt vett Beáta Jurík, a PS parlamenti frakciójának alelnöke is, aki kiemelte: Vaľónak sikerült egyesítenie a demokratikus blokkot a városban. „Ennek az összefogásnak köszönhetően a város esélyt kap arra, hogy hozzáértő vezetője legyen, aki minden lakos polgármestere lesz, és lezárja a folyamatos konfliktusok korszakát” – mondta.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
2025-ben összesen 107 rimaszombati gyermek született, közülük 56 fiú és 51 lány. A város lakossága tovább csökkent, az év végére 20 943 főre esett vissza, így Rimaszombat népessége először süllyedt huszonegyezer alá – tájékoztatott az önkormányzat a város weblapján.
Ritkább keresztnevek is megjelentek
A rimaszombati kórházban – ahol a környező településekről érkező kismamák is szülnek – tavaly 783 szülést regisztráltak, ami tízzel több az előző évhez képest. 397 fiú és 389 lány jött világra.
A fiúk körében a leggyakoribb nevek a Noel, Erik és Oliver voltak, míg a lányoknál a Sofia, Natália és Bianka vezettek. A szülők 2025-ben is adtak gyermekeiknek ritkább keresztneveket: a lányok között szerepelt például a Dinara, Britany, Tarya, Elif és Ayse, míg a fiúknál az Arion, Yaman, Ezel és Sani is bekerült az anyakönyvekbe.
Kevesebb esküvő, továbbra is sok a válás
Rimaszombatban tavaly összesen 82 házasságkötést tartottak, ami 12-vel kevesebb, mint egy évvel korábban. A párok közül 61-en polgári, míg 21-en egyházi szertartás keretében mondták ki az igent. A legtöbb esküvőre szeptemberben került sor, amikor 18 alkalommal kondultak meg a harangok. Szeptember 20-án és 27-én négy-négy esküvőt tartottak. A válások száma 29 volt.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
Tovább drágul a rimaszombati művelődési ház jelenleg is zajló felújítása. A városi képviselő-testület keddi ülésén 235 ezer eurót különített el a színházterem nézőtéri székeinek cseréjére, miközben az eredetileg 3,399 millió eurós beruházás költsége az elmúlt időszakban már több mint 840 ezer euróval emelkedett.
Az önkormányzat az előterjesztés indoklásában emlékeztetett: a város korábban a Művészeti Alaptól (Fond na podporu umenia) próbált támogatást szerezni a színházterem korszerűsítésére, ám a pályázat sikertelen volt. Mivel külső forrás nem áll rendelkezésre, a szükséges összeget végül a városi költségvetésből biztosítják a 2026-os költségvetés első módosítása keretében.
Elhasználódott, kényelmetlen székek
A művelődési házban zajló felújítás elsődlegesen az épület energiahatékonyságának javítását célozza. A városvezetés szerint azonban elkerülhetetlenné vált a színházterem berendezésének modernizálása is, mivel a nézőtéri székeket az intézmény 1985-ös megnyitása óta nem cserélték le. A jelenlegi ülőhelyek elhasználódtak, kényelmetlenek, és már nem felelnek meg a kulturális rendezvények igényeinek.
A jóváhagyott 235 ezer euróból a színházterem padlóburkolatát is felújítják, valamint 461 új széket vásárolnak és szerelnek be.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
A rimaszombati kórház a régió egyik legfontosabb egészségügyi intézménye, amelynek felújításáról évek óta tárgyal a megye és a fenntartó. A városi képviselő-testület legutóbbi ülésén azonban egy új, eddig nem hangsúlyozott lehetőség is felmerült: nemcsak korszerűsítésről, hanem akár egy teljesen új kórház felépítéséről is szó lehet a járási székhelyen.
Az új kórház építésének lehetőségéről Jozef Šimko polgármester Juhász Péter orvos, megyei képviselő kérdésére válaszolva beszélt. A polgármester elmondta: információi szerint a Penta csoport új kórház építését fontolgatja Rimaszombatban. Ennek kapcsán már tárgyalások is zajlanak a város vezetésével, amely Šimko szerint három lehetséges helyszínt is felajánlott a beruházónak.
A hír azért is számít meglepőnek, mert korábban elsősorban a meglévő kórház felújításáról, illetve egy új pavilon megépítéséről volt szó.
Penta: több alternatívát is mérlegelünk
Az ügyben lapunk megkereste a Penta Hospitals hálózatát is, amely megerősítette, hogy valóban vizsgálják egy új kórház megépítésének lehetőségét Rimaszombatban.
“A Penta Hospitals hálózat több alternatívát is mérlegel egy új kórház megépítésére Rimaszombatban, és a várossal aktív párbeszédet folytat a témában. Kidolgozás alatt áll egy olyan változat is, amely az eredeti kórházi területen számol az építkezéssel; ezzel a megoldással a Szlovák Köztársaság Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének forrásaira is pályáztunk. Ennek a változatnak azonban megvannak a maga korlátai, amelyek elsősorban a kórház városközponti elhelyezkedéséből fakadnak, különösen a terület további fejlesztési lehetőségeinek beszűkülése miatt, ami a jövőbeni kórházi igényeket és a kapcsolódó háttértevékenységeket érinti”
– közölte Jana Fedáková, a hálózat kommunikációs specialistája.
Fedáková megerősítette, hogy a várossal folytatott egyeztetések során további, az új kórházi komplexum megépítésére alkalmas helyszíneket is azonosítottak, amelyeknél ezek a korlátozások nem állnak fenn. Elmondása szerint a beruházáshoz szükséges forrásokat a megyei önkormányzattal és a várossal együttműködve igyekeznek feltérképezni, és bíznak abban, hogy az európai uniós alapok 2028–2034 közötti új programozási időszaka lehetőséget teremt az ilyen, regionális jelentőségű egészségügyi beruházások megvalósítására. “Ebben az esetben a Penta Hospitals hálózat kész saját pénzügyi forrásaival is hozzájárulni az építkezés finanszírozásához” – tette hozzá a szóvivő.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
Rimaszombat városa továbbra is kiemelt ügyként kezeli a fedett uszoda átfogó felújítását. Az önkormányzat már rendelkezik a teljes rekonstrukcióhoz szükséges projektdokumentációval, a beruházás becsült költsége megközelíti az 5,4 millió eurót, tájékoztatott Jozef Tóth alpolgármester.
A felújítást az indokolja, hogy az épület belső terei és műszaki berendezései jelentősen elhasználódtak, emellett az üvegezett homlokzati szerkezet műszaki állapota sem felel meg a jelenlegi előírásoknak. A felújítást a Szlovákia Program keretében és uniós források segítségével végeznék.
Évtizedek óta szolgálja a várost
A rimaszombati fedett uszoda 1989 óta működik, és a város adatai szerint évente átlagosan mintegy tízezer látogatót fogad. Az elmúlt évtizedekben azonban nem került sor átfogó korszerűsítésre, mindössze 2020-ban történt részleges felújítás, amikor a zuhanyzókat és a szociális helyiségeket újították meg.
Előkelő helyen az uniós források lehívásában
Az uszoda rekonstrukciója a fenntartható városfejlesztés (UMR) keretében előkészített projekttervek közé tartozik. A Beruházási, Regionális Fejlesztési és Informatikai Minisztérium kifejezetten pozitívan értékelte a rimaszombati UMR térség teljesítményét. Az elfogadott projekttervek aránya az elérhető uniós forrásokhoz viszonyítva 25,51 százalékkal nőtt, ami a második negyedévben a legmagasabb növekedést jelentette az országban. A benyújtott támogatási kérelmek aránya elérte a 41,60 százalékot, amellyel Rimaszombat a harmadik helyen áll országos összehasonlításban.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
Mintegy 6800 látogatót fogadott 2025-ben a rimaszombati Gömör–Kishonti Múzeum, amely a jövő évben is tartalmas programkínálattal várja a közönséget.
Az intézmény 2026-ban összesen öt kiállítást tervez, a hangsúlyt a török korszak történetére, valamint a régió gótikus templomaira helyezve – derült ki az évértékelő sajtótájékoztatón, amelyen Kerényi Éva igazgató ismertette az eredményeket.
Az idei év legsikeresebb tárlatai közé tartozott a A kagán lovasa című, az avarok történetét bemutató kiállítás, valamint az Üdvözlet Rimaszombatból című, történelmi képeslapokat felvonultató bemutató.
A legnagyobb érdeklődést – a korábbi évekhez hasonlóan – a Múzeumok és Galériák Éjszakája váltotta ki, amely idén 503 látogatót vonzott, és tematikájában szintén A kagán lovasához kapcsolódott.
Oktatás, pályázatok, gyűjteménygyarapítás
A Gömör–Kishonti Múzeum az elmúlt évben jelentős múzeumpedagógiai tevékenységet is folytatott: összesen 65 programot – workshopokat, beszélgetéseket és szakmai előadásokat – szervezett, elsősorban iskolai csoportok számára. Emellett az intézmény 14 sikeres pályázat révén valósíthatott meg kiállításokat, restaurálási munkákat, valamint publikációs és gyűjteménygyarapítási projekteket.
Kiemelkedő eseménynek számít, hogy a múzeum tulajdonába került egy egyedülálló, több mint száz alkotásból álló gyűjtemény, amely a rimaszombati festő, Mátrai-Makovits Jenő munkáit foglalja magában. A hagyaték grafikákat, vázlatokat és festményeket egyaránt tartalmaz.
A 2026-os év a megújulás jegyében telik majd: a múzeum az állandó kiállítás rekonstrukcióját és modernizációját tervezi, az időszaki kiállítóterek azonban a felújítás ideje alatt is látogathatók maradnak. Az év elején egy Krakkóból érkező tárlat nyílik meg, amely a polgári dohányzási kultúrát mutatja be.
Kapcsolódó cikkünk
A rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum több mint 500 történelmi képeslapra tett szert, melyek Rimaszombatot és környékét ábrázolják. A látogatók augusztusban megtekinthetik a gyűjtemény egy részét a hónap műtárgyaként – tájékoztatta a TASR-t Tóth Szilvia, a múzeum PR-menedzsere.
A 535 történelmi képeslapot Igor Mikita magángyűjtőtől szerezték, a műtárgyak a századforduló és a 60-as évek közti időszakból származnak. „Ez a lenyűgöző gyűjtemény egy ablak a múltba, a képeslapokon keresztül végigkövethetjük Rimaszombat fejlődését egy politikai, társadalmi és történelmi változásokkal teli korszakban. Gyakran láthatunk rajtuk olyan épületeket és rejtett zugokat, melyek mára már eltűntek. Egy ilyen nagy és minőségi gyűjtemény óriási ritkaság” – jelentette ki Kerepesi Igor, a múzeum történésze.
A múzeum egy ideiglenes kiállítás keretében akarja bemutatni a képeslapokat, a gyűjtemény egy része már jelenleg is megtekinthető a hónap műtárgyaként. „A képeslapok egy páratlan lehetőséget nyújtanak arra, hogy Rimaszombat olyan oldalát lássuk, amely már nem létezik. A látogatók valószínűleg megtekinthetik majd őket publikációkban is, valamint előadások és rendhagyó tanórák keretében” – tette hozzá Kerepesi azzal, hogy a műtárgyakat a Művészeti Alap támogatásával szerezték be.
Török kor és gótikus templomok a középpontban
A második kiállítás a török korszakra összpontosít, amely a 2026-os év egyik meghatározó témája lesz. A Két világ határán – A törökök Gömör–Kishontban és Nógrádban című tárlat a mohácsi csata 500. évfordulójához kapcsolódik.
A másik kiemelt tematika a Gótikus út és a középkori, freskókkal díszített templomok bemutatása. A nagyszabású kiállítást a Múzeumok és Galériák Éjszakáján nyitják meg, és mindhárom kiállítótérben a Gótikus út három ága – a rimaszombati, a csetneki és a jolsvai kör – kerül bemutatásra.
A látogatók eredeti berendezési tárgyakat, valamint gyűjteményi és egyházi műtárgyakat is láthatnak majd.
Az év második felében további két kiállítás várja az érdeklődőket: az egyik a rovarvilágot, a másik a palóc kultúrát állítja a középpontba. (tasr, hn)
Kapcsolódó cikkünk Csetnek/Martonháza/Gecelfalva |
Az egykori Gömör-Kishont vármegye területén bámulatos körutakat lehet tenni, ha a középkori építésű templomok „füzéreit” keressük fel pontról pontra.
Ami a középkori vagy kora újkori történelmi építészeti emlékeket illeti Szlovákiában, az országot járva bizonyos értelemben nem lehet okunk panaszra. Azaz mégiscsak morgolódhatunk, ha épp egy rosszabb állapotban levő objektummal találkozunk, de ettől függetlenül bőven van mit megnézni s miben elmélyedni, legyenek azok akár puszta várfaltorzók vagy teljes pompájukban ragyogó kastélyok. Más esetben pedig a gótika emlékei…
Sorvezető az emlékekhez
Rozsnyó környékén, de egyébként is az egykori Gömör-Kishont vármegye területén jó másfél évtizede működik a Gótikus Út Egyesület, amely civil kezdeményezésként az állami szervekkel, önkormányzatokkal és egyházakkal is összefogva igyekszik korszerű és élvezetes módon bemutatni a térség középkori eredetű építményeit és képzőművészeti alkotásait. Amellett, hogy szakmai-műemlékvédelmi, illetve tulajdonképpen turisztikai tevékenységet is kifejtenek, az általuk készített koncepció egyfajta „sorvezetőként” is szolgálhat a helyszínek felkereséséhez. Jelenleg négy, földrajzilag meghatározott körútban foglalták össze a középkori eredetű templomok sorát, amelyek közül nemrég a csetneki út három állomását járhattam végig.
Az ékszerdoboz
Csetnek egyike azon helyeknek, ahol a járókelő belefeledkezhet történelmi képzelgéseibe. Szemhéjunkat összehúzva ugyanis nyugodtan a városmag terébe vizionálhatunk például egy középkori zsibongó kisvárost, de emellett akár egy Szindbádot is – mondjuk Latinovits képében –, aki valamelyik ház valamelyik emeleti ablakában törekszik megpillantani az aktuális kedvest.
A község központját a 13. századi építésű templom uralja, amely számos építési fázison és bővítésen esett át egészen a 18. századig, miközben az 1500-as évek derekán protestáns építménnyé vált. Evangélikus jellege nyilvánvaló, ahogyan az is, hogy megkapó egységben fonódnak egymásba a középkori és kora újkori építészeti és díszítési elemek. Természetesen nem kuriózum, hogy a századok nyomai ennyire intenzíven és jól kitapinthatóan rajta hagyták nyomukat egy templomon, Csetneken ez azonban mégis nagyon jellegzetes, s ami a legfontosabb, egységes formát ölt. A háromhajós beltérben jó ideje, több mint száz éve újra láthatóak a 14–16. századi, olasz művészek keze jegyét magukon viselő freskók, amelyeket akkoriban Gróh István hozott ismét napvilágra. Az ábrázolások allegorikus jellegében, sajátos ikonográfiájában és persze teológiai jelentésében akár hosszú órákig is el lehet merülni, legyen az a hét szabad művészet megjelenítése vagy a méltán híres csetneki Madonna-ábrázolás – s akkor még szót sem ejtettünk arról, hogy a háromhajós bazilikabelső rejti a térség legrégibb, több mint 500 éves orgonáját is. A teljesség igénye nélkül mindenképpen meg kell még említeni a reneszánsz és barokk idejéből való sírfeliratokat és halotti címereket is, és Bebek István sírkőtábláját. Sok-sok újságoldalt meg lehetne tölteni, ha akár csak egy-egy elemre bővebben kitérnénk.
A település központja egyébként nemcsak egy, hanem több sétát is megér. A Madarász Viktor szülőházát jelentő lepukkant, de még megtörtségében is karakteres nemesi kúria például nem tudja nem magához szegezni a tekintetet. Ez még persze nem minden, hiszen Csetneken nem ez az egyetlen kúria. Szintén időutazásra hív a klasszicista stílusban épült városháza, a középkori eredetű római katolikus plébániatemplom vagy a központ közelében található vízivár is.
A freskók mestere
Csetnektől nem egészen öt kilométerre északnyugatra van Martonháza (Ochtiná), amely szintén festői környezetben s ugyancsak a Csetnek-patak mellett található. A 14. században gótikus stílusban átépített, majd utóbb evangélikussá vált temploma pedig szintén megéri a rá szánt időt. Ahogy erről a szakrális építményről szóló szövegben olvashatunk, unikális freskók, például egy krisztológiai ciklus díszítik a falait, amelyek az ismeretlen „Ochtinai szentély festőjének” nevezett művész alkotásai. Az egyik legnagyobb kuriózum a szentélyben található, a 16. században apokrifnak minősített Szentháromság-ábrázolás.
Martonháza után még Gecelfalva (Koceľovce) ugyancsak evangélikus temploma következett. A két építmény nemcsak térbeli közelsége, hanem a freskóik miatt is kötődnek egymáshoz. Az előbb méltatott névtelen mester ugyanis mindkét helyen alkotott. Noha a gecelfalvai ábrázolásokat általában „művészibbnek” jellemzik a művészettörténészek, a hasonlóság nyilvánvaló. A keresztre feszítést ábrázoló freskót a korabeli Magyar Királyság idejéből való legnagyobb méretű tematikus alkotásként tartják nyilván. A falak felületét még nem tárták fel mindenütt, így a gecelfalvai tepmlom még rejthet néhány meglepetést. Ha az építészeti elemek közül egyvalamit kéne megemlítenem, akkor a karakteres vasalatokkal ellátott gótikus bejárati ajtót említeném meg.
A csetneki körút keretében felkereshetjük még Restér (Roštár), Berdárka (Brdárka), Pelsőc (Plešivec) templomait, vagyis összesen hat állomásról van szó. Ha egy mód van rá, ne sajnáljuk ezekre sem a fáradtságot! Praktikus információ: a templomokba való belépés előtt a gotickacesta.sk honlapon megtaláljuk, hogy melyik világi vagy egyházi tisztviselőtől kell bebocsájtást kérnünk.
Elektromos buszok is érkezhetnek
2025 októberének végéig az UMR Rimaszombat hat támogatási szerződést kötött, további hat projekt esetében pedig már benyújtották a vissza nem térítendő pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmet. Rimaszombat városa ebből három megkötött szerződéssel és három benyújtott pályázattal részesedik. A már támogatott projektek között szerepel három lakótelepi belső udvar megújítása a Nyugat lakótelepen, a Pavol Dobšinský Alapiskola felújítása és akadálymentesítése, valamint a „Fenntartható és környezetbarát városi közlekedés Rimaszombatban” elnevezésű projekt.
Utóbbi keretében – a SAD Lučenec közlekedési vállalat pályázataként – két elektromos autóbusz és két töltőállomás beszerzése valósulhat meg.
A beruházás nemcsak környezetbarátabb közlekedést eredményez, hanem pénzügyi hasznot is hoz a városnak: a megkötött szerződés értelmében a projekt megvalósulását követően tíz éven keresztül évente mintegy 170 ezer euró kerül vissza a városi költségvetésbe.
A jóváhagyás alatt álló projektek közé tartozik a fedett uszoda teljes felújítása, valamint a rimaszombati Keresztelő Szent János plébániatemplom – mint nemzeti kulturális műemlék – megújítása. Emellett folyamatban van az „Intelligens Rimaszombat” projekt előkészítése, továbbá tervben szerepel az autóbusz-megállók felújítása, egy új kerékpárút építése és a futballstadion lelátójának korszerűsítése is.
A fenntartható városfejlesztés keretében Rimaszombatba érkező beruházások összértéke megközelíti a 10,6 millió eurót.
Korábban felújításról volt szó
A rimaszombati kórház sorsa az elmúlt években többször is a figyelem középpontjába került. 2021 különösen turbulens év volt az intézmény életében: előbb felmerült, hogy az országos kórházreform keretében mindössze alapellátást nyújtó, elfekvő jellegű kórházzá minősítenék vissza, ami ellen aláírásgyűjtés is indult. Később már arról szóltak a hírek, hogy a fenntartó Svet zdravia hálózat a kórház átfogó felújítását tervezi.
A Svet zdravia akkor a helyreállítási tervből kívánt forrásokat szerezni a teljes modernizációra, az elképzeléseket pedig a Besztercebánya megyei képviselők is támogatták. Az akkori tervek szerint a „B” pavilont lebontották volna, és a helyén egy új épületet húztak volna fel, amelynek 2026-ra kellett volna elkészülnie.
Vita a költségekről
Roman Vaľo képviselő a testületi ülésen sokallta az előirányzott összeget, rámutatva, hogy az székenként több mint 500 eurós költséget jelent. Jozef Šimko polgármester szerint ugyanakkor a végösszeg ennél alacsonyabb is lehet. Mint mondta, a pontos ár a közbeszerzési eljárás eredményétől függ, amelynek kiírása után februárban–márciusban kezdődhetnek a munkálatok.
A rimaszombati művelődési ház teljes körű felújítása az országos helyreállítási terv támogatásával valósul meg. A munkálatok 2024 közepén indultak, és jelenleg a befejezéshez közelednek. A beruházást a Construct vállalat végzi, az eredetileg szerződésben rögzített ár 3,399 millió euró volt, amely az időközben felmerült többletmunkák miatt több mint 840 ezer euróval emelkedett.
Vadvízi attrakció és vita a városi lap körül
A költségvetési módosítás részeként a képviselők 50 ezer eurót hagytak jóvá a Kurinc–Zöld Víz üdülőövezetbe tervezett új attrakció, az úgynevezett vadvízi folyó projektdokumentációjára. Roman Vaľo képviselő ugyan azt javasolta, hogy az összeget inkább a Relax szabadidőközpont rossz állapotú homlokzatának felújítására fordítsák, a testület azonban ezt elutasította. A polgármester szerint a vadvízi attrakció akár már a 2027-es nyári szezonra elkészülhet.
Éles vita alakult ki a Gömöri Hírlap sorsáról is. Bár a képviselők tavaly év végén a megjelenés felfüggesztéséről döntöttek, januárban a lap továbbra is megjelent, mivel a polgármester szerint a testület határozata nem volt érvényes. Ezzel azonban több képviselő és a város főellenőre sem értett egyet. Végül a testület csökkentette a lap költségvetését, ami ellehetetleníti annak további kiadását.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
A városi képviselő-testület november 4-én, kedden megtartott ülésén döntött arról, hogy 2026. január 1-jétől határozatlan időre felfüggeszti a város lapja, a Gömöri Hírlap (Gemerské zvesti) kiadását. A döntést titkos szavazáson hozták meg, a 17 érvényes szavazólapból 12-en támogatták a javaslatot.
A kezdeményezés Michal Demeter városi képviselő nevéhez fűződik, aki a költségvetéshez benyújtott módosító indítványként javasolta a lap megszüntetését. Indoklása szerint a cél a városi kiadások csökkentése.
Érdekesség, hogy a testület már hozott egy hasonló határozatot júniusban, amikor is szintén Demeter javaslatára elfogadták a Gömöri Hírlap kiadásának felfüggesztését, azonban mivel a polgármester nem írta alá a határozatot, az nem lépett érvénybe.
Titkos szavazás
Demeter a vita során azt is kérte, hogy a szavazás titkos formában történjen, ezzel elkerülve az esetleges befolyásolást. A képviselők ezt elfogadták, így titkos voksolás keretében hagyták jóvá a lap leállítását.
A döntés értelmében a városi hivatal jövőre a város hivatalos Facebook-oldalán keresztül fogja tájékoztatni a lakosságot a helyi eseményekről, az intézmények működéséről és a programokról. A bejegyzések szlovákul és magyarul is megjelennek majd.
A képviselők ígéretet tettek arra is, hogy a hozzászólási lehetőségek nem lesznek letiltva, és a kritikus véleményeket sem fogják törölni.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
A városi képviselő-testület keddi (november 4.) ülésén jóváhagyta a Csodaszarvas-szobor felállításáról szóló határozatot. A testület immár harmadik alkalommal tárgyalta a kérdést, amely ezúttal is élénk vitát váltott ki.
Módosult tervek, új helyszín
A szoborállítás ügye tavasszal került először napirendre, amikor még az volt a terv, hogy a Csodaszarvas-szobor a Fő téren kap helyet. Ezzel párhuzamosan Matej Hrebenda szobrát a róla elnevezett könyvtár elé tervezték felállítani. A javaslatot Cziprusz Zoltán és Ivan Hazucha képviselők terjesztették elő, mondván, „egy szobor a magyaroknak, egy a szlovákoknak” – a testület akkor hosszú vita után el is fogadta a kezdeményezést.
Novemberre azonban a koncepció megváltozott. Juhász Péter megyei képviselő, Besztercebánya megye alelnöke ismertette, hogy kerekasztalt hívtak össze a városban, amelyre meghívták a magyar kulturális szervezetek képviselőit is. A megbeszélésen végül úgy döntöttek, hogy a szobrot nem a Fő téren, hanem más, méltó helyen állítják fel.
Mint Juhász elmondta, sokaknak nem tetszett, hogy a Fő téren új szobrokat helyezzenek el, ezért a szervezetek a status quo megőrzése mellett döntöttek. A választás végül a Jánosík és Kishonti utcák kereszteződésére, a posta mellé esett.
„Hiszem, hogy ennek a szobornak az elhelyezése szimbóluma lehet a két, illetve az utóbbi időben három nemzetiség és etnikai kisebbség együttélésének”
– fogalmazott Juhász Péter.
Ivan Hazucha (Smer) képviselő kijelentette, hogy nincs kifogása az új helyszín ellen, ám tartózkodni fog a szavazás során, mivel – mint mondta – a magyar képviselők nem garantálták számára, hogy adott esetben támogatnák egy „szlovák” szobor felállítását is a Kishonti utcán.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
A városi képviselő-testület október 7-én tartott ülésén elfogadta az idei év második költségvetés-módosítását. A változtatások után a legtöbb forrás az oktatásra, a projekt-előkészítésere és a városfejlesztési beruházásokra irányul. A Gömöri Hírlap megszüntetésére irányuló javaslatot viszont végül nem támogatták a képviselők.
Beruházások a városban
A módosított költségvetés több olyan konkrét projektet tartalmaz, amelyek közvetlenül is érezhető változásokat hoznak majd a város életében. A legjelentősebb fejlesztés a Nyugat lakótelep utcáinak felújítása, amelyre a város 726 ezer eurós támogatást nyert. Megújul a ravatalozó épülete is, amelyre 30 ezer eurót különítettek el.
A város emellett 5 ezer eurót biztosít a fedett uszoda projekttervének előkészítésére, a Tompa Mihály Alapiskola pedig 50 ezer eurós támogatásban részesül a felújításhoz. Az oktatási intézmények összességében több mint 1,1 millió euróval kapnak többet beruházásokra és működési kiadásokra.
A város új bevételi forrást lát a Rimaszombati Kártya (Karta Soboťana) programban is, amelyből mintegy 2000 kártya kibocsátásával 6 ezer eurós bevételre számítanak. A hajléktalanszállón a munkaügyi minisztérium támogatásából cserélik ki az elektromos hálózatot. A parkolóautomaták karbantartására 3 ezer euróval többet szánnak.
A város teljes költségvetése 3,85 millió euróval nő, döntően uniós és állami támogatások, illetve különféle átvett források révén, amelyek főként az iskolák és városi fejlesztések finanszírozását szolgálják. A beruházásokra szánt kiadások így már meghaladják a 6,1 millió eurót.
Rimaszombat emellett 610 ezer eurós hitel felvételét is tervezi, és 616 ezer eurót merít a városi tartalékalapból.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
Botrányba fulladt a városi képviselő-testület szeptember 30-i ülése, amelyet majd három hónapos szünet után hívtak össze. A képviselők a programot sem tudták jóváhagyni, mert heves vita alakult ki a testületi ülésekről készült felvételek és azok közzététele körül.
Az ülésen több fontos napirendi pont is szerepelt, köztük a városi költségvetés módosítása, de ezek tárgyalására már nem került sor. Az ülés határozatképtelenné vált, miután több képviselő elhagyta a termet.
Kérdések a felvételek körül
A testületi ülés elején Halász Attila képviselő kért magyarázatot Jozef Šimko polgármestertől, kik azok a magánszemélyek, akik az utóbbi időben rendszeresen kamerával rögzítik az üléseket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben az előző ülések teljes felvételei nem kerültek nyilvánosságra, csak rövid, összevágott részleteket közöltek az interneten, amelyeket Jozef Šimko polgármester saját közösségi oldalán használt fel.
Halász jelezte, nem kifogásolja, ha valaki rögzíti az üléseket, hiszen azok nyilvánosak, de a teljes anyagot is elérhetővé kell tenni, mert a szelektíven vágott felvételek alkalmasak lehetnek a képviselők lejáratására. Egyértelmű ígéretet kért a polgármestertől, hogy a jövőben a teljes felvételek nyilvánosságra kerülnek.
Jelezte, hogy amennyiben erre nem kapnak garanciát, frakciójával együtt távoznak.
A vitához hozzászólt Roman Vaľo képviselő is, aki kétségbe vonta a felvételeket készítő személyek motivációit és tolmácsolta a lakosság igényét, hogy a város hozza nyilvánosságra a testületi ülések teljes, vágatlan felvételeit.
Kapcsolódó cikkünk
Közbeszerzési visszaéléssel gyanúsítják Jozef Šimkót, Rimaszombat polgármesterét a kurinci üdülő csúszdaparkjának megépítésére kiírt versenypályázattal kapcsolatban. A nyomozás még folyamatban van – tájékoztatta a TASR-t Ivan Vozár, a Besztercebányai Kerületi Ügyészség szóvivője.
A polgármester ellen a losonci rendőrség indított büntetőeljárást még februárban. „A nyomozó a csúszdapark megépítésére kiírt versenypályázattal kapcsolatban indított büntetőeljárást Jozef Šimko polgármester ellen, a gyanú szerint 60 001 eurós jogosulatlan előnyhöz juttatta a közbeszerzés győztesét” – közölte Vozár.
Jozef Šimko áprilisban panaszt tett az eljárás megindítása miatt, de az ügyészség elutasította azt. „A nyomozás folyamatban van, ezért részletesebb információkkal nem szolgálhatunk” – tette hozzá az ügyészség.
A polgármester azt nyilatkozta a TASR-nek, hogy semmiféle visszaélés nem történt a csúszdapark hét évvel ezelőtti építésénél. „Az elmúlt 15 évben, amióta polgármester vagyok, már 18 büntetőfeljelentést tettek ellenem. Mindegyik megalapozatlannak bizonyult. A mostanit is az ellenfeleim politikai játszmájának tartom, és mindenkit biztosíthatok, hogy nem követtem el törvénysértést, még csak szabálysértést sem” – szögezte le.
Šimko tagad
Jozef Šimko polgármester tagadta, hogy ő rendelte volna meg a felvételeket, és hangsúlyozta: bárki készíthet felvételt a testületi ülésekről, hiszen azon nyilvánosak.
Szót kapott a felvételeket készítő Marián Dorkin is, aki még az ülés előtt éles szóváltásba keveredett az egyik újságíróval. Tagadta, hogy pénzt kapna a felvételekért, és kijelentette: a videóit úgy fogja megvágni, ahogyan ő akarja.
Mivel a polgármester továbbra sem garantálta, hogy a teljes, vágatlan felvételek elérhetővé válnak, Halász Attila vezetésével az Alternatíva frakció képviselői elhagyták az üléstermet. Csatlakozott hozzájuk Roman Vaľo és több más képviselő is. Az ülés így határozatképtelenné vált, a polgármester berekesztette azt.
Egy nappal később az Alternatíva frakciója közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozták: tiszteletben tartják minden állampolgár jogát, hogy részt vegyen a nyilvános üléseken és felvételt készítsen. Ugyanakkor kétségbe vonják Marián Dorkin motivációit, és elítélték, hogy az ülés kezdete előtt szóban megtámadott és megfenyegetett egy újságírót.
„Sajnáljuk, hogy ilyen lépésre kényszerültünk, de nem engedhetjük meg, hogy bárki hasonló módszerekkel éljen a polgárok által megválasztott képviselőkkel szemben, majd manipulált videók útján megfélemlítse őket, ahogy ez a júniusi ülés után egyik kollégánkkal szemben történt”
– áll a közleményben.
Hasonló szellemű nyilatkozatot adott ki a Roman Vaľo vezette Spolu sme Sobota (Együtt vagyunk Rimaszombat) frakció is, amely szintén a teljes felvételek nyilvánosságra hozatalát követeli.
Képviselői reakciók
A városi pénzügyi osztály vezetője, Miroslav Bielak szerint a módosítás után a költségvetés gyakorlatilag kiegyensúlyozott marad. Roman Vaľo képviselő üdvözölte a változtatásokat, amelyek szerinte a város aktuális igényeire reagálnak, és támogatják a külső forrásból társfinanszírozott projektek előkészítését. Külön kiemelte, hogy bekerült a költségvetésbe a Kurinec – Zöld-víz rekreációs központ fejlesztésének tervezése.
Jozef Šimko polgármester hangsúlyozta, hogy a nyári idényben Kurinec 1,6 millió eurós bruttó bevételt hozott a városnak, amelyből 800 ezer euró volt a tiszta nyereség. „Ebből 230 ezer eurót a hitel törlesztésére fordítunk, és bízom benne, hogy további 300 ezret is sikerül majd szereznem a mosdók és szociális helyiségek felújítására, amit annyira kifogásoltak.” – mondta.
Vita az átláthatóságról
A polgármester az ülésen visszatért a nyár eleji vitához is, amikor nem írta alá az első költségvetés-módosítást. Ezt azzal indokolta, hogy a képviselők akkor anélkül döntöttek a Gömöri Hírlap megszüntetéséről, hogy megvitatták volna annak következményeit, például a lapnál dolgozó újságírók végkielégítését.
Šimko gúnyos megjegyzést tett azokra a képviselőkre, akik az előző ülésen tiltakozásképpen elhagyták a termet, mivel a város nem volt hajlandó közzétenni a testületi ülések teljes, vágatlan felvételeit. Halász Attila képviselő azonban leszögezte, hogy ez nem „menekülés” volt, hanem a nyilvánosság korrekt tájékoztatásáért szervezett demonstráció.
„Ez a lépés az objektív tájékoztatás melletti kiállás volt” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy reméli, a regionális média a jövőben kiegyensúlyozottabban fog működni.
(rimava)
A Matica tiltakozik
Az ülésen Jozef Šimko polgármester ismertette a helyi Matica Slovenská levelét, amely tiltakozott a Csodaszarvas-szobor felállítása ellen. „A Csodaszarvas-szobor nem csak egy művészeti motívum, hanem a magyar mitológia szimbóluma, ami az ősi magyarok Kárpát-medencébe történő érkezésével kapcsolódik össze” – áll a levélben.
„Ebből az okból egy ilyen szimbólum felállítását Rimaszombatban történelmileg érzéketlen és kulturálisan helytelen lépésnek tartjuk”
– írták.
A levél tartalmát több képviselő is bírálta. Halász Attila és Cziprusz Zoltán meglepetésüknek adtak hangot, amiért a Matica most kifogást emelt, hiszen tavasszal még nem tiltakozott a szobor ellen. Sőt, Cziprusz szerint azzal, hogy a Csodaszarvas nem a Fő téren kerül felállításra, a Matica is könnyebben építheti fel a Hrebenda-szobrot.
Auxt Ferenc képviselő szintén értetlenségét fejezte ki, amiért egyesek a Csodaszarvas-mondát történelmi eseményként értelmezik. Mint mondta, szerinte inkább meséről van szó, „aminek semmi köze a történelemhez”, ezért nem tart attól, hogy a szobor megosztaná a város lakosságát.
A képviselők végül 14 igen szavazattal és három tartózkodás mellett elfogadták a határozatot a Csodaszarvas-szobor új helyszínen történő felállításáról. Ellenszavazat nem volt.
Felmerült a pártatlanság kérdése
A vita során több képviselő is kritizálta a városi lap működését. Vaš képviselő például azért bírálta a Gömöri Hírlapot, mivel az szerinte az utóbbi években egyre inkább a polgármester szócsövévé vált.
„Amikor valamelyik képviselő jó javaslattal áll elő, az újságban gyakran meg sem említik a nevét, viszont ha a polgármester tesz egy indítványt, azt mindig külön kiemelik”
– fogalmazott Vaš.
Hozzátette: amennyiben a lap a jövőben objektív módon működne, nem zárkózna el annak újbóli elindításától. Kiemelte ugyanakkor, hogy szerinte a város honlapját kellene használni a tájékoztatásra, mert az sokkal aktuálisabb, mint egy kéthetente megjelenő lap.
Jozef Šimko polgármester azt mondta, neki nincs problémája a Gömöri Hírlap megszüntetésével, de szomorúnak nevezte, hogy most épp azok akarják megszüntetni a lapot, akik korábban a megmentéséért küzdöttek. „Mitől félnek?” – kérdezte a képviselőket a titkos szavazás kapcsán.
Halász Attila képviselő elismerte, hogy a Gömöri Hírlap megszüntetése nem egy pozitív lépés a város számára, de emlékeztetett arra is: nem véletlen, hogy a képviselők idén már másodszor szavaznak a lap megszüntetéséről. Halász egyetértett Vaš képviselővel abban, hogy nyilvánvaló, kinek az érdekeit szolgálja a lap. Šimko nevetségesnek nevezte ezeket az okokat.
Megtakarítás 2026-ban
A városvezetés jövőre tervezi a megtakarítás pontos összegének kiszámítását, amelyet a 2026-os költségvetés többleteként fognak kimutatni. A végleges számok a költségvetés első módosításakor kerülnek a zárszámadásba, ennek kiszámolása a Városi Hivatal feladata.
Többen költöztek el, mint ahányan érkeztek
Az anyakönyvi körzetben – amely Rimaszombaton kívül Zeherje, Rimajánosi, Pálfalva és Tóthegymeg községeket is magában foglalja – 556 halálesetet jegyeztek fel, ami némileg kevesebb a 2024-es adatnál. A rimaszombati állandó lakhellyel rendelkező elhunytak száma 223 volt, közülük 109 férfi és 114 nő.
A város népességcsökkenéséhez az elvándorlás is hozzájárult: 2025-ben 197-en költöztek Rimaszombatba, miközben 289-en elhagyták a várost. A lakosság száma így tovább apadt: míg 2024 végén 21 143, 2023-ban pedig 21 322 lakosa volt Rimaszombatnak, addig 2025 végére 20 943 főre csökkent a népesség.
Három kiemelt prioritás
Vaľo a teljes programját fokozatosan kívánja ismertetni, de három alapvető prioritást már bemutatott.
Elsőként a megfizethető és méltó lakhatást emelte ki a fiatalok és az idősek számára. A városban évek óta pusztuló volt diákszálló épületét a problémák jelképének nevezte. Elképzelése szerint az épületből bérlakások és idősek nappali ellátását biztosító intézmény jöhetne létre.
Második prioritásként a közterek állapotának javítását és az alapvető infrastruktúra fejlesztését nevezte meg. Rámutatott, hogy egyes városrészekben máig hiányoznak a járdák és a csatornázás.
„Az emberek nem várhatnak éveken át olyan alapvető szolgáltatásokra, amelyeknek magától értetődőnek kellene lenniük”
– hangsúlyozta.
Harmadik célként a gyermekek biztonságát és a családok támogatását jelölte meg. Utalt a Relax Szabadidőközpont homlokzatának rossz műszaki állapotára is, amely szerinte az elmaradt beruházások szimbóluma.
Roman Vaľo hivatását tekintve tervezőmérnök, 2018 óta tagja a városi képviselő-testületnek. Munkájában elsősorban a területfejlesztésre, a közberuházásokra, a közlekedésre és a műszaki infrastruktúra fejlesztésére összpontosít.
A képviselő ezt követően hivatalosan is bejelentette polgármesterjelölti indulását. Elmondta, hogy lokálpatriótának tartja magát, Rimaszombatban született, itt él családjával, négy gyermeket nevel, valamint egy közel húsz alkalmazottat foglalkoztató vállalkozást vezet.
„Azokat a képességeket és tapasztalatokat, amelyeket a vállalkozásban és vezetői munkám során szereztem, Rimaszombat szolgálatába szeretném állítani. Az embereket akarom szolgálni, és mindent megtenni azért, hogy a város a jövőben is fejlődjön, és hogy az emberek szívesen éljenek itt együtt” – zárta beszédét.
Felszólalásának lényegét ezt követően magyar nyelven is megismételte.
Roman Vaľo gratulált
Halász bejelentésére reagált Roman Vaľo önkormányzati képviselő és egyben polgármesterjelölt is, aki gratulált ellenfelének az induláshoz.
Vaľo felszólalásában arról beszélt, hogy szerinte a városnak új irányra és új szemléletre van szüksége. Úgy vélte, a jelenlegi polgármesterhez kapcsolódó büntetőügyek negatívan befolyásolják Rimaszombat megítélését, ezért szerinte változásra van szükség a közéletben és a kommunikációban is. Jozef Šimko polgármestert közbeszerzési csalással és nyilvános árveréssel kapcsolatban elkövetett csalással vádolják, a bírósági tárgyalás folyamatban van.
Halász az indulását egy rövid, kétnyelvű Facebook-videóban is bejelentette:
Ideális lehetőség hétvégi kiruccanásokhoz
Az új összeköttetések ugyan egy átszállást igényelnek, menetrendjük azonban lehetővé teszi a kényelmes hétvégi vagy akár többnapos utazások megtervezését is. A járatok elsősorban azok számára jelenthetnek vonzó alternatívát, akik autó nélkül szeretnének ellátogatni a közeli magyarországi turisztikai célpontokra.
Az új járatok több népszerű észak-magyarországi célpontot tesznek könnyebben elérhetővé.
Bükkszék elsősorban gyógyvizéről és termálfürdőjéről ismert, míg Eger történelmi vára, barokk belvárosa és borászati hagyományai miatt számít kedvelt úti célnak. A természetkedvelők számára a Bükk hegység kínál számos túra- és kerékpárútvonalat.
Már most is több határon átnyúló járat közlekedik
Az IDS BBSK jelenleg naponta négyszer közlekedtet közvetlen járatot Losonc és Salgótarján között Füleken keresztül, munkanapokon és hétvégén egyaránt. A magyar szolgáltató ugyanezen az útvonalon naponta két járatot üzemeltet.
Rimaszombat és Cered között az IDS BBSK munkanapokon naponta három járatot indít, vasárnap két, szombaton pedig egy járat közlekedik.
Az IDS BBSK autóbuszain bankkártyával és készpénzzel is lehet fizetni. A magyar szolgáltató kizárólag készpénzt fogad el, ugyanakkor a szlovákiai szakaszokon euróval is lehet fizetni.
A menetrendek a cp.sk oldalán, valamint az IDS BBSK honlapján érhetők el.
Folytatódik a tömbházak közötti terület rendezése
Újabb útszakasz felújítása kezdődött a Püspöki út és a Sládkovič utca között is. A város ezen a területen az elmúlt években már jelentős fejlesztéseket hajtott végre.
A Püspöki úti, úgynevezett százlakásos tömbház mögötti terület korszerűsítésére 2022-ben több mint 114 ezer eurót fordítottak. Akkor új burkolatot kapott a kiszolgálóút, ahol a teher- és az általános közlekedést külön sávokkal választották el. A beruházás részeként új közvilágítást építettek ki, jelentősen bővítették a parkolóhelyek számát, valamint több járdaszakaszt is felújítottak.
A mostani munkálatokkal ennek a területnek a rendezését folytatják. Az érintett útszakasz köti össze a korábban felújított utat a Sládkovič utcával. A kivitelezés során eltávolítják a megrongálódott, régi aszfaltot, kiszélesítik a tömbházak közötti kereszteződést, és több helyen a szegélyeket is kicserélik. Az érintett útfelületen mintegy 250 négyzetméternyi új aszfalt készül.
A munkálatok teljes költsége megközelíti a 61 ezer eurót, amelyet a füleki önkormányzat saját forrásból biztosít. A tervek szerint a felújítások szeptember végére fejeződhetnek be.
Évről évre több a bevetés
Agócs Attila polgármester szerint a beruházást az önkéntes tűzoltók egyre nagyobb aktivitása is indokolja. Az egység A kategóriás besorolású, és az elmúlt években folyamatosan nőtt a bevetéseinek száma. Míg 2023-ban 33 alkalommal vonultak ki, tavaly már 64 bevetésük volt. Idén augusztus végéig pedig több mint 60 alkalommal riasztották őket.
A füleki önkéntesek nemcsak a városban, hanem a környező településeken is részt vesznek a mentésben és a kárelhárításban. „A helyiségek korszerűsítése nemcsak nagyobb komfortot biztosít a tűzoltók számára, hanem a növekvő számú beavatkozásra való jobb felkészültségüket is elősegíti” – mondta a polgármester.
Az egységnek tavaly 31 tagja volt, közülük 18-an tartoztak a bevetési állományhoz. Marian Mesiarik, az önkéntes tűzoltóegység szóvivője szerint a helyhiányt a mindennapi működés során is érzik.
„A felszerelésünk és az összes járművünk a szertár nagyobb részét elfoglalja. Az egyes bevetéstípusokhoz más-más felszerelésre van szükségünk, így már most is sok eszközünk van, és várhatóan újabbakkal is bővülünk.” – magyarázta.
Mint hozzátette, amikor egy riasztásnál egyszerre 15 tűzoltó érkezik a szertárba, sokszor már az is gondot jelent, hogy valamennyien elférjenek, időben átöltözzenek és felvegyék a szükséges védőfelszerelést.
A város csaknem 67 ezer euró támogatást igényel a belügyminisztériumtól, a projekthez pedig több mint 3500 euróval járulna hozzá saját forrásból. Ha a pályázatot jóváhagyják, a felújítás várhatóan 2027 nyarán kezdődik.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
