Cambridge-i kutatók mesterséges életet hoztak létre, egy baktérium teljes örökítőanyagát szintetikusra cserélték és megváltoztatták a genetikai kódolását is. A kólibaktérium, amivel dolgoztak egy genetikailag leegyszerűsített laboratóriumi baktérium volt, amelyet több, mint egy évtizede magyar kutatók állítottak elő a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában.
A kólibaktériumnak rendkívül fontos szerepe van a kutatásban és az iparban. 100 éve ezen kísérleteznek a laboratóriumokban. Ezt a baktériumot egyszerűsítették, könnyebben használhatóvá tették – ismertette az évtizedekkel ezelőtti magyar kutatás lényegét Pósfai György molekuláris biológus, kutatásvezető, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont igazgatója.
„A Cambridge-i kutatók egy olyan, évekkel korábban általunk elkészített, egyszerűsített kólibaktériummal dolgoztak, amelyben
a 4,6 mililó nukleotid helyett – ezek az örökítőanyag építőkövei – kevesebb mint 4 milliót kellett összefűzni.
Ez jó példája annak az esetnek, amikor egy alapkutatási projekt előre nem látott módon fontos gyakorlati alkalmazásokkal kecsegtető munka alapja lesz” – mutatott rá Pósfai György.
A Cambridge-i kutatók új kísérletükben a magyarok fejlesztette egyszerűsített baktérium teljes örökítőanyagát szintetikusra cserélték és közben megváltoztatták a genetikai kódolását is. Az eljárást Pósfai György úgy magyarázta, hogy univerzálisan a világ összes élőlényében létezik egy 64 elemből álló kódolás a DNS molekulában. Ez kódolja a 20-féle természetes aminosavat, amiből aztán felépülnek a fehérjék, a sejt munkásai. Most itt
a 64 elemből hármat nem használtak fel, kihagytak a brit kutatók. Ezeket a helyeket fel lehet ruházni újféle funkciókkal, amelyek nem szerepelnek a természetes repertoárban.
Ez nem egy szolgai lemásolása volt a kólibaktérium örökítőanyagának, hanem jelentős változtatásokat is végrehajtottak benne. „Így elő lehet állítani, felhasználva a felszabadult kódolási kapacitást, olyan hatóanyagokat, antibiotikumokat, véralvadásgátlót, sok mindent, amiben kipróbálhatunk újfajta építőelemeket. Így lehet növelni például a hatóanyagok stabilitását vagy hatékonyságát”.
Pósfai György arra is felhívta a figyelmet, hogy a megváltoztatott kódolás miatt biztonsági, genetikai kommunikációs tűzfal keletkezett az új mesterséges élőlény és a természetes élőlények között.
A mesterséges örökítőanyagú baktérium így semmilyen természetes élő szervezettel nem képes mutálódni, szaporodni, kapcsolódni.
További részletek a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.
A teljes interjút a cikk alatt meghallgathatják.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
