Merkely vagy Szalay-Bobrovniczky mint új elnök? – Úgy tűnik, Orbán azt akarja, sírjuk vissza Katáját

Az Index információi szerint múlt csütörtökön Novák Katalin repülőgépe még fel sem szállt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről, hogy Katar felé tartson utolsó hivatalos útjára, amikor a kormányzat már megkezdte az elnökaspiránsok "castingját".

A Fidesz-közeli lap szerint már csütörtök óta telefonos közvélemény-kutatást végeznek, de hétfőtől személyes megkeresésen alapuló, nagy mintás kutatás kezdődik a jövendő köztársasági elnök személyéről.

Az új köztársasági elnök legyen kicsit szürke, picit savanyú

Orbán Viktor állítólag már nem gondolkodik női köztársasági elnökben. A Fidesz által támogatott három államfőből ráadásul kettő már megbukott, ami nagyon frusztrálja a párt vezérkarát.

– Az új elnök nem baj, ha kicsit szürke és kissé savanyú, de legyen támadhatatlan – közölte egy neve elhallgatását kérő forrás, hozzátéve: „Áder János nem volt showman, mégis végigvitt két ciklust.”

Múlt csütörtök óta több potenciális személy népszerűségi és ismertségi indexét kezdték el telefonos lekérdezésekkel mérni. A kérdőíven

  • Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter,
  • Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter,
  • valamint Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora neve szerepel.
  • Hírdetés

    A lehetséges jelöltek között van az első Orbán-kabinet Miniszterelnökségét vezető miniszterének, Stumpf Istvánnak a neve is, aki 2019-ig alkotmánybíróként tevékenykedett, valamint Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter, aki jelenleg a Fidesz EP-képviselője.

    A potenciális jelöltek jó és rossz oldala

    Az Index kormányközeli forrásai szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf „comme il faut”, vagyis személyisége, alkata és eddigi közéleti tevékenysége alapján alkalmas lehetne államfői szerepkör betöltésére. Mellette szólhat továbbá, hogy a „veszélyek korát éljük”, ahogy hangoztatta mostanában többször is Orbán Viktor, a szomszédban az orosz–ukrán háború dúl, a védelmi miniszter jól illeszkedhet a képbe.

    Ellene szól azonban, hogy ő az üzleti világból érkezett a politikába, ezért a múltjának lehetnek olyan fejezetei, amelyek miatt később támadhatják őt.

    Navracsics Tibor „egy jó arc”, aki – Novák Katalinhoz hasonlóan – egy européer, a brüsszeli világban otthonosan mozgó politikus. A veszprémi képviselőnek nem voltak botrányai, könnyen el tudja fogadtatni magát környezetével, a kormányon belül egy konstruktív hang. Navracsics Tibort már korábban is mérték, de a hazai szavazók körében akkor nem volt túl magas az ismertsége. Ellene szól, hogy magánélete nem biztos, hogy kibírná a tűzpróbát. Ráadásul a kormányzatnak is szüksége van rá a Brüsszellel folyó jogi és politikai vitában.

    A Covid–19-járvány alatt egy csapásra ismertté vált a Széchenyi-díjas orvos, Merkely Béla is a jelöltek között lehet. Tudományos eredményei, habitusa és vezetői tapasztalata alapján a Semmelweis Egyetem rektora is alkalmas lehetne arra, hogy beköltözzön a Sándor-palotába. A probléma, hogy az „internet nem felejt”, és a tudósról készült (itt továbbra is elérhető) bulivideók miatt később a gúnyolódók céltáblájává válhat.

    Szóba került Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke is, de ő határozottan hárított, mondván: nincsenek államfői ambíciói.

    Az egykori alkotmánybíró, Stumpf István is alkalmas lenne a posztra. Mint ismeretes, az ő mentorálásának köszönhetően nőtt ki több fideszes vezető politikus is, többek között Orbán Viktor, Szájer József vagy Deutsch Tamás. A „Mester” ellen szól azonban, hogy előszeretettel fogalmaz meg ellenvéleményt.

    Trócsányi László neve már korábban is előkerült potenciális államfőjelöltként, ám akkor más szerepet kapott a kabinettől. A harmadik Orbán-kormány (2014–2018) igazságügyi minisztere korábban nyolc évet töltött diplomáciai szolgálatban: 2000-től 2004-ig nagykövet volt a Belga Királyság és a Luxemburgi Nagyhercegség területére kiterjedő hatállyal, majd 2010 és 2014 között párizsi nagykövetként tevékenykedett. A két megbízás között, 2007-től 2010-ig alkotmánybíró is volt. 1985-től a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja, 2000 óta egyetemi tanár. A negyedik Orbán-kormányban (2018–2022) még egy évig vezette az igazságügyi tárcát. Aztán 2019-ben európai parlamenti képviselőnek választották. A kormány az Európai Bizottság magyar tagjának jelölte, de nem lett uniós biztos, mert az EP jogi bizottsága összeférhetetlenség miatt elutasította a jelöltségét. 2020 óta a Magyar Jogász Egylet elnöke. 2021 augusztusában felmerült, hogy ő válthatja 2022-ben Áder Jánost a köztársasági elnöki tisztségben, a Fidesz végül Novák Katalint jelölte.

    A tanácstalan Fidesz-tagok kérdései

    A Fidesz tagságát megzavarta Novák Katalin ügye, illetve lemondásának körülményei is. Több vidéki fideszes vezető nyilatkozott az Indexnek, hogy nagyon várják a február 17-i évértékelőt, valamint a 21-i kihelyezett frakcióülést.

    – Csak remélni tudjuk, hogy Orbán Viktor magyarázatot fog adni arra, hogy miért bukott meg a Fidesz két jól felépített és népszerű női politikusa gyakorlatilag néhány nap alatt – fogalmazott egy vidéki képviselő, aki már negyedik képviselői ciklusát tapossa. Hozzátette: remélik, hogy a kormányfő mihamarabb megnevezi az új államfőjelöltet, valamint – a lemondott Varga Judit helyett – az EP-lista vezetőjét is.


    Forrás:kuruc.info
    Tovább a cikkre »