Az Anglia és Argentína közötti futballrivalizáláshoz tartozik Diego Maradonának az 1986-os világbajnokság negyeddöntőjében kézzel szerzett gólja, illetve David Beckham piros lapja az 1998-as világbajnokság nyolcaddöntőjében, a mélyebb konfliktust azonban a britek felügyelete alá eső, de 1982-ben az argentinok által megszállt Falkland-szigetek ellenőrzéséért kirobbant kéthónapos háború jelenti.
Anglia és Argentína mérkőzése mindig igazi csemegének számít a két ország terhelt politikai múltja és korábbi legendássá vált világbajnoki párharcai miatt, s különösen igaz volt ez most, amikor a fináléba kerülés a tét a labdarúgó-világbajnokságon.
A közös történelem meghatározó elem, mert mindkét félnek van elszámolnivalója a másikkal. Kezdve az 1966-os világbajnoksággal, amikor az európai gárdának egyetlen végső diadalakor a negyeddöntőben Argentínán át vezetett az útja, majd az 1982-es, falklandi háború árnyékán át egészen Diego Maradona 1986-os „Isten keze” góljáig, amellyel Argentína a negyeddöntőben kiejtette a szigetországiakat, majd egészen az aranyéremig menetelt.
Az újkori futballtörténelem sem nélkülözi a legendás csatákat: az 1998-as, 2–2-es döntetlennel végződött nyolcaddöntő David Beckham kiállításáról és az argentinok által megnyert tizenegyespárbajról maradt emlékezetes, majd négy évvel később Anglia a csoportkörben legyőzte riválisát, amelyet ezzel el is búcsúztatott.
A dél-amerikai csapat részéről Lionel Scaloni szövetségi kapitány és a játékosok igyekeztek tompítani a rivalizálás élét adó érzelmeket, s az elődöntőt kizárólag a sportág legnagyobb díja felé vezető út újabb állomásaként kezelték.
Az argentin szövetségi kapitány ugyan tett egy utalást arra, hogy nem szabad összemosni a sportot a politikával. Egy lepedő aztán a meccs végén mégis „bekerült a mosásba”: egy szurkoló a nézőtérről beadta a molinót az ünneplő argentin játékosoknak. A nyitóképen lévő felirat jelentése: „A Falkland-szigetek Argentínához tartoznak”.
A nyolcszoros aranylabdás Lionel Messi a labdarúgó-világbajnokság elődöntőjében az angolok elleni siker után utalt a Falkland-szigetek miatti feszültségre is.
A két nemzet közötti futballrivalizálásban a mélyebb konfliktust a britek felügyelete alá eső, de 1982-ben az argentinok által megszállt Falkland-szigetek ellenőrzéséért kirobbant háború okozza.
„A szurkolók jobban akarták ezt a győzelmet, mint bármelyik másikat, mert tudjuk, mit jelent éppen Angliával szembenézni az elődöntőben, és a világbajnoki döntőbe jutni” – mondta a szerdai összecsapást követően Messi, aki immár 33 találkozóval vezeti a vb-n pályára lépő labdarúgók örökrangsorát.
Brit kormány: a Falkland-szigetek feletti brit fennhatóságról csak London dönthet
A brit kormány ezév áprilisi állásfoglalása szerint a Falkland-szigetek feletti brit fennhatóságról csak London dönthet.
A Downing Street nyilatkozatának előzményeként az amerikai védelmi minisztérium egy kiszivárgott – hivatalosan nem cáfolt – e-mail-üzenete szerint Washington különböző büntetési módozatokat fontolgat azokkal a NATO-tagállamokkal szemben, amelyek elutasították a részvételt az Irán ellen indított amerikai-izraeli hadműveletekben.
A Pentagon belső körlevele által vázolt lehetőségek között szerepel például Spanyolország NATO-tagságának felfüggesztése, és az is, hogy
az Egyesült Államok felülvizsgálná a Falkland-szigetek feletti brit fennhatósággal kapcsolatos jelenlegi támogató álláspontját.
Keir Starmer brit kormányfő londoni hivatalának szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján ugyanakkor közölte: a brit kormány „nem is tudná az eddigieknél világosabban leszögezni”, hogy a Falkland-szigetek felett gyakorolt brit szuverenitás ügye egyedül Nagy-Britannia hatáskörébe tartozik.
Hozzátette:
a Falkland-szigetek lakossága elsöprő többséggel szavazott arra, hogy a terület brit fennhatóság alatt maradjon, és London mindig is kiállt a szigetlakók önrendelkezési joga mellett.
Ezt korábban is egyértelműen az amerikai kormányzatok tudomására hoztuk, és ezt az álláspontot a továbbiakban sem módosíthatja semmi – fogalmazott pénteki nyilatkozatában a Downing Street szóvivője.
Az illetékes megismételte a brit miniszterelnök által többször is hangoztatott hivatalos állásfoglalást, amely szerint Nagy-Britanniát „semmiféle nyomásgyakorlással nem lehet belerángatni” az iráni háborúba.
Nagy-Britannia és az Egyesült Államok viszonya az iráni konfliktus miatt szinte példátlan mértékben elmérgesedett, miután Starmer kizárta Nagy-Britannia részvételét az iráni háborúban, és a hadműveletek első időszakában a brit támaszpontok használatát sem engedélyezte az amerikai fegyveres erőknek.
Trump emiatt többször is személyre szóló, éles hangú, nem egyszer maró gúnnyal áthatott bírálatokat fogalmazott meg Starmerrel szemben.
Az Argentínában Malvinas-szigeteknek hívott, a brit partoktól 13 ezer, Argentínától 480 kilométerre fekvő, háromezer lakosú dél-atlanti Falkland-szigeteket az argentin hadsereg 1982 áprilisában megszállta.
Margaret Thatcher akkori konzervatív párti brit miniszterelnök néhány nappal később száz hajóból, köztük két repülőgép-hordozóból álló 29 ezer tagú haditengerészeti expedíciós haderőt indított útnak a szigetek visszafoglalására. A brit győzelemmel végződött 74 napos háborúban 255 brit és 649 argentin katona esett el.
A szigetek hovatartozásáról 2013-ban rendezett helyi népszavazáson a lakosság 99,8 százaléka a további brit fennhatóságra voksolt.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
